A BRICS-országoknak állhatatosan fenn kell tartaniuk a békét és megteremteniük a közös biztonságot, egyebek között előmozdítva az ukrajnai válsághelyzet enyhítését, és előkészíteni a politikai rendezés útját - jelentette ki Hszi Csin-ping kínai elnök csütörtökön Kazanyban, az Outreach/BRICS Plus tanácskozáson.

Mint fogalmazott, a BRICS-országoknak "stabilizáló erőnek kell lenniük a béke fenntartásában, a globális biztonsági kormányzás megerősítésében és az éles problémák megoldásának keresésében, az okok és a tünetek kezelése mellett".

Hszi a BRICS-csoportnak a tagjelölt és partnerországokkal kibővült eszmecseréjén sürgette az átfogó tűzszünet elérését a Gázai övezetben, valamint azt, hogy akadályozzák meg a háború terjedését Libanonban. Kifejezte meggyőződését, hogy a csoportnak a globális gazdasági kormányzási rendszer reformjának élére kell állnia. Kilátásba helyezte, hogy Kína a nemzetközi helyzet változásától függetlenül mindig gondoskodni fog a globális délről.

Maszúd Peszeskján iráni elnök egyebek között arról szólt, hogy a BRICS segítségével egy igazságosabb világrend kiépítését reméli, és felszólított egy "szankciók, háborúk és népirtás" nélküli világ felépítésére. Peszeskján szerint az ENSZ-nek nincsenek eszközei a közel-keleti háborús tüzek eloltására.

Hangot adott meggyőződésének, miszerint a nemzeti fizetőeszközök használata és az Új Fejlesztési Bank megerősítésének hatására a világ mindenki számára jobb lesz. Síkra szállt amellett, hogy a Nyugattól való függés megszűntetése érdekében a BRICS-országok osszák meg egymás között a technológiáikat.

Aljakszandr Lukasenka fehérorosz államfő a BRICS-et a jövő közösségének nevezte, amely közelebb hozhatja a nyugati dominancia végét. Elmondta, hogy Fehéroroszország teljes mértékben osztja a BRICS filozófiáját, Minszk készen áll a teljes jogú tagságra, és konkrét projektekkel érkezik a szervezethez.

Recep Tayyip Erdogan török vezető egyebek között hangsúlyozta, hogy a minapi ankarai terrortámadás tovább erősítette Törökország elszántságát a terrorizmus elleni küzdelemben. Leszögezte, hogy Törökország hisz a BRICS céljaiban, az igazságos világrend és a kereskedelmi kapcsolatok megteremtésében, valamint hogy elkötelezett a csoporttal folytatott párbeszéd folytatása mellett. A jelenlévők támogatását kérte az Izraelnek szánt fegyverszállítások betiltása érdekében.

Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke hangot adott reményének, miszerint a BRICS a közeljövőben felveszi a tagjai közé Palesztinát. Izraelt a Gázai övezetben elkövetett népirtással és etnikai tisztogatással vádolta meg. Az ENSZ palesztinokat segélyező szervezete, az UNRWA kelet-jeruzsálemi irodája bezárásának elítélésére szólított fel, valamint arra, hogy a nemzetközi közösség kényszerítse ki az izraeli hatóságokból a döntés visszavonását.

Sürgette, hogy a nemzetközi közösség kötelezze Izraelt arra, hogy egy éven belül vonuljon ki a megszállt területekről, ellenkező esetben pedig léptessen életbe szankciókat ellene.

Cyril Ramaphosa dél-afrikai elnök azt hangoztatta, hogy a nemzetközi konfliktusok nem folytatódhatnak a végtelenségig, és hogy támogatni kell azokat a nemzeteket, amelyek "a béke útját választják abbéli törekvésükben, hogy kijussanak az erőszak körforgásából". Felszólította az ENSZ Biztonsági Tanácsát és a nemzetközi közösséget, hogy foglalkozzanak a súlyosbodó konfliktusokkal. Aggasztónak nevezte, és népirtásnak minősítette az Izrael által folytatott katonai műveleteket.

Mauro Luiz Iecker Vieira brazil külügyminiszter - aki a fejsérülése miatt távol maradt Luiz Inácio Lula da Silva elnök helyett szólalt fel - azt hangoztatta, hogy el kell kerülni az ukrajnai válság eszkalálódását. Rámutatott: a "békeklubot" a párbeszéd és az ukrajnai konfliktus hosszú távú megoldásának meglelése érdekében hozták létre. Azt mondta, hogy a független palesztin állam létrehozásáig nem lesz béke a Közel-Keleten.

Szubrahmanjam Dzsaisankar, az indiai diplomácia vezetője arról beszélt, hogy a BRICS változásokat hozhat el a globális Délen. Kifogásolta, hogy a globalizáció előnyei nagyon egyenlőtlenül oszlottak meg, hozzátéve, hogy a COVID-járvány és több konfliktus tovább növelte a globális Délre nehezedő terheket.

Mint mondta, India attól tart, hogy a közel-keleti konfliktus ki fog szélesedni. Sürgette a nemzetközi intézmények és mechanizmusok, különösen az ENSZ Biztonsági Tanácsa és a multilaterális fejlesztési bankok reformját.

Vlagyimir Putyin orosz elnök a kibővített tanácskozáson azt javasolta, hogy vitassák meg a BRICS diktátumtól mentes, önálló platformjának létrehozását. Ez szerinte segítene felszabadítani a szövetség tagállamainak növekvő gazdaságában rejlő lehetőségeket, növelné a befektetéseket a globális Délen és Keleten, egyebek között a nagy infrastrukturális és technológiai projektekbe. Felszólította továbbá az érdekelt országokat, hogy működjenek együtt az olyan projektekben, mint az Észak-déli Nemzetközi Közlekedési Folyosó és az Északi Tengeri Útvonal.

Nehezményezte, hogy meglátása szerint a Nyugat arra használja fel Ukrajnát, "hogy kritikus fenyegetéseket hozzon létre Oroszország biztonságára nézve, miközben figyelmen kívül hagyja Moszkva létfontosságú érdekeit, az oroszajkúak jogainak megsértésével kapcsolatos jogos aggodalmait.

"Most már egyáltalán nem titkolják a célt, hogy stratégiai vereséget mérjenek országunkra" - mondta Putyin.

"Nyíltan kimondom: ezek illuzórikus számítások, amilyeneket csak olyanok végezhetnek, akik nem ismerik Oroszország történelmét, akik nem veszik figyelembe népének évszázadokon át összekovácsolt egységét, lelki erejét és összetartását" - mondta az orosz elnök.