Infostart.hu
eur:
362.92
usd:
322.56
bux:
144435.31
2026. október 16. péntek Gál
Berlin, 2017. szeptember 20.Sahra Wagenknecht, a Baloldal (Die Linke) nevű párt parlamenti frakcióvezetője és listavezetője egy választási kampánygyűlésen Berlin Lichtenberg kerületében 2017. szeptember 20-án, négy nappal a német parlamenti választások előtt. (MTI/EPA/Clemens Bilan)
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Vége lehet az új német baloldali párt szárnyalásának

Egy friss felmérés szerint váratlanul csökkent a Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW) támogatottsága Németországban, közvetlenül az után, hogy az év elején alakult párt két tartományi kormányba is bekerülhet.

Az elmúlt hónapokban nem csak a felmérések szerint nőtt rohamosan az év elején alakult új baloldali párt, az alapítójáról elnevezett Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW) támogatottsága, a mindenekelőtt az ország keleti felében népszerű párt a szeptemberi tartományi választásokon kimagaslóan szerepelt, olyannyira, hogy elsősorban Szászországban és Türingiában nélküle aligha lehet stabil helyi kormányt alakítani.

A bevándorlás elleni harcot felkaroló és az ukrajnai háború befejezése érdekében Oroszországgal is tárgyalásokat sürgető, továbbá az amerikai közepes hatótávolságú rakéták németországi telepítése ellen tiltakozó párt megalakulása óta szinte hónapról hónapra növelte támogatottságát. A jelek szerint azonban a szárnyalásnak egyelőre vége. A Bild című lap megbízásából az Insa közvélemény-kutató intézet által végzett felmérés arról tanúskodik, hogy a párt támogatottsága egy hét alatt két százalékponttal csökkent.

A BSW jelenleg nyolc százalékon áll, ami a legalacsonyabb érték hónapok óta.

A felmérés szerint immár kevesebb mint egy évvel a jövő szeptemberi országos parlamenti választási előtt továbbra is az ellenzéki konzervatív CDU/CSU pártszövetség rendelkezik kimagaslóan a legmagasabb támogatottsággal. A keresztény pártok 31 százalékkal állnak az országos népszerűségi lista élén, több mint 10 százalékponttal megelőzve a hosszú idő óta második, radikális jobboldali, ugyancsak ellenzéki Alternatíva Németországért (AfD) pártot, amelynek támogatottsága 20 százalékos, és immár szinte egyformán népszerű az ország nyugati és keleti felében is.

Az Insa adatai szerint a kormánykoalíció pártjai növekvő támogatottsággal aligha büszkélkedhetnek. A szociáldemokrata SPD országos népszerűsége 16 százalékos, míg a legutóbbi tartományi választások egyik fő vesztesének számító Zöldek Pártja 11 százalékon áll. A legkisebb koalíciós párt, a szabad demokrata FDP mindössze 4 százalékot mondhat magáénak, ami jövőre a parlamenti búcsút vetíti előre.

A koalíciós pártok támogatottságának rendkívüli csökkenését jelzi, hogy miközben 2021 decemberében 52 százalékkal kerültek hatalomra, jelenlegi támogatottságuk 31 százalékos.

Lesújtó vélemény Robert Habeckről

Ennek ellenére az SPD a dolgok jelenlegi állása szerint a jövő évi választásokon kancellárjelöltként továbbra is Olaf Scholzcal indulna harcba a konzervatív pártszövetség immár hivatalos kancellárjelöltjéével, Friedrich Merzcel szemben.

Értesülések szerint kancellárjelölti ambíciókat táplál az Annalena Baerbock külügyminiszter mellett a Zöldek Pártja másik vezető politikusának számító Robert Habeck gazdasági miniszter is, csakhogy a Forsa intézet által végzett felmérés szerint a miniszter legfeljebb saját pártjában népszerű, a lakosság körében kevésbé.

A Stern című magazin által ismertetett közvélemény-kutatás szerint "korábbi kisugárzásából" a zöldpárti politikus jelentősen vesztett. A Forsa a személyiségi jegyeket vette górcső alá. Eszerint Habeck csupán azzal lehet elégedett, hogy két területem továbbra is abszolút többséget mondhat magáénak: a németek 52 százaléka változatlanul rokonszenvesnek tartja, és 52 százalék politikusi erényeként említette azt is, hogy érthetően beszél.

Lesújtó azonban Habcek számára miniszteri alkalmasságának megítélése. A válaszokból kitűnt, hogy

a németek csupán 36 százaléka tartja őt alkalmasnak tisztének ellátására.

Csekély vigaszt jelenthet számára, hogy mindenekelőtt az AfD és q BSW párt hívei voltak ezen a véleményen. Az viszont sokkal inkább, hogy Zöldek táborának 80 százaléka nemcsak alkalmasnak tartja őt, hanem 83 százalék kifejezetten rokonszenvesnek is.

Címlapról ajánljuk
Mi vár Donald Trumpra a félidős választásokon? – Csizmazia Gábor az Arénában

Mi vár Donald Trumpra a félidős választásokon? – Csizmazia Gábor az Arénában

Az Amerikai Egyesült Államokban a félidős választások eredetileg nem az elnök megítéléséről szólnának, a gyakorlatban azonban régóta politikai népszavazásként működnek az aktuális elnök teljesítményéről, most különösen is így lesz ez – tette világossá az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa.

Négyszemközt tárgyalt Magyar Péter Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel

Az ukrán elnököt teljes szolidaritásáról biztosította „a hazája ellen már majd 5 éve tartó embertelen orosz agresszió miatt” Magyar Péter. Elmondta azt is, hogy Magyarország kész minden lehetséges diplomáciai eszközzel segítséget nyújtani egy mielőbbi tűzszünet és egy tartós béke megteremtésében.
inforadio
ARÉNA
2026.10.16. péntek, 18:00
Keleti Arthur
kibertitok jövőkutató, az Informatikai Biztonság Napja (ITBN) alapítója
Kiderült, honnan jött a parancs, hogy szúrjanak ki Kijevvel, mérgesedik az amerikai-ukrán viszony - Pénteki híreink az orosz-ukrán háborúról

Kiderült, honnan jött a parancs, hogy szúrjanak ki Kijevvel, mérgesedik az amerikai-ukrán viszony - Pénteki híreink az orosz-ukrán háborúról

A Reuters hírügynökség amerikai és nyugati forrásokból úgy értesült, hogy a Fehér Házból érkezett az utasítás az Ukrajna által harctéri kommunikációra és drónműveletekre használt SpaceX Starshield műholdas rendszer korlátozására. A Newsmaxnak adott tegnapi interjújában Donald Trump amerikai elnök bírálta Volodimir Zelenszkijt, mondván, az ukrán elnök "nem olyan fickó, akivel [az Egyesült Államoknak] jó együttműködnie". Trump szerint Zelenszkij ugyan azt mondja, hogy le akarja zárni a háborút, ez nem igaz. "Nem vagyok Zelenszkij nagy rajongója" - tette hozzá. Vlagyimir Putyin orosz elnök tegnap kijelentette, hogy Oroszország válaszolni fog az energetikai infrastruktúráját ért ukrán támadásokra, és nem hagyja azokat megtorlás nélkül. "Nem kellett volna belekezdeni. Mielőtt megtették volna ezt a lépést, alaposan át kellett volna gondolniuk a következményeket" - vélekedett Putyin. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×