Infostart.hu
eur:
351.97
usd:
304.29
bux:
135724.68
2026. június 13. szombat Anett, Antal
A 2024-es labdarúgó-Európa-bajnokság szurkolói zónájának dekorációja Frankfurtban 2024. június 7-én. A tornát 2024. június 14. és július 14. között rendezik Németországban.
Nyitókép: MTI/AP/Michael Probst

Labdarúgó-Eb: Németország most egységesen arra vár, hogy lesz-e újabb "nyári mese"

Kis túlzással több szó esik a 2006-os németországi labdarúgó-világbajnokságról, mint a pénteken kezdődő Európa-bajnokságról. Mindez nem az előkészületeknek róható fel, hanem sokkal inkább az országos hangulatnak, amely az európai futball legnagyobb szabású rendezvényét kíséri. Nem a szurkolók változtak meg, hanem Németország, Európa és a világ.

A nyári mese, azaz a Sommermärchen kifejezés a németek számára több szempontból is rendkívül sikeres 2006-os világbajnokságot idézi fel. Nem csupán azért, mert a hazaiak jól szerepeltek, és az olasz, valamint a francia válogatott mögött a harmadik helyen végeztek, hanem azért is, mert az ország hangulata "mámorító" volt.

Érdemes felidézni azt a nyilatkozatot, amelyben Angela Merkel akkori kancellár első, éppenséggel nagykoalíciós kormánya a vébét követően méltatta a rendezvényt.

"Fekete-piros-arany színű zászlók tengere, amelyben a világ minden tájáról érkezett szurkolók békésen és boldogan úsztak és ünnepeltek. Ennek tükrében a világbajnokság olyan integrációs rendezvény volt, amelynél szebbet és hatásosabbat elképzelni sem lehetett volna" – fogalmazott akkor a kormányfő.

A labdarúgás rajongói számára felejthetetlen maradt az a fotó is, amikor a kancellár az elődöntő német góljánál a szó szoros értelmében a rendezvény sportigazgatójának, Franz Beckenbauernek a nyakába ugrott.

Ezúttal nem csak a labdarúgás hívei sírják vissza ezt a hangulatot. Sokan vélekednek úgy, mint Philipp Lahm, a mostani torna versenyigazgatója. Szerinte ugyanis

a 2006-os Sommermärchen megismétlésére lenne szükség.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a pénteken a Skócia elleni nyitómérkőzést játszó nemzeti tizenegy képességeiben a többség nem kételkedik, sőt ha csak óvatosan is, de bízik a sikerben. Az országos hangulat ennek ellenére több szempontból is más, mint 2006-ban volt. A gazdaság enyhén szólva pang, a korábbi listavezető Németország a konjunktúra alakulását tekintve az uniós tagországok rangsorában az utolsók közé szorult. Mindez természetesen rányomja bélyegét a "szurkolók" mindennapi életére, a megélhetés nehézségeire. A kilátások pedig egyelőre legalábbis kevés jóval kecsegtetnek.

Mint ahogy a belpolitikai helyzet sem. A hárompárti koalíciós kormány támogatottsága hosszú ideje mélyponton van, amit a hét végén tartott európai parlamenti választások eseményei a legszemléletesebben bizonyítottak. Az ellenzéki konzervatív CDU/CSU immár megrendíthetetlenül az ország legerősebb pártja, és erősödik a szélsőjobboldal, amit az Alternatíva Németországnak (AfD) párt növekvő támogatottsága tükröz. A regnáló kormányba vetett bizalom rég volt olyan alacsony, mint most.

A gazdaság, illetve a belpolitika mellett ugyanakkor a nemzetközi helyzet alakulása is jelentős mértékben befolyásolja az emberek hangulatát. Az ukrajnai orosz háború, valamint a közel-keleti konfliktus, általánosságban a különböző válságok egyre erősebb szorongást keltenek. Egy legutóbbi közvélemény-kutatás szerint ennek kapcsán sokan felidézik az 1972-es müncheni olimpián elkövetett palesztin terrortámadást. Az aggodalmakat csak erősítik a közelmúltban Németországban végrehajtott terrorcselekmények.

