Németország, Litvánia, Svédország és Finnország azért hozta létre az új, közös vállalkozást, hogy egy korszerű, több feladatra is alkalmas, kerekes harcjárművet gyártson. A programot az Európai Unió 60 millió euróval támogatja. Brüsszel azért szállt be a finanszírozásba, mert az ukrajnai háború hatására az unió tagállamai erősíteni akarják a közös haderejüket – írja az Army Recognition.

A CAVS alapja a finn Patria cég, 6x6-os kerékképletű, sokoldalú gyalogsági harcjárműve, amelyet már számos hadserege rendszeresített. Kitűnő terepjáró képességekkel rendelkezik, kiemelkedően jó a védettsége és moduláris felépítése révén nagyon sokféle feladatra alkalmas. Az alap PSZH (páncélozott szállító harcjármű) változat tíz teljesen felszerelt katonát tud magával vinni. Emellett – többek között – létezik parancsnoki, sebesült kihordó, felderítő, vegyi- és sugárvédelmi, valamint utánpótlást szállító változata is. Utóbbi nyolc és fél tonnányi hasznos terhet képes eljuttatni az első vonalban harcoló csapatokhoz, vagy lőszert vinni az önjáró lövegekhez, teljes páncélvédelem mellett.

Ugyanakkor a különféle fegyvertornyokon túl arra is lehetőség van, hogy a harcjárművet ellássák páncéltörő rakétákkal, légvédelmi rendszerekkel vagy aknavetővel. Így páncélvadász, légelhárító, vagy közvetlen tűztámogató feladatra is alkalmassá tehető. Mind a hat kerék meghajtott, és az első két tengely kormányzott. A jobb manőverező képesség érdekében létezik úszóképes változata is.

A tervek szerint az új kerekes harcjármű különféle változataiból Finnország 164, Litvánia 200, Svédország pedig 321 darabot szándékozik beszerezni. Mivel a német hadsereg elsősorban a kiöregedő Fuchs harcjárművek helyére keres váltótípust,

Berlin akár ezer darabot is vásárolhat a CAVS-ból.

A harcjárműgyártási program az európai haderőfejlesztést új szintre emeli – jegyzi meg a portál. A korszerű páncélosok rendszeresítésével a részt vevő államok fontos lépést tesznek az egységesebb, közös haderő megteremtése felé. A nemzeti hadseregek közös kiképzéseket szervezhetnek és könnyebbé válik a logisztikai együttműködés is, mivel a karbantartás és az alkatrészszükséglet nagymértékben azonos lesz. Emellett az Európai Unió azért is támogatja a fejlesztést, mert az új járművek gyártása komoly megrendelést jelent számos EU-tagállam hadiiparának.

Megfigyelők szerint CAVS fejlesztése érdekes lehet azoknak a kelet-európai hadseregnek is, amelyek még mindig exszovjet eredetű, kerekes harcjárműveket használnak. Ezek egyike a Magyar Honvédség, amely jelenleg 260 darab BTR-80 és BTR-80A típusú PSZH-t tart hadrendben. Bár évek óta találgatások keringenek arról, hogy mi lehet a BTR-ek váltótípusa, egyelőre a Honvédelmi Minisztérium nem nevezte meg az új járműcsaládot.