Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Robert Ragnar Spano, az Emberi Jogok Európai Bíróságának elnöke (az előtérben), Rik Daems, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének elnöke, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Heiko Maas német külügyminiszter, Marija Pejcinovic Buric horvát külügyminiszter, az ET főtitkára és Leendert Verbeek, az ET Helyi és Regionális Hatósági Kongresszusának elnöke (b-j) az ET Miniszteri Bizottságának 131. találkozóján a hamburgi városházán 2021. május 21-én, amikor Magyarország átveszi a bizottság soros elnöki tisztségét Németországtól.
Nyitókép: MTI/EPA/DPA pool/Marcus Brandt

Megkérdőjelezte a Szuverenitásvédelmi Hivatal jogalapját a Velencei Bizottság

A 46 tagországot számláló Európa Tanács alkotmányjogi szakértőkből álló testülete a szuverenitásvédelmi törvényt vizsgálva megállapította, hogy ily módon nem szabad beavatkozni a bíróságok és bűnüldöző szervek alkotmányos hatáskörébe. A pártok és a választási kampányok külföldi finanszírozásának korlátozását elvben a nemzetközi gyakorlatokkal összhangban lévőnek találták.

A Velencei Bizottság bejelentette, hogy megvizsgálta a szuverenitásvédelmi törvény főbb elemeit, különös tekintettel a külföldi finanszírozás tilalmára a választási kampányok során, valamint a Szuverenitásvédelmi Hivatal megalakítását és tevékenységét.

A strasbourgi közlemény szerint a Velencei Bizottság véleményében megkérdőjelezte a Szuverenitásvédelmi Hivatal jogalapját mint az "alkotmányos identitás" védelmezőjét.
"Egy demokratikus államban a törvény indoklása által azonosított fenyegetések ellen általában az állami intézményeken keresztül lépnek fel, amelyek a bíróságokon és a bűnüldöző hatóságokon keresztül garanciákat nyújtanak az alapvető jogok gyakorlásába való beavatkozás tekintetében" - fogalmaztak.
A Szuverenitásvédelmi Hivatalnak nem szabad beavatkoznia a bíróságok és bűnüldöző szervek alkotmányos hatáskörébe, ezért - mint kiemelték - a Velencei Bizottság nem látja szükségesnek a hivatal létrehozását. Megjegyezték továbbá, hogy a törvény nem nyújt elegendő garanciát a hivatal függetlenségére. Mint "államigazgatási szerv", amelynek elnökeit és alelnökeit a végrehajtó hatalom nevezi ki és menti fel, "a hivatal nem tekinthető függetlennek" - írták. Véleményük szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal "rendkívül széles és homályosan meghatározott" hatáskörrel rendelkezik. Beavatkozhat bármely jogi vagy természetes személy magánéletébe.

"Nagy a kockázata tehát annak, hogy a hivatal létrehozása és tevékenysége negatív hatással lesz a magyarországi szabad és demokratikus vitára" - fogalmaztak. A szakértőtestület értékelésében megjegyezte azt is, hogy az olyan intézkedések, mint például a politikai pártok és a választási kampányok külföldi finanszírozásának korlátozása, elvben összhangban vannak a nemzetközi gyakorlatokkal és szabványokkal. Hangsúlyozták ugyanakkor: a törvény rendelkezései a választási kampányokon túl kiterjednek a tágabb értelemben vett politikai tevékenységre és a társadalmi változásért folytatott kampányokra is, és az ilyen széles körű megközelítés okát és szükségességét "a magyar hatóságok nem támasztották alá".

A törvény azon részét, mely kiterjeszti a külföldi finanszírozás igénybevételének tilalmát, a szakértők összeegyeztethetőnek találták a nemzetközi normákkal, de csak az új korlátozások alóli kivételek és pontosabb meghatározások módosításával. Az Európa Tanács alkotmányjogi szakértői ajánlásokat fogalmaztak meg, amelyek szerint hatályon kívül kell helyezni a szuverenitásvédelmi törvénynek a Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozására vonatkozó fejezeteit. Ajánlják továbbá egyebek mellett a "külföldi támogatás" fogalmának árnyaltabb meghatározását, valamint a választási törvény új rendelkezéseiben a tiltott tevékenységek, illetve azok külföldi finanszírozásának pontosabban meghatározását például azzal, hogy a tilalom csak a választások előtt meghatározott időn belül beérkezett pénzeszközökre vonatkozzon.

Címlapról ajánljuk
Törvények, viták, pénzbüntetések – ez történt az Országgyűlésben 2025-ben

Törvények, viták, pénzbüntetések – ez történt az Országgyűlésben 2025-ben

Az Országgyűlés 2025-ben is sok szenvedélyes vitát folytatott le és számos fontos jogszabályt alkotott meg, amelyekről – a napirend előtti felszólalásokról, az interpellációkról, a kérdésekről, az azonnali kérdésekről, az általános vitákról, a határozathozatalokról és a bizottsági ülésekről – év közben részletesen beszámolt az InfoRádió, most a leglényegesebb idei parlamenti történéseket és döntéseket idézi fel ez az összeállítás.
VIDEÓ
Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

2025-ben az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (Asia-Pacific Economic Cooperation – APEC) csúcstalálkozóját Kjongdzsuban tartották, ez a név csak a legelszántabb történelem vagy földrajz iránt érdeklődő közönség számára lehet ismerős Magyarországon. A település pedig egykoron az ókor egyik legnagyobb királyságának volt a fővárosa, ahol máig szinte „szabadtéri múzeumként” sorjáznak az egykori emlékek. A modern idegenforgalmi kihívások ugyanakkor dilemmával szembesítik a várost, hogy megőrizze a karakterét a jövőben is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. december 26. 21:40
2025. december 26. 20:15
×
×
×
×