A történtek nyomán a megkérdezettek többsége van azon a véleményen, hogy

az Eb mérkőzéseit nem a helyszínen, hanem biztonságosabbnak vélt otthoni környezetben tekinti meg.

Ilyen körülmények között aligha véletlen, hogy a hangulatra rányomják bélyegüket a németországi sportesemények történetében páratlanul szigorú biztonsági intézkedések a határellenőrzésektől kezdve egészen a rendező tíz város stadionjában, illetve a szurkolói zónákban beharangozott ellenőrzésekig.

Ennek ellenére természetes, hogy az Eb-t a megszokott "precíz" német felkészülés előzte meg. Több helyütt utakat újítottak fel, javították a tömegközlekedést, és rendkívüli befektetésekkel készült mindenekelőtt az idegenforgalom, a szálloda-, illetve vendéglátóipar. A rendező városok egytől egyig több millió eurót ruháztak be abban a reményben, hogy hosszabb távon ez mindenképp megtérül.

A baljós nemzetközi, belpolitikai, illetve a biztonságot fenyegető helyzet ellenére a július 14-ig tartó Európa-bajnokság mégis csak a sport ünnepe Németországban. Akár be is teljesülhet Philipp Lahm kívánsága, és az Eb a 2006-es világbajnoksághoz hasonlóan "nyári mese" lehet. Nem utolsó sorban a német válogatott szereplése nyomán is.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: nem teszek se fél, se teljes fordulatot

Orbán Viktor: nem teszek se fél, se teljes fordulatot

Miután újra, egy évre megválasztotta Fidesz-elnöknek a párt kongresszusa, Orbán Viktor zárszót mondott. „Generációváltás kell a párt élén, jöjjenek a harmincasok, negyvenesek. Ezt fogom előkészíteni, ezért kértem csupán egy évet” – mondta a volt miniszterelnök. Előzőleg a Fidesz-kongresszus egyhangúlag megváltoztatta a párt alapszabályát, vége a választókerületi rendszernek. Politikai nyilatkozatokat is elfogadtak a migrációs paktumról és a közjogi méltóságok leváltásáról.

Sok a tisztázatlan kérdés a hazai MotoGP-futam jövője körül, a Hungaroring most még nem jöhet szóba

Múlt hétvégén fontos mérföldkövet ért el Balatonfőkajáron Marc Márquez, aki a 100. futamgyőzemét szerezte meg pályafutása során. Vámosi Péter, a motorsportol.hu főszerkesztője szerint sokatmondó, hogy a hétvégén a Slovakia Ringen rendezett kamionversenyen több néző volt, mint a balatonfőkajári gyorsaságimotoros-vb-futamokon, de azt gondolja, ez nem a magyar szervezők hibája. Úgy véli, minél hamarabb megoldást kell találni arra, ki legyen hosszú távon a promóter és a helyszín tekintetében is el lehet gondolkodni valamilyen alternatíván, hogy még többen legyenek a versenyeken.
inforadio
ARÉNA
2026.06.15. hétfő, 18:00
Virág Andrea a Republikon Intézet stratégiai igazgatója
Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatója
Óriásiak a háborús károk az ukrán energiarendszerben – A kihívások kezelése modell lehet másutt is

Óriásiak a háborús károk az ukrán energiarendszerben – A kihívások kezelése modell lehet másutt is

Az orosz–ukrán háború nemcsak a frontvonalakon, hanem Ukrajna energiarendszerében is pusztító károkat okozott. Az ottani tapasztalatok ugyanakkor túlmutatnak a háború keretein: az ukrán energiaszektor kihívásai fontos tanulságokkal szolgálnak minden ország számára, amely fel kíván készülni a háborúkhoz hasonló következményekkel járó egyéb válsághelyzetekre, például kibertámadásokra vagy szélsőséges időjárási eseményekre.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×