Infostart.hu
eur:
353.36
usd:
305.37
bux:
133528.69
2026. június 12. péntek Villő
Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke sajtóértekezletet tart az Európai Unió rendkívüli brüsszeli csúcsértekezletének végén 2019. május 28-án, két nappal az európai parlamenti választások után.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Donald Tusk: a KO megmutatta, hogy Európa reménysugara

Az Európai Unió nagy országai közül Lengyelországban diadalmaskodott a demokrácia, a tisztességesség, az európaiság – jelentette ki Donald Tusk lengyel miniszterelnök, az európai parlamenti (EP) választások exit poll-eredményeit kommentálva vasárnap este.

Tusk a többi uniós ország választási eredményeire utalva úgy ítélte meg, hogy a hazai kormány vezető ereje, a Polgári Koalíció (KO) a legjobb eredményt érte el „az európai demokratikus pártok közül”. A lengyelországi EP-választásoknak tehát „a nemzeti ügyeken túlmutató jelentősége van”, a KO megmutatta, hogy „Európa reménysugara” – fogalmazott.

A franciaországi EP-választási eredményekről Tusk kijelentette: ott a hatalmon lévők most nagy szomorúságot érezhetnek.

Az Ipsos közvélemény-kutató intézet által a szavazóhelyiségeket elhagyók megkérdezésén alapuló és a három fő hírtévében (TVN24, Polsat News, TVP Info) ismertetett felmérés (exit poll) szerint a KO a szavazatok 38,2 százalékával az első helyen végzett, és 21 mandátumra tesz szert az EP-ben, ahol az Európai Néppárt frakciójához tartozik.

A második helyen a fő lengyel ellenzéki párt, a Jog és Igazságosság (PiS) végzett, és a voksok 33,9 százalékával 19 mandátumot kap előreláthatólag.

A harmadik helyen befutó, szintén ellenzéki Konföderáció 11,9 százalékos támogatottsággal 6 helyre számíthat.

A kormánykoalícióhoz tartozó Harmadik Út (TD), amely a Lengyelország 2050 pártból és a Lengyel Parasztpártból (PSL) áll, 8,2 százalékos támogatottsággal 4 mandátumra tesz szert. A szintén oda tartozó Baloldal a voksok 6,6 százalékát nyerte el, ami 3 képviselői helyet hoz neki.

Jaroslaw Kaczynski, a PiS elnöke az eredményváró gyűlésen úgy ítélte meg: pártja megőrizte támogatottságát, és

az EP-választás eredménye előre vetíti a PiS győzelmét a jövő évi lengyelországi elnökválasztáson.

Slawomir Mentzen, a Konföderáció egyik vezetője történelmi sikernek nevezte az exit poll által jelzett eredményt. A nemzeti és az újliberális kispártokból álló szövetség eddig nem volt jelen az EP-ben. Mentzen kifejezte abbéli reményét, hogy a tömörülés EP-képviselőinek "sikerül megváltoztatniuk az Európai Unió (EU) fejlődési irányát".

Szymon Holownia alsóházi elnök, a Lengyelország 2050 elnöke aggasztónak nevezte ezt a fejlődési irányt. „Európa barnul, látjuk ezt Németországban, Franciaországban és Ausztriában” – jelentette ki a kormánypárti politikus.

Az Ipsos szerint a részvételi arány Lengyelországban 39,7 százalékos volt. Ez – ha megerősítést nyer – kevesebb, mint 2019-ben, amikor az EP-választáson a választópolgárok 45,68 százaléka adta le voksát.

A legutóbbi EP-mandátumbecslés:

Címlapról ajánljuk
Három fontos jóslat a magyar gazdaságról: infláció, kamatok, forint

Három fontos jóslat a magyar gazdaságról: infláció, kamatok, forint

Emelkedő GDP-t, enyhén emelkedő inflációt és a jelenlegi szint körüli erős forintot vár az idei és jövő évre az MBH Bank – ez derült ki a pénzintézet negyedéves makrogazdasági elemzéséből. Az InfoRádió Árokszállási Zoltánt, az MBH Bank Elemzési Centrum vezetőjét kérdezte.

Mohácsi új Duna-híd: százmilliárdos a tét, három alapelv szerint tervezik újra a beruházást

Felülvizsgálja a kormány a „túlárazott és pazarló” mohácsi új Duna-híd beruházását. Vitézy Dávid miniszter elmondta: egyrészt megpróbálják visszaszerezni a százmilliárd forintos nagyságrendű, előlegként már kifizetett tételeket, másrészt megnézik, lehet-e még racionálisan 2x2 sávról 2x1 sávra csökkenteni a híd, illetve az alföldi bekötőút szélességét, de mindezt úgy, hogy „torzókat nem hagyunk”.
inforadio
ARÉNA
2026.06.12. péntek, 18:00
Marsai Viktor
a Migrációkutató Intézet igazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Ezermilliárdos vagyon szállhat vissza az államra, ha megszűnnek az egyetemi alapítványok

Ezermilliárdos vagyon szállhat vissza az államra, ha megszűnnek az egyetemi alapítványok

Tavaly év végére mintegy 1900 milliárd forintra nőtt az alapítványi egyetemek nettó vagyona a Portfolio gyűjtése szerint, így hatalmas érték kerülhet újra állami kézbe, ha az ezeket a felsőoktatási intézményeket fenntartó kekvákat megszüntetik. Az azonban nehezen elképzelhető, hogy egy tollvonással mindent visszavenne a kormány: valószínűleg aprólékos mérlegelés jön, hogy mi legyen az egyetemek és a vagyon sorsa. A kiszervezett vagyonelemek listája meglehetősen hosszú, és olyan, elsőre meglepő elemek is szerepelnek benne, mint például a győri reptér vagy a gödöllői kastély.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×