eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Robert Ragnar Spano, az Emberi Jogok Európai Bíróságának elnöke (az előtérben), Rik Daems, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének elnöke, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Heiko Maas német külügyminiszter, Marija Pejcinovic Buric horvát külügyminiszter, az ET főtitkára és Leendert Verbeek, az ET Helyi és Regionális Hatósági Kongresszusának elnöke (b-j) az ET Miniszteri Bizottságának 131. találkozóján a hamburgi városházán 2021. május 21-én, amikor Magyarország átveszi a bizottság soros elnöki tisztségét Németországtól.
Nyitókép: MTI/EPA/DPA pool/Marcus Brandt

Megkérdőjelezte a Szuverenitásvédelmi Hivatal jogalapját a Velencei Bizottság

A 46 tagországot számláló Európa Tanács alkotmányjogi szakértőkből álló testülete a szuverenitásvédelmi törvényt vizsgálva megállapította, hogy ily módon nem szabad beavatkozni a bíróságok és bűnüldöző szervek alkotmányos hatáskörébe. A pártok és a választási kampányok külföldi finanszírozásának korlátozását elvben a nemzetközi gyakorlatokkal összhangban lévőnek találták.

A Velencei Bizottság bejelentette, hogy megvizsgálta a szuverenitásvédelmi törvény főbb elemeit, különös tekintettel a külföldi finanszírozás tilalmára a választási kampányok során, valamint a Szuverenitásvédelmi Hivatal megalakítását és tevékenységét.

A strasbourgi közlemény szerint a Velencei Bizottság véleményében megkérdőjelezte a Szuverenitásvédelmi Hivatal jogalapját mint az "alkotmányos identitás" védelmezőjét.
"Egy demokratikus államban a törvény indoklása által azonosított fenyegetések ellen általában az állami intézményeken keresztül lépnek fel, amelyek a bíróságokon és a bűnüldöző hatóságokon keresztül garanciákat nyújtanak az alapvető jogok gyakorlásába való beavatkozás tekintetében" - fogalmaztak.
A Szuverenitásvédelmi Hivatalnak nem szabad beavatkoznia a bíróságok és bűnüldöző szervek alkotmányos hatáskörébe, ezért - mint kiemelték - a Velencei Bizottság nem látja szükségesnek a hivatal létrehozását. Megjegyezték továbbá, hogy a törvény nem nyújt elegendő garanciát a hivatal függetlenségére. Mint "államigazgatási szerv", amelynek elnökeit és alelnökeit a végrehajtó hatalom nevezi ki és menti fel, "a hivatal nem tekinthető függetlennek" - írták. Véleményük szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal "rendkívül széles és homályosan meghatározott" hatáskörrel rendelkezik. Beavatkozhat bármely jogi vagy természetes személy magánéletébe.

"Nagy a kockázata tehát annak, hogy a hivatal létrehozása és tevékenysége negatív hatással lesz a magyarországi szabad és demokratikus vitára" - fogalmaztak. A szakértőtestület értékelésében megjegyezte azt is, hogy az olyan intézkedések, mint például a politikai pártok és a választási kampányok külföldi finanszírozásának korlátozása, elvben összhangban vannak a nemzetközi gyakorlatokkal és szabványokkal. Hangsúlyozták ugyanakkor: a törvény rendelkezései a választási kampányokon túl kiterjednek a tágabb értelemben vett politikai tevékenységre és a társadalmi változásért folytatott kampányokra is, és az ilyen széles körű megközelítés okát és szükségességét "a magyar hatóságok nem támasztották alá".

A törvény azon részét, mely kiterjeszti a külföldi finanszírozás igénybevételének tilalmát, a szakértők összeegyeztethetőnek találták a nemzetközi normákkal, de csak az új korlátozások alóli kivételek és pontosabb meghatározások módosításával. Az Európa Tanács alkotmányjogi szakértői ajánlásokat fogalmaztak meg, amelyek szerint hatályon kívül kell helyezni a szuverenitásvédelmi törvénynek a Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozására vonatkozó fejezeteit. Ajánlják továbbá egyebek mellett a "külföldi támogatás" fogalmának árnyaltabb meghatározását, valamint a választási törvény új rendelkezéseiben a tiltott tevékenységek, illetve azok külföldi finanszírozásának pontosabban meghatározását például azzal, hogy a tilalom csak a választások előtt meghatározott időn belül beérkezett pénzeszközökre vonatkozzon.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×