A német hadsereg, a Bundeswehr főfelügyelője, Carsten Breuer közelmúltban több alkalommal is hangsúlyozta, hogy Németországnak öt-nyolc éven belül készen kell állnia egy háborúra, mert szerinte ez jelenti azt az időszakot, amelyen belül Oroszország katonailag képes lesz arra, hogy egy NATO-tagállam ellen támadást indítson. Breuerhez hasonlóan Boris Pistorius védelmi miniszter is figyelmeztetett arra, hogy az orosz hadiipar hosszú idő óta nemcsak az ukrán frontra gyártja a fegyvereket, hanem a hadsereg készleteinek, illetve raktárainak feltöltésére is.

A Handelsblatt idézte a tanulmány egyik szerzőjét, Guntram B. Wolffot, aki februárig a német külpolitikai kutatóintézetet (DGAP) vezette. Szerzőtársaival együtt azt hangsúlyozta, hogy Oroszország egyre nagyobb biztonsági fenyegetést jelent a NATO számára. "Ugyanakkor az elrettentéshez szükséges fegyverzetet illetően csak rendkívül lassan haladunk előre" – érvelt Wolf.

A kieli intézet vezető gazdasági szakértői példaként hozták fel, hogy a jelenlegi beszerzési, illetve gyártási ütem mellett évtizedekre, akár

csaknem száz évre lenne szükség annak biztosításához, hogy a Bundeswehr ismét olyan sok tüzérségi fegyverrel rendelkezzen, mint húsz évvel ezelőtt.

Oroszország számára ezzel szemben a jelenlegi tempó fenntartása mellett kevesebb mint négy hónap elegendő lenne ahhoz, hogy a német tüzérségi fegyverkészlettel felvegye a harcot – tették hozzá.

Utaltak arra, hogy a szövetségi kormány 2022 februárjában jelentős késéssel reagált az Ukrajna elleni orosz támadásra, és csak 2023 végén gyorsította fel jelentősen a fegyverek beszerzését. A tanulmány úgy értékelte, hogy a német kormány jelenleg még csak arra képes, hogy pótolja a Bundeswehr Ukrajnába áramló fegyvereit, de a légvédelmi rendszerek és a tüzérségi fegyverek száma valójában csökken. A szerzők bírálták a kormányt, úgy értékelve, hogy a védelmi erőfeszítések nem kellően ambiciózusak.

A tanulmányból a Die Welt is kiemelte, hogy a kialakult helyzet oka egyrészt a az elmúlt évtizedek drasztikus leszerelése, míg a másik a jelenlegi kormánykoalíció túlzott takarékossági politikája. A szerzők a jelenlegi beszerzési ütem mellett a harci repülőgépek esetében a 2004-es készletek eléréséhez 15, a harci járművek esetében kereken 40, míg a tüzérségi fegyverek esetében csaknem 100 évet említettek.

Elismerték ugyan, hogy a 2004-es készletek a műszaki fejlődés nyomán nem tekinthetők egyedül "mértékadónak", ettől függetlenül hangsúlyozták, hogy "a korszakváltás retorikája" ellenére egyre nagyobb távolság a Németország és Oroszország katonai képességei között.

A kieli intézet elnöke, Moritz Schularick szerint az orosz–ukrán háborúban háborúban béke csak akkor jöhet létre, ha Oroszország megérti, hogy katonailag nem nyerhet meg egy agressziós háborút Európában. Ehhez azonban Németországnak és Európának "hiteles katonai képességekkel" kell rendelkeznie. A Bundeswehr számára pedig évente legalább 100 milliárd eurós védelmi költségvetést kell biztosítani – tette hozzá.