Infostart.hu
eur:
364.25
usd:
311.49
bux:
0
2026. augusztus 21. péntek Hajna, Sámuel
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Aleksandar Vucic szerb elnök, valamint Robert Fico szlovák és Orbán Viktor magyar kormányfő (b-j) a révkomáromi migrációs csúcstalálkozón 2024. október 22-én.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Elemző a szlovák–magyar–szerb csúcsról: új szövetségi rendszer körvonalazódik

Nagy jelentősége van egy olyan együttműködésnek, amely felhívja a figyelmet az innovatív megoldások alkalmazásának fontosságára az illegális migráció kezelésében – nyilatkozta az InfoRádióban a szlovák–magyar–szerb csúcstalálkozóról a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézetének munkatársa.

„Azért nevezném stratégiai jelentőségűnek az Orbán Viktor kezdeményezésére létrejött háromoldalú megbeszéléseket, mert olyan témákról volt szó, mint amelyekkel a legutóbbi uniós csúcstalálkozón is kiemelten foglalkoztak Brüsszelben” – hangsúlyozta Petri Bernadett. Az illegális bevándorlás, illetve az engedély nélkül érkező migránsok kiutasításának kérdése láthatóan nagy pánikot keltett a legtöbb nyugati vezetőben. Éppen ezért nagy jelentőségű egy olyan együttműködés, ami az illegális migráció innovatív kezelésére hívja fel a figyelmet – tette hozzá a szakértő.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézetének munkatársa arra is emlékeztetett: Szlovákiának

régóta az az álláspontja, hogy az illegális migrációval szemben még az Európai Unió határai előtt fel kell lépni. Ezzel a véleménnyel Magyarország és Szerbia is teljes mértékben egyetért. Mindhárman az úgynevezett hotspotok, tehát

a külső eljárás lefolytatásra alkalmas helyszínek kialakítását szorgalmazzák.

Petri Bernadett elmondta, hogy ezeknél a kirendeltségeknél kellene benyújtani a menedékkérelmeket, majd ezek elbírálása után lehetne csak belépni az Európai Unió határain belülre. Ilyen rendszert működtet például Olaszország egy Albániával kötött megállapodás alapján. „Jól látszik az, hogy a magyar, a szlovák és a szerb vezetők megpróbálnak előrelépni egy olyan kérdésben, amiben az európai uniós döntéshozatal sajnos döcög” – tette hozzá.

A szakértő egyértelmű igennel válaszolt arra kérdésre, hogy vajon a három állam részvételével egy új szövetségi rendszer körvonalazódik-e. Szerinte a nyugat-balkáni országok uniós csatlakozása is a három ország együttműködésének központjába került.

„Úgy gondolják, hogy fejleszteni kell a tagságra törekvő országok kapacitásait azért, hogy minél jobban felgyorsuljon az integráció folyamata.

Ugyanakkor azt is látni kell, hogy amennyiben a menekültkérdésben nem lesz előrelépés, akkor a pánikból csupa olyan rossz döntés születik, mint a schengeni egyezmény felfüggesztése, határellenőrzések visszaállítása. Így végül azzal kell szembesülnünk, hogy az illegális migráció a határokon keresztül történő szabad mozgást rombolja le” – figyelmeztetett a kutató.

Petri Bernadett azt is hozzátette: ennek fényében nagyon fontos, hogy két uniós tagállam, valamint egy, az EU-ba tartó ország vezetője találkozott, és áttekintette, miként lehet gyakorlati szempontból, akár már kétoldalú megállapodások útján előrehaladni ezekben a kérdésekben.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Augusztus 20-i programok: rendezvények, beszédek, videók – percről percre

Augusztus 20-i programok: rendezvények, beszédek, videók – percről percre

Hírfolyamunkban egész nap követtük az ünnepi eseményeket a Kossuth téri ünnepélyes zászlófelvonástól a fővárosi tűzijáték végéig.

Európa AI-jövője nem a felhőben dől el

A mesterséges intelligenciáról sokszor úgy beszélünk, mintha a felhőben lakna. Valójában azonban adatközpontokban fut, áramot fogyaszt, hőt termel, hálózatot terhel. Európa most szembesül azzal, hogy a digitális szuverenitás nemcsak algoritmusokból és szabályozásból áll, hanem erőművekből, vezetékekből és ipari kapacitásból is.
inforadio
ARÉNA
2026.08.24. hétfő, 18:00
Wagner Péter
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője
Amerika megmentené a kötvénypiacot - Mit szólnak ehhez a befektetők?

Amerika megmentené a kötvénypiacot - Mit szólnak ehhez a befektetők?

Az amerikai pénzügyminisztérium beavatkozásának köszönhetően sikerült megfékezni a globális kötvénypiaci eladási hullámot, aminek hatására a hozamok csökkentek, a dollár gyengült, a részvénypiacok pedig emelkedtek. A szakértők szerint azonban a megnyugvás átmeneti lehet, mivel a strukturális problémák – köztük a 40 ezer milliárd dollárt meghaladó amerikai államadósság – továbbra is fennállnak. Csütörtökön a BÉT-en nem volt kereskedés, de a világ többi részen szokásos nyitvatartás mellett működtek a tőzsdék.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×