Infostart.hu
eur:
363.85
usd:
309.69
bux:
136109.76
2026. április 22. szerda Csilla, Noémi
Tátrai házaspár szavaz a lengyel parlamenti választásokon a Zakopane közelében fekvő faluban, Zabban 2023. október 15-én. A választásokkal egy időben népszavazást is rendeznek az Európai Unió migrációs csomagjáról, az állami vagyon privatizációjáról, a nyugdíjkorhatárról, valamint a fehérorosz határon emelt acélkerítésről.
Nyitókép: MTI/EPA/PAP/Grzegorz Momot

Fontos döntést kell meghoznia most a lengyeleknek

Lengyelországban megkezdődött vasárnap reggel a helyhatósági választások első fordulója, a több mint 29 millió szavazásra jogosult állampolgár közel két és fél ezer polgármesterről, valamint a háromszintű – községi, járási és vajdasági – önkormányzati szervek mintegy 46,6 ezer képviselőjéről dönt.

A szavazóhelyiségek reggel hét és este kilenc óra között vannak nyitva. Az urnazárás után a három legnagyobb hírtévében ismertetik a szavazóhelyiségeket elhagyók megkérdezése alapján összesített eredményeket (exit poll).

Április 21-én második fordulóra kerül sor azokban a körzetekben, amelyekben a polgármesterjelöltek egyike sem szerzi meg a szavazatok több mint 50 százalékát.

Az országos szintű politikai erőviszonyokat leginkább a vajdasági közgyűlési szavazás tükrözi. Az április elejétől végzett több felmérés átlaga szerint ezen a szavazáson a választók 30,5 százaléka a fő ellenzéki erő, a Jog és Igazságosság (PiS) párt listájára adná le voksát - olvasható Marcin Palade, a közvélemény-kutatások elemzésére szakosodó neves lengyel politológus blogján.

A kormánykoalíciót vezető Polgári Koalíciót (KO) a választók 29 százaléka támogatja.

Önkormányzati koalíciók alakításakor erősíti majd a KO-t a többi kormánykoalíciós tömörülés, köztük a kiépített vidéki pártstruktúrákkal rendelkező Lengyel Parasztpárt (PSL) is. A kormánykoalíciós pártoknak (a KO-n kívül az Új Baloldal, valamint a PSL és a Lengyelország 2050 párt alkotta Harmadik Út nevű blok) összesen 49 százalékos a támogatottságuk.

Az előző, 2018-as helyhatósági választásokon a PiS országos szinten a legtöbb szavazatot szerezte meg, de a liberális és baloldali pártok széles koalíciója 16 vajdaságból kilencben vette át a közgyűlések irányítását, és fölényt szerzett a nagyvárosok többségében is.

A most véget érő önkormányzati választási ciklus a leghosszabb volt 1989 óta. Lengyelországban ugyanis a 2018-ban elfogadott törvény értelmében négyévesről ötévesre növelték az önkormányzatok mandátumát. A 2022 novemberében megszavazott törvény nyomán a választások időpontját további fél évvel elhalasztották, mert egybeestek volna a tavaly októberi parlamenti választásokkal. A törvényhozók és az országos választási bizottság (PKW) szerint a kétféle voksolást nehéz lett volna egyszerre lebonyolítani.

A tavaly októberi parlamenti, a vasárnap megkezdődött helyhatósági választások után Lengyelországban júniusban az európai parlamenti választásokon is urnákhoz járulnak a szavazók, 2025 tavaszán pedig elnökválasztást tartanak.

Címlapról ajánljuk
Akadályokba ütközött Robert Fico moszkvai utazása

Akadályokba ütközött Robert Fico moszkvai utazása

Szlovákia diplomáciai egyeztetést kezdeményezett Lengyelországgal, miután Robert Fico miniszterelnök tervezett moszkvai útja kapcsán több ország is megtagadta a kormánygép számára a légterének használatát. A fejlemények újabb vitát váltottak ki a régióban a külpolitikai mozgástér és a biztonságpolitikai megfontolások ütközéséről.

Csizmadia Ervin: személyzeti kérdésekben is újdonságot mutat a Tisza Párt

A Tisza Párt személyzeti politikája látványosan eltér attól, amelyet a Fidesz képviselt az elmúlt másfél évtizedben. Erről az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt Csizmadia Ervin, a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója, aki a Tisza Párt győzelmének mértékét is igyekezett definiálni.
inforadio
ARÉNA
2026.04.22. szerda, 18:00
Tálas Péter
Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport biztonságpolitikai elemzője
Választás 2026: egymást érik az új kormány döntései, Matolcsy reagált az MNB-botrányra

Választás 2026: egymást érik az új kormány döntései, Matolcsy reagált az MNB-botrányra

A választás óta felgyorsultak az események: még csak szerda van, de a Tisza Párt már számos fontos bejelentést tett a héten. Egyik ilyen, hogy Magyar Péter hétfőn bemutatta leendő kormánya első hét miniszterét – köztük Hegedűs Zsoltot egészségügyi miniszterként –, és jelezte, hogy a 141 fős Tisza-frakció vezetésére Bujdosó Andreát jelöli. Az Országgyűlés alakuló ülését május 9-re tűzték ki. A leendő miniszterelnök azt is hangsúlyozta: az uniós források megszerzése érdekében Magyarország csatlakozna az Európai Ügyészséghez, és erősítenék a bíróságok, a média és az akadémiai szféra függetlenségét. Cikkünk folyamatosan frissül a szerdai közéleti hírekkel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×