Infostart.hu
eur:
377.72
usd:
316.98
bux:
130480.19
2026. február 10. kedd Elvira
Belgrád, 2023. november 1.Aleksandar Vucic szerb elnök sajtóértekezletet tart Belgrádban 2023. október 31-én. Vucic november 1-jén bejelentette, hogy december 17-re írta ki az előrehozott parlamenti választást. Ugyanezen a napon önkormányzati választást is tartanak 65 szerbiai településen.
Nyitókép: MTI/EPA/Andrej Cukic

Szerb elnök: kezdeményezzenek ellenem bizalmi népszavazást!

A szerb elnök azt követően jelentette be a kezdeményezést, hogy az Átláthatósági és Elszámoltathatósági Központ (CRTA) felmérése szerint a lakosság 61 százaléka támogatja a kormányellenes tüntetéseket.

Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnök arra szólította fel a szerbiai ellenzéket, hogy kezdeményezzen ellene nem kötelező erejű bizalmi népszavazást. Bejelentette, hogy ha azon elbukik, akkor lemond tisztségéről.

A szerb elnök azt követően jelentette be a kezdeményezést, hogy az Átláthatósági és Elszámoltathatósági Központ (CRTA) felmérése szerint a lakosság 61 százaléka támogatja a kormányellenes tüntetéseket, amelyeket az ellenzék azt követően kezdett megszervezni, hogy tavaly november elsején leszakadt az újvidéki vasúti pályaudvar előtetője - 15 ember halálát okozva -, az illetékes szervek pedig azóta sem vontak senkit felelősségre emiatt.

Aleksandar Vucic kiemelte, hogy

a CRTA felmérése szerint a lakosság jelentős része (52 százaléka) a leváltása mellett áll, és szeretne meggyőződni arról, hogy ez így van-e,

mert ha ez a helyzet, akkor a jövőben nem tudja ellátni a köztársasági elnöki feladatokat. Véleménye szerint ezért arra van szükség, hogy az ellenzéki pártok adjanak át a parlamentnek egy bizalmi népszavazásra vonatkozó kérvényt. Ehhez a 250 tagú parlament 67 képviselőjének aláírására van szükség, az ellenzéknek pedig 80 képviselője van. "A legitimitás a legfontosabb a politikában, és a szuverenitás mindig a nép akaratából fakad" - fogalmazott a szerb elnök.

A kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) mindehhez 100 képviselői aláírással járul hozzá, hogy a parlament azonnal kiírja a népszavazást.

Ana Brnabic házelnök, a Szerb Haladó Párt politikusa, illetve Milenko Jovanov, az SNS frakcióvezetője szerdán adják át a száz aláírást, amellyel a népszavazás kezdeményezését támogatják.

Az államfő korábban már többször beszélt arról, hogy ha nem élvezi többé az állampolgárok támogatását, akkor távozik tisztségéből. Vucicot 2017-ben közvetlen úton választották meg Szerbia köztársasági elnökének, második ötéves megbízatási idejét 2022-ben kezdte meg. Ez 2027-ben jár le, és Szerbia alkotmányának értelmében Aleksandar Vucic többször nem választható meg az ország elnökének.

Címlapról ajánljuk
Salát Gergely: Pekingbe mentek sorban bocsánatot kérni a nyugat-európai országok

Salát Gergely: Pekingbe mentek sorban bocsánatot kérni a nyugat-európai országok

Bár Kína kezdetben tárgyalásos úton próbálta rendezni az amerikai védővámok kérdését, mostanra beleállt a problémába, és megmutatta: az Egyesült Államoknak nagyobb szüksége van a kínai termékekre – mondta el az InfoRádió Aréna című műsorában Salát Gergely sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa. Beszélt arról is, hogy Kínának egy közepesen erős Oroszország az érdeke, amely sok szempontból Pekingtől függ.

Orbán Balázs: döntés született Ukrajna csatalakozásáról Magyarország feje fölött

Orbán Balázs szerint Ukrajna EU-csatlakozásáról Magyarország megkérdezése nélkül született döntés, amely súlyos gazdasági és biztonsági következményekkel járna az ország számára. A miniszterelnök politikai igazgatója elutasítja a Zelenszkij-tervet, és azt állítja, Brüsszel és Kijev kormányváltást akar Magyarországon, hogy Ukrajna EU-csatlakozását ne akadályozza a magyar vezetés.
inforadio
ARÉNA
2026.02.10. kedd, 18:00
Charaf Hassan
a Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem rektora
Atomkatasztrófa miatt kongatják a vészharangot, orosz áttörést vertek vissza Pokrovszknál – Orosz-ukrán háborús híreink kedden

Atomkatasztrófa miatt kongatják a vészharangot, orosz áttörést vertek vissza Pokrovszknál – Orosz-ukrán háborús híreink kedden

Oroszország az eddigi legsúlyosabb támadását hajtotta végre február 7-én az ukrán atomerőműveket kiszolgáló nagyfeszültségű alállomások ellen, a csapássorozat következtében Ukrajna nukleáris áramtermelése nagyjából a felére esett vissza. Oroszország az alállomások megsemmisítésével próbálja leválasztani az erőműveket a hálózatról, ez azonban nincs kockázat nélkül: az atomerőműveknek biztonsági okokból folyamatosan áramra van szükségük, különben pedig tartalék dízelgenerátorokra kell támaszkodniuk. Ha viszont ezek meghibásodnak, órákon belül atomkatasztrófa következhet be. Közben az ukrán haderő visszavert egy nagyszabású orosz áttörési kísérletet a pokrovszki frontszakaszon: a Spartan egység légi felderítése időben észlelte az orosz csapatmozgást, az ukrán alakulatok pedig csapást mértek a támadókra. A Bloomberg tegnap megírta: az Európai Unió több forgatókönyvet is vizsgál Ukrajna leendő tagsága kapcsán egy esetleges békemegállapodás részeként. Az egyik lehetőség szerint Ukrajna már a formális csatlakozás előtt megkapná a tagságból fakadó védelem egy részét. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×