Infostart.hu
eur:
392.7
usd:
338.36
bux:
121885.96
2026. március 7. szombat Tamás
Tátrai házaspár szavaz a lengyel parlamenti választásokon a Zakopane közelében fekvő faluban, Zabban 2023. október 15-én. A választásokkal egy időben népszavazást is rendeznek az Európai Unió migrációs csomagjáról, az állami vagyon privatizációjáról, a nyugdíjkorhatárról, valamint a fehérorosz határon emelt acélkerítésről.
Nyitókép: MTI/EPA/PAP/Grzegorz Momot

Fontos döntést kell meghoznia most a lengyeleknek

Lengyelországban megkezdődött vasárnap reggel a helyhatósági választások első fordulója, a több mint 29 millió szavazásra jogosult állampolgár közel két és fél ezer polgármesterről, valamint a háromszintű – községi, járási és vajdasági – önkormányzati szervek mintegy 46,6 ezer képviselőjéről dönt.

A szavazóhelyiségek reggel hét és este kilenc óra között vannak nyitva. Az urnazárás után a három legnagyobb hírtévében ismertetik a szavazóhelyiségeket elhagyók megkérdezése alapján összesített eredményeket (exit poll).

Április 21-én második fordulóra kerül sor azokban a körzetekben, amelyekben a polgármesterjelöltek egyike sem szerzi meg a szavazatok több mint 50 százalékát.

Az országos szintű politikai erőviszonyokat leginkább a vajdasági közgyűlési szavazás tükrözi. Az április elejétől végzett több felmérés átlaga szerint ezen a szavazáson a választók 30,5 százaléka a fő ellenzéki erő, a Jog és Igazságosság (PiS) párt listájára adná le voksát - olvasható Marcin Palade, a közvélemény-kutatások elemzésére szakosodó neves lengyel politológus blogján.

A kormánykoalíciót vezető Polgári Koalíciót (KO) a választók 29 százaléka támogatja.

Önkormányzati koalíciók alakításakor erősíti majd a KO-t a többi kormánykoalíciós tömörülés, köztük a kiépített vidéki pártstruktúrákkal rendelkező Lengyel Parasztpárt (PSL) is. A kormánykoalíciós pártoknak (a KO-n kívül az Új Baloldal, valamint a PSL és a Lengyelország 2050 párt alkotta Harmadik Út nevű blok) összesen 49 százalékos a támogatottságuk.

Az előző, 2018-as helyhatósági választásokon a PiS országos szinten a legtöbb szavazatot szerezte meg, de a liberális és baloldali pártok széles koalíciója 16 vajdaságból kilencben vette át a közgyűlések irányítását, és fölényt szerzett a nagyvárosok többségében is.

A most véget érő önkormányzati választási ciklus a leghosszabb volt 1989 óta. Lengyelországban ugyanis a 2018-ban elfogadott törvény értelmében négyévesről ötévesre növelték az önkormányzatok mandátumát. A 2022 novemberében megszavazott törvény nyomán a választások időpontját további fél évvel elhalasztották, mert egybeestek volna a tavaly októberi parlamenti választásokkal. A törvényhozók és az országos választási bizottság (PKW) szerint a kétféle voksolást nehéz lett volna egyszerre lebonyolítani.

A tavaly októberi parlamenti, a vasárnap megkezdődött helyhatósági választások után Lengyelországban júniusban az európai parlamenti választásokon is urnákhoz járulnak a szavazók, 2025 tavaszán pedig elnökválasztást tartanak.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor Debrecenben: „mi nem keressük a békétlenséget, de mindenre felkészültünk”

Orbán Viktor Debrecenben: „mi nem keressük a békétlenséget, de mindenre felkészültünk”

„Be fogunk avatkozni maximált árakkal, ha az energiaár elér egy már megfizethetetlen szintet, ehhez mozgósítjuk az ország nemzeti olajtartalékait” –mondta Orbán Viktor miniszterelnök, a szombati debreceni, 12. háborúellenes gyűlés főszónoka. „Tudni akarjuk, miért furikáznak annyi pénzt az ukránok, és azt is tudni akarjuk, hogy átviszik, vagy ide hozták?” – kérdezte Orbán Viktor, hozzátéve: „az ukránok hamarabb fogynak ki a pénzből, mint mi az olajból. Le fogjuk őket győzni. Nem várok el bocsánatkérést, csak annyit, hogy megnyissák a vezetéket”. A miniszterelnök szerint a Fidesz „szeretetközösség”, míg a Tisza „gyűlöletközösség”, és országot csak szeretetre lehet építeni.
inforadio
ARÉNA
2026.03.09. hétfő, 18:00
Lóga Máté
a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, a Budapest Airport igazgatóságának elnöke
Kemény csapással fenyegette meg Trump Teheránt, kezd kiéleződni az ellentét az iráni politikai és katonai vezetés között – Híreink az iráni háborúról szombaton

Kemény csapással fenyegette meg Trump Teheránt, kezd kiéleződni az ellentét az iráni politikai és katonai vezetés között – Híreink az iráni háborúról szombaton

Szombaton már nyolcadik napjába lépett az iráni háború. Izrael újabb nagyszabású csapássorozat hajtott végre a perzsa állam fővárosa, Teherán ellen, a Mehrabad repülőtér lángra kapott. Pár órával később Irán a zsidó állam elleni támadással válaszolt. Folytatódik Irán arab öbölállamok elleni akciója is: Szaúd-Arábia azt jelentette, hogy a Sajbah olaj- és gázmező felé tartó 16 drón semlegesítettek, Dubaj légvédelme pedig szintén lelőtt támadóeszközöket. Délelőtt az iráni politikai vezetés jelezte, hogy befejezik az arab államok támadását, de nagyon úgy fest, hogy a hadsereg és a Forradalmi Gárda ezt máshogy gondolja. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti konfliktus eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×