Infostart.hu
eur:
355.73
usd:
308.1
bux:
133710.4
2026. június 8. hétfő Medárd
Nancy Faeser német belügyminiszter a 2023-as év bűnügyi statisztikáját ismertető sajtótájékoztatón Berlinben, 2024. április 9-én. A 2017-től 2021-ig tartó csökkenés után az utóbbi két évben ismét emelkedett és tavaly elérte a 2016-os szintet Németországban a regisztrált bűncselekmények, köztük az erőszakos bűnesetek száma. A rendőrség 2023-ban mintegy 5,94 millió bűncselekményt regisztrált Németországban, ami 5,5 százalékkal több, mint egy évvel korábban.
Nyitókép: MTI/EPA/Hannibal Hanschke

A kitoloncolások úttörője lett a német belügyminiszter – elég lesz egy Facebook-poszt

A május végi mannheimi, egy fiatal rendőr halált követelő iszlamista hátterű merénylet felgyorsíthatja az illegális menekültek kitoloncolását Németországból. Az ellenzéki CDU/CSU és az AfD mellé a kormány is felsorakozott, egyetértve azzal, hogy nemcsak a befogadást, hanem a kitoloncolást is szigorítani kell. Olaf Scholz kancellár a feladatot a belügyminiszterére bízta.

A szociáldemokrata Nancy Faeser feladatul kapta, hogy az illegális menekültek visszafogadásáról tárgyaljon azokkal az országokkal is, amelyekkel Németország az elmúlt években nem folytatott semmifajta párbeszédet. Így mindenekelőtt Afganisztánnal, ahonnan a legtöbb migráns érkezik az országba. A német kormány 2021-ben a tálib rezsim hatalomra jutását követően szüntetett meg minden kontaktust a közép-keleti országgal. Szíria Afganisztánhoz hasonlóan feketelistán van.

A megoldást illetően több opció merült fel, a többi között a brit vagy az olasz mintát is követhetik. Ezek lényege, hogy az illegális menekülteket vagy egy távoli országba – a britek esetében Ruandába – telepítsék, vagy pedig a Meloni-modellt követve sorsukról még a belépés előtt egy harmadik országban döntsenek.

Értesülések szerint a német belügyminiszter intézkedéscsomagot dolgozott ki a szigorításról, minderről azonnali konzultációt kezd a kormány. Első lépésként Faesernek azt az indítványát vitatja meg, hogy a közösségimédia-platformokon történő uszítás is kitoloncoláshoz vezessen.

A miniszter – mint arról a ZDF közszolgálati televízió beszámolt – a kiutasítási törvény haladéktalan módosítását kívánja kezdeményezni. A tervezet szerint kitoloncolással járhat az is, hogy a Németországban tartózkodó, német útlevéllel nem rendelkező külföldi ezeken a platformokon terrorcselekményeket támogat, sőt "ünnepel".

Mindezt Nancy Faeser miniszter is megerősítette a Funke médiacsoportnak adott nyilatkozatában.

"A szellemileg kőkorszakban élő iszlamista agitátoroknak nincs helyük Németországban"

– hangoztatta többek között a miniszter.

A ZDF emlékeztetett arra, hogy különösen a Hamász palesztin terrorszervezet tavaly október 7-i Izrael elleni támadása nyomán, legutóbb pedig a mannheimi terrorcselekményt követően az interneten ugrásszerűen megszaporodtak a gyűlöletre uszító üzenetek.

A miniszter kezdeményezését teljes mértékben támogatja Olaf Scholz kancellár. Eszerint a terrorcselekményeket helyeslő, illetve arra uszító üzenetek "azonnali" kitoloncolással járhatnának. Mégpedig olyan gyorsasággal, hogy nem kellene megvárni a jogerős büntetőjogi ítélteket sem.

A szövetségi bűnügyi rendőrség a ZDF szerint a Hamász tavaly októberi terrortámadása óta több mint 10 700, gyűlöletre uszító bejegyzést törölt.

"Célunk az, hogy megfékezzük az ilyen jellegű gyűlölethullámokat" – fogalmazott a belügyminiszter. Faeser szerint az internet "brutalizálódása" az erőszak légkörét teremti meg, ami újabb terrorcselekmények elkövetésére késztetheti a szélsőségeseket.

Címlapról ajánljuk
Döntések az Országgyűlésben: megszavazták a képviselők a fizetésük csökkentését

Döntések az Országgyűlésben: megszavazták a képviselők a fizetésük csökkentését

Tisztségviselőket és tagokat választottak négy vizsgálóbizottság élére hétfőn az Országgyűlésben. A parlament egyhangúlag, az ellenzék szavazataival is döntött az országgyűlési képviselői tiszteletdíjak, juttatások, támogatás, valamint az országgyűlési képviselőcsoportoknak járó költségvetési források jelentős csökkentéséről. Magyar Péter többször is utalt rá napirend előtti felszólalásában, hogy az előző ciklusban képviselőnként 7 milliós keretből gazdálkodtak. Most a tényleges képviselői jövedelmek 10-35 százalék között csökkennek, az Országgyűlés működése a következő négy évben 50 milliárd forinttal kevesebbe kerül majd.
inforadio
ARÉNA
2026.06.09. kedd, 18:00
Grexa Liliana
országgyűlési képviselő, ukrán nemzetiségi szószóló
Berlin látványos kudarcot vallott az ENSZ-ben – Hogy tudta Bécs beelőzni a nagy testvért?

Berlin látványos kudarcot vallott az ENSZ-ben – Hogy tudta Bécs beelőzni a nagy testvért?

Németország hosszú évtizedeken át magától értetődő szereplője volt a nemzetközi diplomácia első vonalának, azonban az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) nem állandó tagjainak múlt héten lezajlott választása kijózanító emlékeztető: a nemzetközi tekintélyt újra és újra ki kell érdemelni. Németország történetében először fordult elő, hogy nem választották meg a BT nem állandó tagjává. A fejlemény jelentős presztízsveszteség Berlin számára, amely az újraegyesítés óta több javaslattal az állandó tagságra is pályázott, továbbá jelenleg is az ENSZ negyedik legnagyobb befizetője. Ezzel párhuzamosan a szomszédos Ausztria komoly győzelemként könyvelheti el, hogy egy kiélezett versenyhelyzetben immár negyedik alkalommal nyerte el az ENSZ-tagállamok kétharmadának bizalmát. A választás eredménye így kérdéseket vet fel nemcsak a jelenlegi német vezetésről, hanem Németország nemzetközi rendszerben betöltött szerepéről, valamint az osztrák siker mozgatórugóiról is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×