eur:
410.96
usd:
392.54
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter beszédet mond az ELI-ALPS lézeres kutatóközpont elkészülte alkalmából tartott rendezvényen Szegeden 2023. szeptember 14-én.
Nyitókép: MTI/Rosta Tibor

Bóka János változásra számít az EU 7. cikk szerinti eljárásának ügyében

A 7. cikk szerinti eljárás politikai kérdéssé vált az európai parlamenti választási kampányban, és az Európai Unió a politikai nyomásgyakorlás eszközeként használta fel, hogy Magyarországot kulcsfontosságú ügyekben bizonyos álláspont elfogadására kényszerítsék - jelentette ki az európai uniós ügyekért felelős miniszter kedden Luxembourgban.

Bóka János, aki az EU-tagállamok uniós ügyekért felelős minisztereinek tanácskozásán vesz részt, érkezésekor elmondta: reméli, hogy az uniós választások után már sikerül a jogállamisági vitát tárgyilagosabbá és konstruktívabbá tenni.

A keddi tanácsülésen napirenden van a Magyarországgal szembeni 7. cikk szerinti eljárás, és a miniszter szerint folytatódik az az általános eszmecsere, amely az eddigi meghallgatásokat jellemezte. Mint mondta, az elkövetkező időszaktól azt várja, hogy "elhallgatnak azok a hangok, amik bizonyos tárgyalási állásponttól tették függővé a 7. cikk eljárás folytatását".

"Azt nem hiszem, hogy a 7. cikk szerinti eljárás lényege megváltozna, ez továbbra is egy politikai természetű folyamat marad, amit Magyarországgal szemben nyomásgyakorlásra fognak felhasználni bizonyos politikai kérdésekben, de talán az a fajta erős retorika és az a konfliktuskereső hozzáállás, ami jellemezte ezt az eljárást, enyhülni fog a jövőben" - jelentette ki.

Bóka János közölte továbbá, hogy az elkövetkező időszakban az EU-ban stratégiai vitákat fognak folytatni a következő intézményi ciklus szempontjából rendkívül fontos szakpolitikai területekről, és a július 1-jén kezdődő uniós magyar elnökség fogja ezeket a vitákat irányítani.

Hozzátette, hogy a keddi luxemburgi tanácsülésen napirenden van a demokrácia védelméről szóló csomag, a miniszterek irányadó vitát fognak tartani a harmadik országok nevében végzett érdekképviselet átláthatóságáról szóló irányelvről. "Magyarország is egyetért azzal az állásponttal, hogy az Európai Unió választási folyamatába való rosszindulatú beavatkozás nem kívánatos. Ezt a dossziét a magyar elnökség tovább fogja vinni" - mondta.

Kritika a belga elnökségtől

Sajnálatos módon Magyarország nem hajtja végre a szükséges reformokat annak érdekében, hogy lezárható legyen az Európai Unió alapértékeinek veszélyeztetése miatt ellene indított, az uniós szerződések 7-es cikke szerinti eljárás - jelentette ki az Európai Unió Tanácsának június 30-ig tartó, féléves elnökségét betöltő Belgium külügyekért és általános ügyekért felelős miniszere.

A tagállamok általános uniós ügyekért felelős miniszereinek ülését megelőzően Hadja Lahbib azt mondta, hogy Magyarország ismételt meghallgatására azért van szükség, mivel - Lahbib szavai szerint - továbbra is megállapítható, hogy Magyarországon hiány mutatkozik a jogállamiság tiszteletben tartása, a kisebbségek jogai és az igazságszolgáltatás függetlensége terén. (Most hetedjére tárgyalnak az ügyről a miniszterek.)

"Látható, ha van rá akarat, akkor nagyon gyorsan le lehet zárni a 7-es cikkes eljárást, ahogyan ezt Lengyelország példája is mutatja" - fogalmazott.

Hadja Lahbib hozzátette:

"azt javasoljuk Magyarországnak, hogy fogadja el a szükséges reformokat, és ezzel akár már az Európai Unió Tanácsának július elsején kezdődő, féléves magyar elnöksége ideje alatt lezárható lehet az eljárás".

Vera Jourová, az Európai Bizottság átláthatóságért és értékekért felelős biztosa érkezésekor azt mondta, hogy a Magyarországgal szemben indított 7-es cikk szerinti eljárás keretében az uniós testület továbbra is számos területet vizsgál, különösen a média, az akadémiai szabadság, az egyesülési szabadság, valamint a régóta érvényben lévő rendkívüli rendeleti kormányzás ügyét kíséri figyelemmel.

Azt mondta, a jövő héten kezdődő soros elnökség fontos lesz Magyarország számára, hogy megmutassa, tisztességes módon tud eljárni és elvégezni a feladatokat, ahogyan az az elnökséget betöltő ország feladata.

"Remélem, hogy a magyar elnökség professzionalizmust mutat majd" - tette hozzá a cseh biztos.

Az uniós szerződés hetes cikke olyan, többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely - az uniós alapértékek súlyos és módszeres megsértése esetén - végső esetben akár az érintett tagállam szavazati jogának a felfüggesztésével is járhat az összes többi tagország egyhangú támogatása esetén.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a kőolaj-előállításban érdekeltek, a távközlési szektor cégei, a feldolgozóipari gyártók (bioetanol, keményítő, napraforgóolaj), valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×