Infostart.hu
eur:
384.88
usd:
328.08
bux:
121282.66
2026. január 20. kedd Fábián, Sebestyén
A húszi médiaközpont által 2024. július 16-án közreadott felvételén a lázadók robbanóanyaggal megrakott, távirányítású hajója csapódik a libériai zászló alatt hajózó Chios Lion nevű olajszállító hajóba a Vörös-tengeren július 15-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Húszi médiaközpont

ENSZ-különmegbízott: a húszik egyre nagyobb fenyegetést jelentenek a nemzetközi hajózásra

A legutóbbi fejlemények a Vörös-tengeren, illetve a környező vizeken a jemeni húszi lázadók egyre nagyobb fenyegetését jelzik a nemzetközi hajózásra a térségben - közölte kedden Hans Grundberg, az ENSZ jemeni különmegbízottja a világszervezet Biztonsági Tanácsában (BT).

Grundberg az ENSZ BT jemeni helyzetnek szentelt ülésén egy pusztító regionális eszkaláció valós veszélyére figyelmeztetett annak kapcsán, hogy az Irán hátszelét élvező felkelők fokozták támadásaikat a kereskedelmi hajózás ellen, illetve Izrael első alkalommal válaszcsapást mért Jemenre a húszik zsidó állam ellen intézett drón- és rakétacsapásai nyomán.

"Továbbra is mélyen aggódom a nemzetközi hajózás elleni támadások miatt a Vörös-tengeren és a környező vizeken" - mondta Grundberg. "A legutóbbi fejlemények azt jelzik, hogy a nemzetközi hajózás elleni fenyegetés mind terjedelmében, mind pontosságában növekszik" - tette hozzá.

Hangsúlyozta, hogy a húszik Izrael elleni támadásai és a július 20-i izraeli válaszcsapás Hodeida kikötője, illetve olaj- és más energetikai létesítményei ellen, az erőszak "új, veszélyes szintjét érték el".

Mint mondta, kereskedelmi hajókat süllyesztettek el, illetve rongáltak meg a felkelők, megzavarva a tengeri szállítmányozást, ezen felül pedig civilek haltak meg, s továbbra is fogva tartják a novemberben eltérített Galaxy Leader teherhajó legénységét, miközben az Egyesült Államok és Nagy-Britannia a húszik katonai célpontjait támadja. "Riasztó, hogy nincs jele a feszültség enyhülésének, nem is szólva megoldásról" - hangsúlyozta Grundberg.

Az Irán támogatását élvező jemeni milícia tavaly november közepe óta számtalan alkalommal vetett be drónokat és rakétákat nemzetközi kereskedelmi hajók ellen az Ádeni-öbölben Izrael gázai háborújára és a palesztinok iránti szolidaritásra hivatkozva. Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia több alkalommal mért válaszcsapást a húszik állásaira február óta.

Grundberg ugyanakkor pozitív fejleményként említette, hogy a nemzetközileg elismert jemeni kormány és a húszik megállapodtak Szaúd-Arábia közvetítésével a kölcsönös feszültségek enyhítéséről a bankvita rendezésével és a felkelők kezén lévő főváros, Szanaa repülőterének újranyitása kérdésében.

A felek Grundberg szerint egyetértettek, hogy vissza kell vonni a bankok ellen kölcsönösen hozott intézkedéseket,

és vissza kell állítani a Yemenia légitársaság járatait Szanaából Jordániába, Egyiptomba, illetve Indiába. Grundberg mindemellett hangsúlyozta, hogy a konfliktus szereplőinek együtt kell működniük egy olyan gazdaság kiépítése végett, amely minden jemeni előnyére válhat, s szorgalmazta egy országos tűzszünet megvalósítását is az átfogó politikai rendezési folyamat újrafelvételével.

Címlapról ajánljuk
Kivételezik egyes kerékpárosokkal az új KRESZ

Kivételezik egyes kerékpárosokkal az új KRESZ

Különleges lehetőséget kaphatnak majd az új KRESZ bevezetésével az ország legjobb kerékpárosai. Az InfoRádió a „sportkerékpáros licencről” is kérdezte Schneller Domonkost, a Magyar Kerékpáros Szövetség elnökét.
inforadio
ARÉNA
2026.01.20. kedd, 18:00
Varga-Bajusz Veronika
a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára
Törésponthoz ért a NATO jövője: Trump támadásba lendült – Most dől el, mi lesz Grönland sorsa

Törésponthoz ért a NATO jövője: Trump támadásba lendült – Most dől el, mi lesz Grönland sorsa

Napra pontosan egy évvel ezelőtt történt, hogy Donald Trump másodjára is átlépte az Ovális Iroda küszöbét. Az ünnepélyes évfordulóról azonban csak elvétve tudunk szót ejteni, hiszen az amerikai elnök talán még a megszokottnál is lobbanékonyabban kezdte az újévet: nyitányként az éjszaka közepén elraboltatta a caracasi elnöki palotából Nicolás Maduro venezuelai elnököt. Ezt követően más latin-amerikai országokra is rákerült a Fehér Ház baljós célkeresztje, de miután rendkívül véres tüntetések söpörtek végig Iránon, az elnök a közel-keleti országban lengetett be légicsapást. Ez végül megmaradt fenyegetésnek, úgy tűnik ugyanakkor, hogy Trump a dán fennhatóságú Grönland megszerzéséért a falig is hajlandó elmenni. Látván, hogy az európai országok kitartanak az északi-sarkvidéki sziget szuverenitása mellett, Trump büntetővámokat helyezett kilátásba, amire az Európai Unió kereskedelmi megtorlással felelhet.   A Trump-adminisztráció külpolitikai manőverezéséről dr. Csizmazia Gáborral, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársával beszélgettünk a Global Insight legfrissebb adásában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×