Infostart.hu
eur:
385.07
usd:
332
bux:
122311.2
2026. január 16. péntek Gusztáv
Emmanuel Macron francia elnök (j) leadja szavazatát az előrehozott parlamenti választások első fordulójában Le Touquet-Paris-Plage településen 2024. június 30-án. A több mint 49 millió választópolgár a francia parlament, a nemzetgyűlés alsóházának 577 képviselőjét választja meg öt évre.
Nyitókép: MTI/EPA/REUTERS POOL/Yara Nardi

Patthelyzet a választások miatt: a szakértő szerint leállhat Franciaország

A Mathias Corvinus Collegium Európai Tanulmányok Műhelyének kutatója szerint már az első választási forduló után biztosra vehető, hogy Emmanuel Macron nem tud többséget alakítani a francia nemzetgyűlésben, egy esetleges koalíció létrejötte pedig egyrészt kétséges, másrészt törékeny lenne. Yann Caspar arról is beszélt az InfoRádióban, hogy erőszakos eseményektől tart.

Három héttel az után, hogy az európai parlamenti választások eredményére hivatkozva Emmanuel Macron államfő feloszlatta a francia parlament alsóházát és előre hozott választást írt ki, a Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés (RN) és szövetségesei a legjobb választási eredményüket érték el a vasárnapi első fordulóban: a hivatalos végeredmény szerint a szavazatok 33,14 százalékát szerezte meg az RN 10,6 millió szavazattal.

A második helyen végzett a radikális baloldal, a Kommunisták, a Zöldek és a szocialisták összefogásával létrejött Új Népfront nevű baloldali szövetség 27,99 százalékkal, míg Emmanuel Macron Együtt nevű pártszövetsége csak harmadik lett a leadott szavazatok 20,04 százalékával.

Yann Caspar azt mondta az InfoRádióban, hogy a francia elnök szemszögéből nem túl jó eredmény született vasárnap, sőt úgy fogalmazott, hogy „politikai földrengés” történt. A francia-magyar jogász hozzátette: az előre hozott választások első fordulójában a két évvel ezelőtti voksoláshoz képest csaknem 7,5 százalékkal volt magasabb a részvételi arány.

A kutató szerint az is nagy meglepetést okozott, hogy a baloldali tömörülés megelőzte az Emmanuel Macron vezette centrális blokkot. Mint mondta, a vasárnapi eredmények ismeretében már most biztosra vehető, hogy Emmanuel Macron nem tud többséget szerezni a nemzetgyűlésben. Több elemző arra számít, hogy az államfő pártja koalíciós tárgyalásokat kezdeményez a második legjobb eredményt elérő baloldali szövetséggel, Yann Caspar szerint azonban erre kevés az esély, illetve ha meg is valósulna, valószínűleg nem tartana sokáig az együttműködés.

Az elemző úgy véli, a baloldali blokkon belül olyan hatalmas nézeteltérések vannak – például az izraeli–palesztin konfliktus, az orosz–ukrán háború vagy a nukleáris energia kapcsán –, amelyek megnehezítik a koalíció létrehozását. Ezt figyelembe véve az MCC kutatója szerint arra van most a legnagyobb esély, hogy a Nemzeti Tömörülés kerülhet a legközelebb a kormányalakításhoz.

„Ami a következő hónapokban jön Franciaországban, az a legjobb esetben is patthelyzet”

– fogalmazott Yann Caspar. Figyelmeztetett, hogy ha nem tudnak megfelelően működni a legfontosabb intézmények, politikai központok, akkor „leállhat az egész ország”. Hozzátette: ez még így is az egyik legjobb lehetséges forgatókönyv lenne, ugyanis akár előfordulhat az is, hogy erőszakos cselekményekbe torkollnak az események. Franciaországban rendszeressé váltak a demonstrációk, nagy tüntetések, és az elemző szerint borús képet fest a jövőre nézve, hogy rendkívül széttöredezett a francia társadalom.

Emmanuel Macron már az első forduló eredménye után arra hívta fel a figyelmet, hogy széles körű koalícióra van szükség, és egy úgynevezett republikánus frontot kell kialakítani a Nemzeti Tömörüléssel, valamint a szélsőséges pártokkal szemben. A szakértő úgy véli: lehetséges, hogy a második forduló után senki nem tud majd kormányt alakítani, így a köztársasági elnök kormányozhat, aminek viszont súlyos hatása lehet a közhangulatra.

Kedden este hat óra után Yann Caspar, a Mathias Corvinus Collegium Európai Tanulmányok Műhelyének kutatója lesz az InfoRádió Aréna című műsorának vendége.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

A legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Az életével játszik, aki sétálgat a Duna jegén. A hévégén is kitart a kemény fagy és sokan foglalkozhatnak azzal a gondolattal, hogy előveszik a korcsolyájukat és ellátogatnak valamelyik befagyott természetes vízhez, ehhez azonban előzetesen több dolgot tudni kell. Például a legnagyobb tavakon nem alakult ki ehhez elég vastag jég, máshol pedig néhány praktikát érdemes észben tartani.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×