Infostart.hu
eur:
386.25
usd:
331.58
bux:
120277.77
2026. január 14. szerda Bódog
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével közösen tartott sajtóértekezleten Pekingben 2023. december 7-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Andres Martinez Casares

Ursula von der Leyen beveti magát a német és az osztrák kampányhajrában is

A finisbe érkezett az európai parlamenti választási kampány Németországban és Ausztriában is. A német választókat a felmérések szerint Európa sorsa az osztrákoknál jobban foglalkoztatja, de az Európai Bizottság elnöke mindkét helyen lobbizik az újraválasztásáért.

Németországban a legutóbbi felmérések szerint a szavazásra jogosultak 62 százaléka tartja fontosnak, sőt nagyon fontosnak a június 9-i európai parlamenti választásokat. Ezen belül a megkérdezettek többsége számára a választások kapcsán a legfontosabb Európa békéjének biztosítása. A további főbb választási témákat a németek számára a szociális biztonság, a bevándorlás, valamint a klíma- és környezetvédelem, továbbá a gazdasági növekedés kilátásai jelentik.

Az egyes parlamenti pártok hívei a témák fontosságát illetően ugyanakkor eltérő véleményen vannak. A béke biztosítása az ellenzéki konzervatív CDU/CSU partszövetség és a szociáldemokrata SPD számára az első helyen áll, a Zöldek Pártja leginkább a klímavédelmet, míg a radikális jobboldali, ugyancsak ellenzéki AfD a migráció elleni fellépést "forszírozza".

Az ARD közszolgálati televízió napokban végzett felmérésből kitűnt az is, hogy a német választók "kritikusabban" ítélik meg az EU tevékenységét, mint öt évvel ezelőtt. A 2019-es 46 százalékról mostanra 41 százalékra csökkent azoknak az aránya, akik szerint az uniós tagság előnyökkel jár az ország számára. Ezzel szemben az öt évvel ezelőtti 14 százalékról 19-re emelkedett azoké, akik szerint a tagság inkább hátrányokkal jár.

A felmérés szerint az öt évvel ezelőtti adatokhoz viszonyítva kevesebben vélekednek úgy, hogy az tagországoknak szorosabban kellene együttműködniük, és több hatáskört kellene átadniuk az uniónak. A csökkenés a 2019-es arányhoz viszonyítva 7 százalékos.

Erősen foglalkoztatja a közvélemény-kutatókat Ursula von der Leyen bizottsági elnök újraválasztási esélyeinek megítélése. A CDU politikusa – aki a Merkel-korszakban éveken keresztül előbb a családügyi, majd a védelmi minisztérium élén állt – mindenekelőtt a CDU/CSU szavazónak támogatására számíthat. A kormánykoalíció pártjai újraválasztását feltételhez kötik, míg az AfD és az egyre népszerűbb új baloldali párt, a Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW) határozottan ellenzi.

A legfrissebb értesülések szerint Ursula von der Leyen a kora esti órákban rövid látogatást tesz az Münchenben, és részt vesz a konzervatívok kampányzáró rendezvényén.

A ZDF közszolgalati televízió péntek reggel hozta nyilvánosságra legfrissebb felmérését. Eszerint a legtöbb szavazatra, a voksok 30 százalékára a CDU/CSU számíthat. A konzervatívokat hármas "holtversenyben" követi a szociáldemokrata SPD, a Zöldek Pártja és az AfD egyaránt 14 százalékkal. Az idén alakult BSW baloldali pártszövetség 7 százalékra, míg a kormánykoalíció legkisebb partja, a szabad demokrata FDP a voksok 4 százalékára számíthat. Az utolsó helyen 3 százalékkal a Baloldal Pártja áll.

Elemzők szerint Ausztriában ugyanakkor a vasárnapi EP-választásokat elsősorban a őszi parlamenti választások előtti tesztnek tekintik. A legutóbbi felmérések kivétel nélkül azt bizonyították, hogy az ellenzéki Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) az ország legnépszerűbb pártja. Támogatottságát nem utolsósorban a pártelnöknek, az egykori Kurz-kormány akkori belügyminiszterének, Herbert Kicklnek köszönheti, aki fáradhatatlanul járja az országot. Kickl egyik legfőbb ígérete az, hogy a párt hatalomra kerülése esetén mindenekelőtt az ország előtt álló gondokra és nem a nemzetközi problémákra összpontosít majd.

