A hetek óta tartó ellenzéki tömegtüntetések ellenére kedden végső olvasatban is elfogadta a grúz parlament azt a törvényt, amely több száz nem kormányzati szervezet és médium külföldi ügynökké minősítésével fenyeget. A jogszabály értelmében minden olyan civil társadalmi csoportnak, amelynek tevékenységét több mint 20 százalékban külföldről finanszírozzák, külföldi hatalom érdekeit szolgáló szervezetként kell majd regisztráltatni magát. Josep Borrell uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő szerint a törvény szelleme és tartalma nincs összhangban az Európai Unió alapvető normáival és értékeivel. Elfogadása negatívan hat Grúzia uniós csatlakozására. Az Európa Tanács főtitkára közleményében nagyon kiábrándítónak nevezte a törvény elfogadását, és azt írta, nem tükrözi a konstruktív párbeszéd szellemét, hogy a grúz parlament anélkül hozta meg a döntést, hogy megvárta volna a tanács alkotmányjogi szakértőkből álló testülete, a Velencei Bizottság vonatkozó véleményét.

Bendarzsevszkij Anton, a posztszovjet térség szakértője szerint a törvény bírálói attól tartanak, hogy Grúzia visszaél a jogszabály alkalmazásával.

"Közvetlenül Oroszországot említik, mint ilyen elrettentő példát, ahol 2012-ben egy nagyon hasonló tartalmú törvény került elfogadásra, és azt mondhatjuk, hogy onnantól kezdve erősen félrement minden Oroszországban ezen a téren, miközben eredetileg a törvény úgy indult, hogy fel kell tüntetni a külföldi ügynök megnevezést a külső finanszírozást szerzett szervezeteknél. Mára több mint tíz évvel később oda jutott az orosz belpolitika, hogy ezek az úgynevezett külföldi ügynökök nem indulhatnak a választásokon, nem választhatnak, nem adhatnak ki könyveket, lényegében jogaiktól teljesen megfosztott állampolgárokká váltak - mondta az InfoRádiónak az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatója.

A szakértő szerint Oroszország közelsége miatt Grúzia reálpolitikai kényszerhelyzetben van az uniós csatlakozást illetően.

"Miközben folytatni kell az európai integrációt, hiszen nem látnak más alternatívát, és a lakosság sem lát más alternatívát, mint Európához való közeledés, ugyanakkor Oroszországgal nagyon óvatosan kell bánni, mert Oroszország ott van a szomszédban" - tette hozzá.

Az Európai Parlament több pártcsaládja közben szankciók előkészítését szorgalmazta az ügynöktörvény mellett álló politikusokkal szemben, köztük Grúzia miniszterelnökével szemben, ugyanakkor Charles Michel, az Európai Tanács elnöke nem támogatja a szankciókat.