Infostart.hu
eur:
363.01
usd:
323.41
bux:
147893.15
2026. november 5. csütörtök Imre
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Aleksandar Vucic szerb elnök, valamint Robert Fico szlovák és Orbán Viktor magyar kormányfő (b-j) a révkomáromi migrációs csúcstalálkozón 2024. október 22-én.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Elemző a szlovák–magyar–szerb csúcsról: új szövetségi rendszer körvonalazódik

Nagy jelentősége van egy olyan együttműködésnek, amely felhívja a figyelmet az innovatív megoldások alkalmazásának fontosságára az illegális migráció kezelésében – nyilatkozta az InfoRádióban a szlovák–magyar–szerb csúcstalálkozóról a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézetének munkatársa.

„Azért nevezném stratégiai jelentőségűnek az Orbán Viktor kezdeményezésére létrejött háromoldalú megbeszéléseket, mert olyan témákról volt szó, mint amelyekkel a legutóbbi uniós csúcstalálkozón is kiemelten foglalkoztak Brüsszelben” – hangsúlyozta Petri Bernadett. Az illegális bevándorlás, illetve az engedély nélkül érkező migránsok kiutasításának kérdése láthatóan nagy pánikot keltett a legtöbb nyugati vezetőben. Éppen ezért nagy jelentőségű egy olyan együttműködés, ami az illegális migráció innovatív kezelésére hívja fel a figyelmet – tette hozzá a szakértő.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézetének munkatársa arra is emlékeztetett: Szlovákiának

régóta az az álláspontja, hogy az illegális migrációval szemben még az Európai Unió határai előtt fel kell lépni. Ezzel a véleménnyel Magyarország és Szerbia is teljes mértékben egyetért. Mindhárman az úgynevezett hotspotok, tehát

a külső eljárás lefolytatásra alkalmas helyszínek kialakítását szorgalmazzák.

Petri Bernadett elmondta, hogy ezeknél a kirendeltségeknél kellene benyújtani a menedékkérelmeket, majd ezek elbírálása után lehetne csak belépni az Európai Unió határain belülre. Ilyen rendszert működtet például Olaszország egy Albániával kötött megállapodás alapján. „Jól látszik az, hogy a magyar, a szlovák és a szerb vezetők megpróbálnak előrelépni egy olyan kérdésben, amiben az európai uniós döntéshozatal sajnos döcög” – tette hozzá.

A szakértő egyértelmű igennel válaszolt arra kérdésre, hogy vajon a három állam részvételével egy új szövetségi rendszer körvonalazódik-e. Szerinte a nyugat-balkáni országok uniós csatlakozása is a három ország együttműködésének központjába került.

„Úgy gondolják, hogy fejleszteni kell a tagságra törekvő országok kapacitásait azért, hogy minél jobban felgyorsuljon az integráció folyamata.

Ugyanakkor azt is látni kell, hogy amennyiben a menekültkérdésben nem lesz előrelépés, akkor a pánikból csupa olyan rossz döntés születik, mint a schengeni egyezmény felfüggesztése, határellenőrzések visszaállítása. Így végül azzal kell szembesülnünk, hogy az illegális migráció a határokon keresztül történő szabad mozgást rombolja le” – figyelmeztetett a kutató.

Petri Bernadett azt is hozzátette: ennek fényében nagyon fontos, hogy két uniós tagállam, valamint egy, az EU-ba tartó ország vezetője találkozott, és áttekintette, miként lehet gyakorlati szempontból, akár már kétoldalú megállapodások útján előrehaladni ezekben a kérdésekben.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás a félidős választásokról: eddig tartott a trumpizmus?

Magyarics Tamás a félidős választásokról: eddig tartott a trumpizmus?

Magyarics Tamás külpolitikai szakértő szerint bár Donald Trump Make America Great Again-politikája alapvetően sikeres volt, mégis elpártoltak tőle a latinok és a feketék, véget érhetett a „trumpi koalíció kora” – erről beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora.

Ügynökakták: a szakértő óvatosságra kér, és egy másik, ezer konkrét sztorit kibontó weboldalra is felhívta a figyelmet

36 évvel az 1990-es rendszerváltás után megnyíltak az úgynevezett ügynökakták. De valójában mi lett most hozzáférhető, és mi az, ami továbbra is rejtve marad? Többek között erről beszélt az InfoRádióban Tabajdi Gábor történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága Hivatala és az 1956-os Intézet Alapítvány kutatója, aki szerint a nyilvántartásban lévők egy része olyan, akit nem sikerült beszervezni, de sok olyan is van, akinek a jelentései súlyos következményekkel jártak. A mintegy 150-160 ezer beszervezettből most 60 ezer név került nyilvánosságra.
inforadio
ARÉNA
2026.11.05. csütörtök, 18:00
Sári Zsolt
a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium Közgyűjteményekért és Örökségvédelemért felelős államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×