Infostart.hu
eur:
365.13
usd:
314.24
bux:
149452.91
2026. szeptember 10. csütörtök Hunor, Nikolett
Tátrai házaspár szavaz a lengyel parlamenti választásokon a Zakopane közelében fekvő faluban, Zabban 2023. október 15-én. A választásokkal egy időben népszavazást is rendeznek az Európai Unió migrációs csomagjáról, az állami vagyon privatizációjáról, a nyugdíjkorhatárról, valamint a fehérorosz határon emelt acélkerítésről.
Nyitókép: MTI/EPA/PAP/Grzegorz Momot

Fontos döntést kell meghoznia most a lengyeleknek

Lengyelországban megkezdődött vasárnap reggel a helyhatósági választások első fordulója, a több mint 29 millió szavazásra jogosult állampolgár közel két és fél ezer polgármesterről, valamint a háromszintű – községi, járási és vajdasági – önkormányzati szervek mintegy 46,6 ezer képviselőjéről dönt.

A szavazóhelyiségek reggel hét és este kilenc óra között vannak nyitva. Az urnazárás után a három legnagyobb hírtévében ismertetik a szavazóhelyiségeket elhagyók megkérdezése alapján összesített eredményeket (exit poll).

Április 21-én második fordulóra kerül sor azokban a körzetekben, amelyekben a polgármesterjelöltek egyike sem szerzi meg a szavazatok több mint 50 százalékát.

Az országos szintű politikai erőviszonyokat leginkább a vajdasági közgyűlési szavazás tükrözi. Az április elejétől végzett több felmérés átlaga szerint ezen a szavazáson a választók 30,5 százaléka a fő ellenzéki erő, a Jog és Igazságosság (PiS) párt listájára adná le voksát - olvasható Marcin Palade, a közvélemény-kutatások elemzésére szakosodó neves lengyel politológus blogján.

A kormánykoalíciót vezető Polgári Koalíciót (KO) a választók 29 százaléka támogatja.

Önkormányzati koalíciók alakításakor erősíti majd a KO-t a többi kormánykoalíciós tömörülés, köztük a kiépített vidéki pártstruktúrákkal rendelkező Lengyel Parasztpárt (PSL) is. A kormánykoalíciós pártoknak (a KO-n kívül az Új Baloldal, valamint a PSL és a Lengyelország 2050 párt alkotta Harmadik Út nevű blok) összesen 49 százalékos a támogatottságuk.

Az előző, 2018-as helyhatósági választásokon a PiS országos szinten a legtöbb szavazatot szerezte meg, de a liberális és baloldali pártok széles koalíciója 16 vajdaságból kilencben vette át a közgyűlések irányítását, és fölényt szerzett a nagyvárosok többségében is.

A most véget érő önkormányzati választási ciklus a leghosszabb volt 1989 óta. Lengyelországban ugyanis a 2018-ban elfogadott törvény értelmében négyévesről ötévesre növelték az önkormányzatok mandátumát. A 2022 novemberében megszavazott törvény nyomán a választások időpontját további fél évvel elhalasztották, mert egybeestek volna a tavaly októberi parlamenti választásokkal. A törvényhozók és az országos választási bizottság (PKW) szerint a kétféle voksolást nehéz lett volna egyszerre lebonyolítani.

A tavaly októberi parlamenti, a vasárnap megkezdődött helyhatósági választások után Lengyelországban júniusban az európai parlamenti választásokon is urnákhoz járulnak a szavazók, 2025 tavaszán pedig elnökválasztást tartanak.

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter a V4-csúcson Pozsonyban: a V4 újra él, Európának el kell döntenie, hogy csak túlélni akar vagy győzni

Magyar Péter a V4-csúcson Pozsonyban: a V4 újra él, Európának el kell döntenie, hogy csak túlélni akar vagy győzni

A Visegrádi Négyek szövetsége újra él – ez a közös üzenete Robert Fico szlovák, Donald Tusk lengyel, Andrej Babis cseh és Magyar Péter magyar miniszterelnök pozsonyi V4-csúcstalálkozójának, amelyen részt vesz az EU soros elnökségét betöltő Írország kormányfője, Micheál Martin is. Magyar Péter elutasította, hogy Európa ideológiai kérdések megvitatásával töltse az idejét, a gyakorlati megoldások keresésével lehet szerinte profitálni. Amit a V4-ek vállalnak, szerinte keresztül fogják vinni. Cikkünk frissül!

Kármán András: a hiteles gazdaságpolitika első feltétele az őszinteség

A kormány folytatja a költségvetés hiányának csökkentését, de nem a családok vagy a vállalkozások, illetve nem is az egészségügy, oktatás rovására, hanem a pazarló állam visszavágásából. A végső cél a bizalom helyreállítása – mondta Kármán András pénzügyminiszter a 64. Közgazdász-vándorgyűlésen Egerben.
inforadio
ARÉNA
2026.09.10. csütörtök, 18:00
Koji László
az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége elnöke
Varga Mihály az euróbevezetésről, Kármán András a költségvetés helyzetéről vallott – összeült a magyar gazdasági szakma

Varga Mihály az euróbevezetésről, Kármán András a költségvetés helyzetéről vallott – összeült a magyar gazdasági szakma

Egerben rendezik meg a 64. Közgazdász-vándorgyűlés, amely a magyar gazdaságpolitika, a jegybanki, üzleti és akadémiai világ legfontosabb szereplőit hozza össze. A több mint húsz szekciót felvonultató rendezvényen a magyar gazdaság aktuális helyzete, a növekedési kilátások, a versenyképesség és a gazdaságpolitika előtt álló kihívások kerülnek terítékre. A plenáris program kiemelt felszólalói között lesz Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és Kármán András pénzügyminiszter is. A vándorgyűlést megnyitó Hegedűs Éva, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke hangsúlyozta, hogy a társaság továbbra is olyan szakmai fórumot kíván biztosítani, ahol eltérő álláspontok ütközhetnek a magyar gazdaság jövőjét meghatározó kérdésekről.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×