eur:
396.84
usd:
355.48
bux:
74510.83
2024. szeptember 28. szombat Vencel
A 2019. április 4-i képen a 14. dalai láma (Tendzin Gyaco), a tibeti buddhisták indiai emigrációban élő vallási vezetője sajtótájékoztatót tart Újdelhiben. A 83 éves buddhista vezető április 9-én könnyebb tüdőgyulladással kórházba került Újdelhiben, állapota javulóban van.
Nyitókép: MTI/AP/Manis Szvarup

Peking megfenyegette Washingtont a dalai láma támogatása miatt

Amerikai törvényhozókkal találkozott a dalai láma szerdán Indiában, a Washingtonból érkezett politikusok a tanácskozáson jelezték, hogy igyekezni fognak nyomást gyakorolni Pekingre annak érdekében, hogy újraindítsák a 2010-ben befagyasztott párbeszédet a tibeti vezetőkkel.

A kétpárti delegáció tagjai dharamszalai kolostorában találkoztak a buddhista vallási vezetővel. "Továbbra is él bennem a remény, hogy egy nap a dalai láma népével együtt békében visszatérhet Tibetbe" - mondta el újságíróknak a hétfős csoportot vezető Michael McCaul texasi republikánus képviselő. Megjegyezte azt is, nem fogják engedni, hogy Peking beavatkozzon a dalai láma utódjának kiválasztásába.

A dalai láma 1959-ben menekült indiai száműzetésbe a kínai uralom elleni elbukott tibeti lázadás után. Peking nem ismeri el az általa vezetett emigráns tibeti kormányt, és azzal vádolja, hogy el akarja szakítani Tibetet Kínától. A dalai láma tagadja, hogy szakadár törekvése volna, csak autonómiát szeretne a tartománynak és buddhista kultúrájának védelmét.

Az amerikai kongresszus nemrég elfogadta a Resolve Tibet Act nevű törvényt, amellyel ösztönözni szeretnék a dalai láma és a kínai tisztségviselők közötti párbeszédet

annak érdekében, hogy békésen feloldják a Tibet és Peking közötti viszályt. McCaul sajtótájékoztatóján kiemelte, hogy a jogszabállyal, amelyet még Joe Biden amerikai elnöknek alá kell írnia, azt akarják megmutatni, hogy az Egyesült Államok Tibet népe mellett áll.

Az amerikai törvényhozók találkoztak a száműzetésben működő tibeti kormány tagjaival is.

Lin Csian, a pekingi külügyminisztérium szóvivője még a dharamszalai találkozó előtt arra szólította fel kedden Washingtont, hogy hagyjon fel a tibeti függetlenségi törekvések támogatásával, és semmilyen formában ne keresse a kapcsolatot a dalai láma környezetével. Úgy vélte, a Tibettel kapcsolatos törvényt az amerikai elnöknek "nem muszáj aláírnia", de ha mégis megteszi, akkor Peking "határozott lépéseket" fog tenni.

"Köztudott, hogy a 14. dalai láma nem pusztán vallási szerepet tölt be, hanem egy olyan politikai száműzött, aki Kína-ellenes szeparatista tevékenységet folytat a vallás leple alatt" - fogalmazott a kínai külügyi szóvivő.

A 88 éves spirituális vezető évek óta egészségügyi problémákkal küzd, és ezen a héten az Egyesült Államokba utazik gyógykezelésre.

Utódlásának kérdését viták övezik. Peking ragaszkodna a régi hagyományokhoz, amelyek szerint a kínai vezetésnek - még a kínai császárok által örökül hagyott jog alapján - jóvá kell hagynia az utód személyét. A tibeti hagyomány szerint azonban a "dalai láma" címet a spirituális vezető következő reinkarnációja kapja meg, aki a cím jelenlegi viselője szerint valahol Indiában tartózkodik.

Címlapról ajánljuk

Vasárnap Ausztria választ: a Szabadságpárt visszatérhet a csúcsra

Épp hogy csak túljutott Ausztria a rendkívüli károkat okozó áradások nehezén, az ország a hét végén újabb, ezúttal politikai megméretés előtt áll. Több mint 6,3 millióan járulhatnak a szavazóurnák elé, hogy újabb öt évre új parlamentet, illetve új kormányt válasszanak.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.09.30. hétfő, 18:00
Kövér László
az Országgyűlés elnöke
Harmadik világháborúval riogatott Trump, egyetlen döntéssel meg lehetne rengetni Oroszországot – Ukrajnai háborús híreink szombaton

Harmadik világháborúval riogatott Trump, egyetlen döntéssel meg lehetne rengetni Oroszországot – Ukrajnai háborús híreink szombaton

Donald Trump republikánus amerikai elnökjelölt és Volodimir Zelenszkij ukrán államfő a New York-i Trump Towerben folytattak beszélgetést. A találkozó után Trump azt írta saját közösségi platformján, a Truth Social-ön, ha nem ő győz az elnökválasztáson, jön a harmadik világháború. Az elmúlt hónapok legfontosabb kérdése, hogy az európai vezetők és az Egyesült Államok döntéshozói engedélyezik-e Kijevnek, hogy a Nyugattól kapott modern fegyverrendszereket bevessék Oroszország területe ellen. Az amerikai Institute for the Study of War (ISW) intézet írt egy elemzést, hogy miért lenne fontos egy ilyen lépést megtenniük Ukrajna szövetségeseinek. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×