Infostart.hu
eur:
364.33
usd:
316.23
bux:
150381.6
2026. augusztus 12. szerda Klára
European community flags
Nyitókép: Getty Images/WALTER ZERLA

Navracsics Tibor: a keleti EU-bővítés veszélyt jelenthet a kohéziós források felhasználására

Meglátása szerint el kell különíteni a bővítésre és a kohéziós célokra szánt forrásokat.

Minél kisebbek a regionális különbségek az EU-ban, annál több forrást és energiát lehet fordítani a versenyképesség növelésére, mivel ezáltal nem szükséges leszakadó régiók felzárkóztatását támogatni, és több forrást lehet költeni innovációra, ami a versenyben maradást szolgálja - jelentette ki a közigazgatási és területfejlesztési miniszter szerdán Brüsszelben.

Navracsics Tibor magyar elnökségi konferenciára és könyvbemutatóra érkezett a belga fővárosba, ahol az MTI-nek adott nyilatkozatában felhívta a figyelmet: a versenyképesség növeléséhez az szükséges, hogy az uniós kohéziós politikája is ezt a kitűzött célt szolgálja. Mint mondta, több olyan uniós dokumentum is született az elmúlt időszakban, amely egyértelműen rávilágít arra, hogy az Európai Unió versenyképessége ma gyengébb, mint a nagy vetélytársaké, és ezek az elemzések is központba helyezik a kohéziós politika jelentőségét ezen a területen.

Navracsics reményét fejezte ki, hogy a november végi uniós tanácsülésen az illetékes miniszterek olyan dokumentumot fogadnak el, amely az elkövetkező pénzügyi időszakban egyrészt a kohéziós politikának nagy anyagi támogatást ad, másrészt pedig világosan elkülöníti az uniós bővítést ettől a területtől. Véleménye szerint a keleti bővítés - Ukrajna újjáépítése és Moldova felzárkóztatása - veszélyt jelenthet a kohéziós források felhasználására.

A miniszter komoly problémának nevezte az EU-n belüli elvándorlást, véleménye szerint a legsúlyosabb helyzet ezen a téren a délkelet-európai és balti országokban van. Mint mondta, meg kell teremteni azokat a lehetőségeket, amelyek a fiatal képzett munkaerőt otthon tartja, és meg kell akadályozni a rurális területek elnéptelenedését.

A tárcavezető bizik benne, hogy a héten esedékes informális EU-csúcson az uniós tagállamok vezetői elfogadják a magyar elnökség által létrehozott versenyképességi paktumot. Mint mondta, annak alapelemei, amelyek a demográfiára, a versenyképességre, az adózásra, az innovációra koncentrálnak, hangsúlyos helyet foglalnak el, hiszen egyrészt ez az uniós magyar elnökség jelentős hozzájárulása, másrészt pedig az egész Európai Uniót erősebbé és jobbá teszik.

Címlapról ajánljuk
A Kárpátokra nézve is van bőven tanulsága a kolumbiai földrengésnek

A Kárpátokra nézve is van bőven tanulsága a kolumbiai földrengésnek

Százak vesztették életüket a hétfői kolumbiai földrengésben, míg a szomszédos Venezuelában júniusban volt két, 7,2-es, illetve 7,5-es erősségű földrengés, a kettő között furcsa mód a látszólagos földrajzi közelség ellenére viszont nincs összefüggés. Van viszont tanulság bőven, erről is beszélt Harangi Szabolcs geológus, vulkanológust, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára az InfoRádióban.

Rendkívüli intézkedést jelentett be Magyar Péter Paksról

Egy dunai fenékküszöb azonnali építését rendelte el a kormány hosszú távú megoldásként, és készenlétbe helyeztek két 80 méteres bárkát, amit ideiglenes intézkedésként elsüllyesztenek, ha kell, a Duna vízszintjének emelése érdekében – jelentette be a miniszterelnök.
inforadio
ARÉNA
2026.08.13. csütörtök, 18:00
Sinkó Eszter
egészségügyi közgazdász
Tisza-kormány: döntött a kabinet a paksi beruházásról, újabb sokmilliárdos csontváz került elő

Tisza-kormány: döntött a kabinet a paksi beruházásról, újabb sokmilliárdos csontváz került elő

Szerdán ismét a kormány döntései kerülhetnek a hazai közélet fókuszába. Magyar Péter bejelentése szerint a kabinet Pakson ülésezve döntött az alacsony vízállás problémáját hosszú távon kezelő beruházásról: megkezdődik egy dunai fenékküszöb építése, szükség esetén pedig két bárka irányított elsüllyesztésével is készek megemelni a folyó vízszintjét. Nem ez volt az egyetlen kormányzati tájékoztató ma: 9 órától az augusztus 20-ai ünnepség részleteire derült fény, ahol bejelentették, hogy a programsorozat 4 milliárdból valósul majd meg, és 2000 drón is részt vesz a showban. Mindeközben kiderült, hogy 2024-től a választásokig 26 milliárd forintot fizetett az Orbán-kormány a Századvégnek, a NER-es építőipari cégek egy friss becslés szerint 2010 óta 900-1000 milliárdnyi profitra tehettek szert túlárazásokból, az Országos Mentőszolgálat telephelyein pedig rendőrök jelentek meg, a Népszava szerint a mentőautók beszerzésének ügyében. Budapest továbbra is küzd a nehéz anyagi helyzettel, szeptember végéig 125 milliónyi hitelt kellene visszafizetnie, aztán október közepéig 86 milliárdnyi szolidaritási hozzájárulást átutalni az államkasszába – ez a jelenlegi körülmények közt lehetetlen kihívást jelent, így egyre sürgetőbb a megállapodás a kormánnyal.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×