A törvény értelmében a térség lakossága saját képviselőt küldhet a 2025-ben megalakuló új venezuelai parlamentbe, és egy Essequibo védelmére létrehozott főbiztosság megalakítását is előírja állami és országos szinten. Ez alapot adhat olyan aggodalmakra, amelyek szerint Venezuela megpróbálhatja megszállni a területet, és ezzel háborút indít el.
A venezuelai döntésre Guyana külügyminisztériuma közleményében úgy reagált, hogy "az súlyosan sérti a nemzetközi jog alapelveit, mivel annektálni próbálja Guyana területének több mint kétharmadát"; hozzátéve, hogy Guyana felhívja Venezuela és a nemzetközi szervezetek, köztük az ENSZ figyelmét arra, hogy "nem fogja eltűrni a szuverén területe bármely részének elfoglalását." A közleményt azzal zárták,
"Maduro venezuelai elnök sértő és méltatlan kijelentései nem maradnak észrevétlenül,
mert ellentmondanak azon korábbi kötelezettségvállalásának, amelyben a két ország közötti békés egymás mellett élés és az arra való törekvés folytatása mellett szállt síkra".
A két ország közötti jelenlegi határokat 1899-ben állapították meg az Egyesült Államok és Nagy-Britannia által kezdeményezett, de egy párizsi törvényszéken létrehozott választottbíróság határozatában. Venezuela ezzel szemben egy 1966-os megállapodásra hivatkozik, amelyet Nagy-Britanniával kötött néhány hónappal azelőtt, hogy Guyana felszabadult a brit gyarmati uralom alól.
