Infostart.hu
eur:
386.95
usd:
328.95
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Nyitókép: jarmoluk Pixabay

Megint támad a kéknyelv-betegség

Hollandiában megugrott a kérődző állatokat megtámadó kéknyelv-betegség eseteinek száma - közölték a holland hatóságok csütörtökön, a járvány Belgiumban, Franciaországban és Németországban is terjed.

A holland agrárminisztérium szerint a megbetegedések száma csütörtökre elérte a 3087-et, ami ezerrel több, mint a hétfőn közzétett jelentésben rögzített esetek száma. Egy hónappal ezelőtt még csak mintegy 100 megbetegedést jelentettek.

A járvány legelőször 2008-ban jelent meg Hollandiában, majd 2023 szeptemberében ismét terjedni kezdett.

Belgiumban a megbetegedés mintegy 670 állatot érint, az élelmiszerlánc biztonságáért felelős szövetségi ügynökség legfrissebb adatai szerint, míg augusztus első hetében csupán 87 esetet jelentettek be.

David Clarinval belga szövetségi agrárminiszter csütörtökön azt javasolta, hogy a kéknyelvbetegség-járvány miatt a szarvasmarha- és juhtenyésztést ismerjék el válsághelyzetben lévő ágazatoknak.

„Azzal, hogy ezeket az ágazatokat válsághelyzetben lévőnek ismerjük el, egyszerűsítjük a társadalombiztosítási járulékfizetés elhalasztása vagy mentessége iránti kérelmek kezelését” – hangsúlyozta a miniszter sajtóközleményében.

A vírus okozta betegség egyéb állatokra és az emberre nem veszélyes.

A kórokozót kizárólag a Culicoides nemzetségbe tartozó törpeszúnyogok terjesztik. A betegség súlyossága eltérő a különböző fogékony fajok körében. A tünetek juhok esetében általában súlyosabbak - lesoványodás vagy elhullás - a szarvasmarhák rendszerint kevésbé érzékenyek a betegségre. A fertőzött állatoknál az elhullási arány viszonylag alacsony, de a betegség súlyos szövődményekkel járhat, így sokáig elhúzódhat.

Címlapról ajánljuk
Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

A 2021 és 2024 közötti négy évből háromban hazánk területének 70 százalékát aszály sújtotta. Egy uniós jelentés szerint Magyarországon 2022-ben a biogazdálkodás mindössze a termőterületek 6,3 százalékán volt jellemző, miközben az EU 2030-ra 25 százalékos célt tűzött ki. Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai szakértője vázolta, milyen változtatásokra lenne itthon szükség.
VIDEÓ
Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

2025-ben az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (Asia-Pacific Economic Cooperation – APEC) csúcstalálkozóját Kjongdzsuban tartották, ez a név csak a legelszántabb történelem vagy földrajz iránt érdeklődő közönség számára lehet ismerős Magyarországon. A település pedig egykoron az ókor egyik legnagyobb királyságának volt a fővárosa, ahol máig szinte „szabadtéri múzeumként” sorjáznak az egykori emlékek. A modern idegenforgalmi kihívások ugyanakkor dilemmával szembesítik a várost, hogy megőrizze a karakterét a jövőben is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×