Az FPÖ európai parlamenti listavezetője az a Harald Vilimski, aki a közelmúltban Orbán Viktor miniszterelnököt javasolta az Európai Bizottság elnökének. Javaslatát azzal indokolta, hogy a magyar kormányfő megválasztása – mint fogalmazott — jót tenne az Európai Uniónak.

Vilimski és pártja mindenekelőtt azt ígéri a szavazóknak, hogy az FPÖ hatalomra kerülés esetén az illegális migráció elleni harcot tekinti legfőbb feladatának. A szabadságpárt sikeres stratégiájának az FPÖ korábbi politikájától eltérően immár része a "kisemberek" érdekeinek képviselete is, ami magyarázza, hogy a munkásság körében is egyre népszerűbb. Források szerint ez a magyarázata annak hogy az ugyancsak ellenzéki Osztrák Szociáldemokrata Párt egyre több szavazója az FPÖ-höz vándorol át.

Közvetlenül németországi látogatása előtt péntek délelőtt Bécsbe érkezett Ursula von der Leyen bizottsági elnök. A Der Standard értesülése szerint Von der Leyen Kar Nehammer néppárti kancellárral tárgyal mindenekelőtt a bizottsági elnöki tisztség betöltéséről. A kancellár a találkozó előtt csak annyit mondott, hogy az EP-választások eredményeiből fakadó lehetséges forgatókönyvekről folytatnak tárgyalásokat. A Der Standard szerint ez egyértelmű utalás ara, hogy Ursula von der Leyen lehetséges újraválasztása az egyik fő napirendi téma. A jelenlegi elnök az Európai Néppárt jelöltje az elnöki tisztségre, megválasztását ugyanakkor jelentősen segítheti Ausztria támogatása.

Címlapról ajánljuk
Bóka János: a kormány és a Patrióták célja az EU megváltoztatása

Bóka János: a kormány és a Patrióták célja az EU megváltoztatása

A magyar uniós forrásokhoz való hozzáférésről szóló tárgyalások gyakorlatilag befagytak, mivel az Európai Bizottság a magyar választásokig ezekben a kérdésekben nem kíván döntést hozni – mondta Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter az InfoRádió Aréna című műsorában. Beszélt Brüsszel az orosz–ukrán konfliktusban elfoglalt pozíciójáról, de jure és de facto hadviselésről, miként a Mercosur-megállapodással és a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos magyar álláspontról is.

Klímakutató: nincs vége az extrém hidegnek, az enyhülés után visszatér a havazás

Az Európát és Magyarországot jelenleg érintő havas, hideg időjárást nem rendkívüli esemény okozza, hanem több, egymással összefüggő légköri folyamat együttállása – hangsúlyozta az MCC Klímapolitikai Intézetének vezető kutatója az InfoRádióban. Kovács Erik szerint az átmeneti, enyhébb, ködös napok után erőteljes, szibériai hideg levegő érkezik ismét, éjszakai és nappali fagyokkal.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Kevesen hiszik el, ami az amerikai gazdaságban történik

Kevesen hiszik el, ami az amerikai gazdaságban történik

Az elmúlt hónapokban szinte mindenki ugyanazt a sztorit árazta: a tavaly őszi munkaerőpiaci megtorpanás után az amerikai növekedés óhatatlanul hűl, a Fed pedig előbb-utóbb kénytelen lesz alkalmazkodni. Ebbe a keretbe a piac kényelmesen bele tudta rendezni a következő lépéseit. Csakhogy az utóbbi hetekben több, első ránézésre “mellékes” adat érkezett, amelyek együtt már nem illenek ebbe a képbe. Ha egymás mellé tesszük őket, egy teljesen más forgatókönyv rajzolódik ki, és ez nem csak a kamatvárakozásokról szól, hanem arról is, hogy a részvénypiac mit fog félreérteni a következő hónapokban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×