Rishi Sunak az ITV kereskedelmi televízió által rendezett 75 perces vitaműsorban megerősítette, hogy ha a július 4-i parlamenti választás után is ő lesz a miniszterelnök, még abban a hónapban elindul a Nagy-Britanniába illegálisan érkező menedékkérők áttelepítése a közép-afrikai Ruandába.

Erről a programról 2022 tavaszán állapodott meg Boris Johnson akkori konzervatív párti miniszterelnök a ruandai kormánnyal, az európai kontinensről csónakokon illegálisan átkelők áttelepítése azonban a folyamatos jogi és parlamenti csatározások miatt azóta sem kezdődött el.

Rishi Sunak a minap kijelentette – és ezt a kedd esti televíziós vitában meg is erősítette –, hogy a Ruandába tartó első repülőgépek júliusban, de csak a választások időpontja után szállnak fel.

Keir Starmer ugyanakkor közölte: a Munkáspárt az embercsempész szervezetek szétzúzására helyezné a hangsúlyt egy új határvédelmi parancsnokság létrehozásával.

A Munkáspárt vezetője már a múlt hónapban, a Labour bevándorlási politikáját ismertető beszédében is leszögezte, hogy pártja választási győzelme esetén a Labour-kormány már első munkanapján leállítaná a konzervatívok ruandai áttelepítési programját, és az erre szánt pénzt új, terrorellenes módszerekkel dolgozó határbiztonsági parancsnokság létrehozására fordítaná.

Starmer szerint a ruandai terv működésképtelen, mivel ezen az úton évente alig néhány száz embert lehet Nagy-Britanniából áttelepíteni, nem egészen egy százalékát azoknak, akik egy-egy évben illegálisan átkelnek a La Manche-csatornán.

A kedd esti televíziós vitában Sunak ugyanakkor elrettentő hatásúnak minősítette a ruandai áttelepítési programot, és felidézte, hogy tavaly egész évben már harmadával csökkent a csónakokkal illegálisan Nagy-Britanniába érkezők száma.

A Munkáspárt vezetője viszont azzal érvelt, hogy az idei első öt hónapban tízezren érkeztek a csatornán csónakokkal átkelve a brit partokra, és ez az eddigi időszaki rekord.

Keir Starmer a konzervatív kormány ruandai áttelepítési programját költséges szemfényvesztésnek nevezte. Felidézte, hogy amikor politikai pályafutása előtt az angol-walesi főügyészség vezetője volt, a vádhatóság a rendőrséggel együttműködve terrorszervezeteket számolt fel. Kijelentette: a terrorellenes módszerekkel ugyanígy szét lehet zúzni az embercsempész bűnszervezeteket is.

A Munkáspárt vezetője és a konzervatív miniszterelnök szócsatákat vívott az állami egészségügyi szolgálat (NHS) várólistáinak ügyében is. Starmer azzal vádolta a konzervatívokat, hogy 14 évi kormányzásuk alatt tönkretették az NHS-t, Sunak ugyanakkor azzal érvelt, hogy a szolgálat még csak most kezd magához térni a koronavírus-járvány sokkjából.

A kormányfő szerint a Labour kiadási tervei csak akkor megvalósíthatók, ha minden egyes kereső jövedelemadóját évi kétezer fonttal (920 ezer forinttal) emelnék. Starmer ezt képtelenségnek nevezte, kijelentette ugyanakkor, hogy a konzervatív kormány rekordszámú adóemelést jelentett be az elmúlt években.

A YouGov közvéleménykutató csoport a kedd esti televíziós vita után 1657 választó bevonásával elvégzett gyorsfelmérésében azt mutatta ki, hogy a nézők 60 százaléka minősítette nagyon jónak vagy egész jónak a munkáspárti vezető általános teljesítményét, a konzervatív kormányfő szerepléséről 55 százalék vélekedett ugyanígy.

Arra a kérdésre, hogy melyikük tekinthető megbízhatónak, a válaszadók 49 százaléka Starmert, 39 százalékuk Sunakot nevezte meg.

A nézők óriási többséggel mondták azt, hogy a Munkáspárt vezetője megérti a hétköznapi emberek gondjait: a felmérés résztvevőinek 66 százaléka vélekedett így Starmerről a keddi televíziós vita alapján, Rishi Sunak miniszterelnökről ugyanakkor alig 17 százalék mondta ugyanezt.