Infostart.hu
eur:
355.73
usd:
308.1
bux:
133710.4
2026. június 8. hétfő Medárd
A 2024-es labdarúgó-Európa-bajnokság szurkolói zónájának dekorációja Frankfurtban 2024. június 7-én. A tornát 2024. június 14. és július 14. között rendezik Németországban.
Nyitókép: MTI/AP/Michael Probst

Sajátos eredményhirdetés a labdarúgó Eb-n: több mint kilencezer jogosulatlan behatolás

Lassan feledésbe merül a labdarúgó-Európa-bajnokság, amelyet június 14. és július 14. között rendeztek Németországban, de még folyik a mérlegkészítés. Ezúttal a határok ellenőrzését értékelték az illetékesek.

A legfrissebb mérleg szerint jó bizonyítványt érdemel a rendőrség, illetve a határőrség is az Eb-n. Nancy Faeser belügyminiszter utasítására már napokkal az Eb előtt megerősítették az ellenőrzést a német határok mentén, a cél az illegális bevándorlás megfékezése, a terrorcselekmények megakadályozása és a potenciális bűnözők beszivárgásának megfékezése volt. Mindezt az is szükségessé tette, hogy az Eb előtti hónapokban Németországban is jelentősen megnőtt az iszlamista terrorcselekmények száma.

A német rendőrség potsdami főparancsnoksága most tette közzé a szigorított határellenőrzéssel kapcsolatos mérleget. A ZDF közszolgálati médium által ismertetett adatok szerint a szövetségi rendőrség, illetve a határőrség június 7. és július 19. között a határokon több mint 1,6 millió személyt ellenőrzött.

Közülük 9182 volt az illegálisnak, hivatalos megfogalmazás szerint jogosulatlannak minősített belépni akarók száma.

Az erről szóló közlemény szerint közülük 6401 személyt a határokon visszafordítottak, továbbá 1198 belépő ellen azonnali elfogatóparancsot adtak ki, míg 275 olyan személyt is őrizetbe vettek, akit embercsempészéssel gyanúsítottak.

A belügyminiszter néhány nappal az Eb után jelentette be, hogy a Dániából és a Benelux-országokból érkezők számára megszűnik a határellenőrzés, a cseh, a lengyel és a svájci határon december 15-ig továbbra is ideiglenes ellenőrzés lesz, az osztrák–német határon pedig november 11-ig.

Az Eb idejére elrendelt ideiglenes határellenőrzés a francia–német határon augusztus 11-ig, a párizsi olimpia végéig fennmarad.

A miniszter szerint az intézkedésre a francia hatóságokkal szoros együttműködésben az olimpiai játékok legmagasabb szintű biztonságának szavatolása érdekében kerül sor.

A német belügyminisztérium már napokkal ezelőtt arról tájékoztatott, hogy a tíz rendező városban mintegy 2,6 millióan vettek részt a mérkőzéseken, és további hatmillióan voltak jelen a kijelölt szurkolói zónákban. Az Eb ideje alatt 170 letartóztatásra és 320 őrizetbe vételre került sor. A rendőrség szerin közel 2300 bűncselekmény kapcsolódott a tornához. A miniszter akkor úgy értékelt, hogy sokkal kevesebb biztonsági incidens és szabálysértés történt, mint amennyire a hatóságok előzetesen számítottak.

Címlapról ajánljuk
Döntések az Országgyűlésben: megszavazták a képviselők a fizetésük csökkentését

Döntések az Országgyűlésben: megszavazták a képviselők a fizetésük csökkentését

Tisztségviselőket és tagokat választottak négy vizsgálóbizottság élére hétfőn az Országgyűlésben. A parlament egyhangúlag, az ellenzék szavazataival is döntött az országgyűlési képviselői tiszteletdíjak, juttatások, támogatás, valamint az országgyűlési képviselőcsoportoknak járó költségvetési források jelentős csökkentéséről. Magyar Péter többször is utalt rá napirend előtti felszólalásában, hogy az előző ciklusban képviselőnként 7 milliós keretből gazdálkodtak. Most a tényleges képviselői jövedelmek 10-35 százalék között csökkennek, az Országgyűlés működése a következő négy évben 50 milliárd forinttal kevesebbe kerül majd.
inforadio
ARÉNA
2026.06.09. kedd, 18:00
Grexa Liliana
országgyűlési képviselő, ukrán nemzetiségi szószóló
Berlin látványos kudarcot vallott az ENSZ-ben – Hogy tudta Bécs beelőzni a nagy testvért?

Berlin látványos kudarcot vallott az ENSZ-ben – Hogy tudta Bécs beelőzni a nagy testvért?

Németország hosszú évtizedeken át magától értetődő szereplője volt a nemzetközi diplomácia első vonalának, azonban az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) nem állandó tagjainak múlt héten lezajlott választása kijózanító emlékeztető: a nemzetközi tekintélyt újra és újra ki kell érdemelni. Németország történetében először fordult elő, hogy nem választották meg a BT nem állandó tagjává. A fejlemény jelentős presztízsveszteség Berlin számára, amely az újraegyesítés óta több javaslattal az állandó tagságra is pályázott, továbbá jelenleg is az ENSZ negyedik legnagyobb befizetője. Ezzel párhuzamosan a szomszédos Ausztria komoly győzelemként könyvelheti el, hogy egy kiélezett versenyhelyzetben immár negyedik alkalommal nyerte el az ENSZ-tagállamok kétharmadának bizalmát. A választás eredménye így kérdéseket vet fel nemcsak a jelenlegi német vezetésről, hanem Németország nemzetközi rendszerben betöltött szerepéről, valamint az osztrák siker mozgatórugóiról is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×