Infostart.hu
eur:
388.16
usd:
334.78
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Greenville, 2024. február 21.A Republikánus Párt elnökjelöltségére pályázó Donald Trump volt amerikai elnök a Fox News amerikai tévécsatorna pódiumbeszélgetésén a dél-karolinai Greenville-ben 2024. február 20-án. Az elnökválasztást november 5-én tartják az Egyesült Államokban.
Nyitókép: MTI/AP/Chris Carlson

Donald Trump most Amerikai-öblöt akar

A Mexikói-öböl egy nemzetközileg elismert elnevezés - jelentette ki szerdán Claudia Sheinbaum mexikói elnök Donald Trump leendő amerikai elnök azon felvetésére reagálva, hogy a térséget átnevezné Amerikai-öböllé.

Sheinbaum sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy Trump a múltban él és felmutatott egy térképet, amelyen Mexikó korábbi határai voltak láthatók, amelyek magukba foglaltak jelenleg az Egyesült Államokhoz tartozó területeket is. "Nyilvánvaló, hogy a Mexikói-öböl az ENSZ által elismert megnevezés. De miért is ne neveznénk az Egyesült Államokat Mexikói Amerikának? Jól hangzik, nemde?" - tette hozzá.

Sheinbaum ugyanakkor megjegyezte, hogy meg kell várni Trump január 20-án esedékes beiktatását. "Továbbra is hiszek abban, hogy Trump elnökkel jók lesznek a kapcsolatok" - fűzte hozzá.

Trump a Mar-a-Lagóban lévő rezidenciáján tartott keddi sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy megváltoztatná a Mexikói-öböl nevét Amerikai-öbölre, és megismételte azon ígéretét, hogy jelentős vámtarifákkal fogja sújtani egyebek között Mexikót is. "Nagy területet jelöl (ez a földrajzi név). Amerikai-öböl. Milyen csodálatos név!" - mondta. A republikánus párti politikus egyben bírálta azt, hogy a latin-amerikai ország nem lép fel kellő eréllyel az Egyesült Államokba igyekvő migránsokkal és az oda áramló kábítószerekkel szemben.

Megszólalt az EU a Grönland-ügyben: megvédjük magunkat!

Tiszteletben kell tartani minden ország, így Grönland vonatkozásában Dánia szuverenitását is - jelentette ki az Európai Bizottság illetékes szóvivője, a brüsszeli végrehajtó testület szokásos napi sajtótájékoztatója keretében, Donald Trump Grönlanddal kapcsolatos kijelentése nyomán feltett újságírói kérdésre válaszolva.

Az uniós bizottsági sajtótájékoztatón Anitta Hipper külügyi kérdésekben illetékes szóvivő közölte: az Európai Bizottság folytatni fogja a szoros együttműködést célzó, a transzatlanti kapcsolatok megerősítését folytató politikáját a következő washingtoni adminisztrációval is a közös, kulcsfontosságú érdekek mentén.

Olof Gill, egyebek közt gazdaságbiztonsági és kereskedelmi kérdésekben illetékes szóvivő az mondta, a Grönlanddal kapcsolatos amerikai felvetés egyelőre hipotetikus. Közölte, az Európai Unió az Egyesült Államokban tartott novemberi választások minden lehetséges kimenetelére felkészült, beleértve a kereskedelmi szempontokat is. Az EU célja kölcsönösen előnyös együttműködések kialakítása az Atlanti-óceán mindkét partján, a felek kölcsönös érdekében.

"Készek vagyunk ugyanakkor megvédeni érdekeinket kereskedelmi vonatkozásban és szükség szerint egyéb vonatkozásban is"

- fogalmazott Olof Gill.

Paula Pinho, az Európai Bizottság vezető szóvivője hozzátette: teljes mértékben teoretikus kérdésről van szó, amellyel az uniós bizottság nem kíván foglalkozni. "Sok fenyegetés volt már, amelyek nem valósultak meg. Jelen pillanatban nem látjuk szükségét annak, hogy a már elmondottakon túl lépéseket legyünk" - tette hozzá az uniós szóvivő.

Címlapról ajánljuk

Perzsa-öböl: versenyfutás életre-halálra

Az Öböl-menti arab országok egy héten belül kifogyhatnak a légvédelmi fegyvereikből, ha Irán az eddigiekhez hasonló hevességgel zúdítja rájuk rakéta a dróncsapásait. Márpedig ez a háború eddig elképzelhetetlen méretű eszkalációjához vezethet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

Drámai mértékben gyengült kedden a forint. A befektetői hangulatot jelentősen rontotta, hogy a hétfői, mintegy 50 százalékos ugrást követően tovább emelkedett a földgáz világpiaci ára, miközben a közel-keleti háború miatt egyre erősebbek a félelmek az esetleges termelési és szállítási zavaroktól, amelyek az energiaárakon keresztül a régiót is érzékenyen érinthetik. Az elmúlt másfél nap mozgásai alapján kijelenthető, hogy a forint a konfliktus egyik legnagyobb vesztese: a régióban is alulteljesít, kedden például mintegy 2 százalékkal esett, miközben a lengyel zloty 1,2 százalékos gyengülést mutatott, a cseh korona és a román lej pedig ennél is kisebb veszteséggel megúszta. Nemcsak térségi, hanem globális összevetésben is nehéz a forintnál gyengébben teljesítő devizát találni az elmúlt két nap alapján. A Portfolio piaci forrásai szerint a mostani esésben szerepet játszhat az általános túlvettség miatti korrekció, illetve a meredeken emelkedő gázárak nyomán erősödő kockázatkerülés is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×