eur:
410.87
usd:
392.14
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Aleksandar Vucic szerb elnök, valamint Robert Fico szlovák és Orbán Viktor magyar kormányfő (b-j) a révkomáromi migrációs csúcstalálkozón 2024. október 22-én.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Elemző a szlovák–magyar–szerb csúcsról: új szövetségi rendszer körvonalazódik

Nagy jelentősége van egy olyan együttműködésnek, amely felhívja a figyelmet az innovatív megoldások alkalmazásának fontosságára az illegális migráció kezelésében – nyilatkozta az InfoRádióban a szlovák–magyar–szerb csúcstalálkozóról a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézetének munkatársa.

„Azért nevezném stratégiai jelentőségűnek az Orbán Viktor kezdeményezésére létrejött háromoldalú megbeszéléseket, mert olyan témákról volt szó, mint amelyekkel a legutóbbi uniós csúcstalálkozón is kiemelten foglalkoztak Brüsszelben” – hangsúlyozta Petri Bernadett. Az illegális bevándorlás, illetve az engedély nélkül érkező migránsok kiutasításának kérdése láthatóan nagy pánikot keltett a legtöbb nyugati vezetőben. Éppen ezért nagy jelentőségű egy olyan együttműködés, ami az illegális migráció innovatív kezelésére hívja fel a figyelmet – tette hozzá a szakértő.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézetének munkatársa arra is emlékeztetett: Szlovákiának

régóta az az álláspontja, hogy az illegális migrációval szemben még az Európai Unió határai előtt fel kell lépni. Ezzel a véleménnyel Magyarország és Szerbia is teljes mértékben egyetért. Mindhárman az úgynevezett hotspotok, tehát

a külső eljárás lefolytatásra alkalmas helyszínek kialakítását szorgalmazzák.

Petri Bernadett elmondta, hogy ezeknél a kirendeltségeknél kellene benyújtani a menedékkérelmeket, majd ezek elbírálása után lehetne csak belépni az Európai Unió határain belülre. Ilyen rendszert működtet például Olaszország egy Albániával kötött megállapodás alapján. „Jól látszik az, hogy a magyar, a szlovák és a szerb vezetők megpróbálnak előrelépni egy olyan kérdésben, amiben az európai uniós döntéshozatal sajnos döcög” – tette hozzá.

A szakértő egyértelmű igennel válaszolt arra kérdésre, hogy vajon a három állam részvételével egy új szövetségi rendszer körvonalazódik-e. Szerinte a nyugat-balkáni országok uniós csatlakozása is a három ország együttműködésének központjába került.

„Úgy gondolják, hogy fejleszteni kell a tagságra törekvő országok kapacitásait azért, hogy minél jobban felgyorsuljon az integráció folyamata.

Ugyanakkor azt is látni kell, hogy amennyiben a menekültkérdésben nem lesz előrelépés, akkor a pánikból csupa olyan rossz döntés születik, mint a schengeni egyezmény felfüggesztése, határellenőrzések visszaállítása. Így végül azzal kell szembesülnünk, hogy az illegális migráció a határokon keresztül történő szabad mozgást rombolja le” – figyelmeztetett a kutató.

Petri Bernadett azt is hozzátette: ennek fényében nagyon fontos, hogy két uniós tagállam, valamint egy, az EU-ba tartó ország vezetője találkozott, és áttekintette, miként lehet gyakorlati szempontból, akár már kétoldalú megállapodások útján előrehaladni ezekben a kérdésekben.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×