Infostart.hu
eur:
384.88
usd:
328.08
bux:
121282.66
2026. január 20. kedd Fábián, Sebestyén
Berlin, 2017. szeptember 20.Sahra Wagenknecht, a Baloldal (Die Linke) nevű párt parlamenti frakcióvezetője és listavezetője egy választási kampánygyűlésen Berlin Lichtenberg kerületében 2017. szeptember 20-án, négy nappal a német parlamenti választások előtt. (MTI/EPA/Clemens Bilan)
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Elakadt a keletnémet kormányalakítás – kemény feltételeket diktál a BSW, visszatámadt a CDU

Januárban alakult, de máris a német belpolitika egyik főszereplőjévé vált a baloldal új pártja, amely most kulcsszereplő a türingiai és szászországi tartományi választások után, de úgy tűnik, Sahra Wagenknecht túlfeszítette a húrt.

Az alapító nevét viselő Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW) szinte egy csapásra tarolt a szeptemberi tartományi választásokon, ami több mint jelzés értékű a kevesebb mint egy év múlva tartandó országos parlamenti választásokon. Nem csoda, hogy a radikális baloldali párt nyeregben érzi magát, és esetleges koalíciós részvételéhez kemény feltételeket szab.

Szeptemberben három keleti tartományban, előbb Türingiában és Szászországban, majd a hónap végén Brandenburgban tartottak helyi törvényhozói választásokat. Mindhárom tartományban az eredményeknek több közös nevezője volt. Az első, hogy jelentősen visszaestek a hagyományos nagy pártok, elsősorban a szociáldemokrata SPD, de a konzervatív CDU is. A második pedig, hogy folytatta immár országos szárnyalását a radikális jobboldali Alternatíva Németországért (AfD) párt, amely szélsőjobboldalinak bélyegezve a többiek számára nem "szalonképes". A CDU/CSU ellenzéki pártszövetség mögött az AfD tartósan a második legnagyobb támogatottsággal rendelkező parlamenti párt, a többiek azonban az esetleges szövetséget illetően kiközösítették.

A harmadik tartományi közös nevezőt a BSW rendkívüli szereplése jelentette. A párt mind Türingiában és Szászországban, mind Brandenburgban olyannyira előkelő helyen végzett, hogy az AfD mesterséges kiesésével szinte megkerülhetetlen kormánykoalíciós szereplővé vált.

Az 55 éves, iráni származású német politikus ennek nyomán terjesztette elő követeléseit, amelyek mind a felmérések, mind az eredmények szerint népszerűek voltak a tartományi szavazók körében. Wagenknecht első számú követelése az ukrajnai fegyverszállítások leállítása, valamint ettől elválaszthatatlanul az orosz–ukrán "béketárgyalások" támogatása. Követeli továbbá az amerikai közepes hatótávolságú rakéták tervezett németországi telepítéséről való lemondást, valamint az illegális bevándorlás korlátozását.

Ennek nyomán lépett közbe a német portálok legfrissebb jelentése szerint a CDU elnöke, Friedrich Merz, aki mostanáig szabad kezet adott a tartományi konzervatívoknak a helyi kormányalakításhoz, így – az AfD kivételével a koalíciós partnerek megválasztáshoz is.

Az ARD közszolgálati médium által ismertetett nyilatkozatában a konzervatív politikus hangsúlyozta, hogy a BSW-vel való esetleges szövetség előfeltétele Ukrajna támogatásának a párt által történő elfogadása, valamint általánosságban a CDU "nyugati kapcsolatainak" tiszteletben tartása. Az üzenet a türingiai és a szászországi CDU-nak szólt. A két tartományban a konzervatívok koalíciós partnert keresnek, és az esélyesek között van a BSW is. "Olyan elvekkel rendelkezünk, amelyeket nem adhatunk fel" – üzente Merz. A pártelnök szerint "nem fordulhatunk el" a NATO-tól, az Ukrajnának nyújtott támogatás politikájától. Hangsúlyozta továbbá az Európai Unióval való szoros együttműködés érinthetetlenségét is. A tartományi politika kérdéseiről lehet tárgyalni, de az említettekről nem - szögezte le.

Mindkét tartományban az elmúlt hetekben immár puhatolódzó tárgyalások folytak a CDU-ból, a BSW-ből és az SPD-ből álló esetleges koalícióról, ezek azonban most minden valószínűség szerint elakadnak.

A múlt héten nagy visszhangot váltott ki, hogy Wagenknecht élesen támadta Friedrich Merzet, aki a német kormányt nagy hatótávóságú Taurus cirkálórakéták Ukrajnának történő szállítására szólította fel. A baloldali politikus szerint egy ilyen lépés azt jelentené, hogy Németország háborúba lépne Oroszországgal.

Merz szerint a BSW vezetője immár országos választási kampányt folytat, valójában Vlagyimir Putyin, illetve Oroszország álláspontját képviseli.

Távolról sem ilyen "forró" a helyzet Brandenburg tartományban, amelynek élén Dietmar Woidke személyében szociáldemokrata miniszterelnök áll, aki a szeptember végi választásokon csekély többséggel az első helyen végzett, az eddigi hármas koalíció azonban összeomlott. A tartományban egyedül az SPD és a BSW koalíciójának van esélye arra, hogy stabil többséget alakítson koalíciót a helyi parlamentben. Erről értesülések szerint már zajlanak a tárgyalások, és mindkét párt titoktartást fogadott.

Elemzők szerint a három tartományban kialakult helyzet egyértelműen jelzi, hogy a jövő őszi parlamenti választások előtt Németország politikai földcsuszamlás előtt áll.

Címlapról ajánljuk
Kivételezik egyes kerékpárosokkal az új KRESZ

Kivételezik egyes kerékpárosokkal az új KRESZ

Különleges lehetőséget kaphatnak majd az új KRESZ bevezetésével az ország legjobb kerékpárosai. Az InfoRádió a „sportkerékpáros licencről” is kérdezte Schneller Domonkost, a Magyar Kerékpáros Szövetség elnökét.
inforadio
ARÉNA
2026.01.20. kedd, 18:00
Varga-Bajusz Veronika
a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára
Törésponthoz ért a NATO jövője: Trump támadásba lendült – Most dől el, mi lesz Grönland sorsa

Törésponthoz ért a NATO jövője: Trump támadásba lendült – Most dől el, mi lesz Grönland sorsa

Napra pontosan egy évvel ezelőtt történt, hogy Donald Trump másodjára is átlépte az Ovális Iroda küszöbét. Az ünnepélyes évfordulóról azonban csak elvétve tudunk szót ejteni, hiszen az amerikai elnök talán még a megszokottnál is lobbanékonyabban kezdte az újévet: nyitányként az éjszaka közepén elraboltatta a caracasi elnöki palotából Nicolás Maduro venezuelai elnököt. Ezt követően más latin-amerikai országokra is rákerült a Fehér Ház baljós célkeresztje, de miután rendkívül véres tüntetések söpörtek végig Iránon, az elnök a közel-keleti országban lengetett be légicsapást. Ez végül megmaradt fenyegetésnek, úgy tűnik ugyanakkor, hogy Trump a dán fennhatóságú Grönland megszerzéséért a falig is hajlandó elmenni. Látván, hogy az európai országok kitartanak az északi-sarkvidéki sziget szuverenitása mellett, Trump büntetővámokat helyezett kilátásba, amire az Európai Unió kereskedelmi megtorlással felelhet.   A Trump-adminisztráció külpolitikai manőverezéséről dr. Csizmazia Gáborral, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársával beszélgettünk a Global Insight legfrissebb adásában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×