eur:
402.54
usd:
349.24
bux:
95317.22
2025. június 16. hétfő Jusztin
Geert Wilders, a holland Szabadságpárt (PVV) vezetője a tárgyalóteremben az Amszterdam melletti Schipol bíróságán, büntetőpere újabb tárgyalási napján, 2019. szeptember 3-án. Wilderst a Hollandiában élő marokkói kisebbség elleni gyűlöletbeszéddel, uszítással és diszkriminációval vádolják. A vád szerint Wilders 2014-ben azt a kérdést tette fel támogatóinak, hogy több vagy kevesebb marokkóit akarnak a Holland Királyságban. A válasz az volt, hogy kevesebbet, amire a politikus mosolyogva azt válaszolta, hogy mi meg tudjuk oldani.
Nyitókép: MTI/EPA/ANP/Lex Van Lieshout

Geert Wilders: mégiscsak folytatni kell Ukrajna támogatását

A hollandiai választásokon győztes, radikális jobboldali politikus - szakítva korábbi véleményével - bejelentette, hogy kormánya folytatja az fegyverszállításokat Ukrajnának.

Wilders, aki az új kormány élére szeretne állni, miután a nacionalista Szabadságpárt (PVV) győzött a novemberi parlamenti választásokon, hónapokig azzal érvelt, hogy Hollandiának le kellene állítania fegyverek Ukrajnába szállítását, mert arra saját magának van szüksége.

Hollandia egyike az élenjáró országoknak az Ukrajnának nyújtott katonai segítség terén, az erre fordított összkiadás 2024 végére várhatóan meghaladja majd a 4,5 milliárd eurót (1730 milliárd forint).

Wilders ellenkezése a további katonai támogatással szemben egyike volt azon okoknak, amelyek miatt potenciális koalíciós partnerei három hónappal a választások után sem akartak kormányt alakítani a pártjával,

de az X közösségi portálon most közzétett bejegyzésében szakított korábbi álláspontjával.

"A PVV támogatja Ukrajnát, és bármilyen típusú segítségről hajlandó tárgyalni" - közölte, és "törvénytelennek, barbárnak" nevezte az Ukrajna elleni háborút.

Wilders potenciális partnerei soha nem támogatták a fegyverszállítások leállítására irányuló szándákát. Pénteken megismételték ezt az álláspontot, és több, eddigi ellenzéki párt közös közleményben jelentette be, hogy folytatni kívánja az Ukrajnának nyújtott gazdasági, politikai és katonai támogatást.

Az erről a támogatásról szóló üzenetet továbbította Mark Rutte leköszönő miniszterelnök szombati videóüzenetben Ukrajnának az orosz invázió második évfordulóján.

"Hollandia veletek van. Még ha sokáig tart és nehéz is" - mondta Rutte, akinek NATO-főtitkári jelöltségét a héten az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország és Németország is támogatta.

Rutte ügyvezető kormánya, amely az új kabinet beiktatásáig marad hivatalban, bejelentette, hogy tíz évre szóló biztonsági megállapodást köt Ukrajnával a jövőbeni segélyezés érdekében.

Wilders a héten bírálta a megállapodást, mondván, hogy nem az ügyvezető kormányok feladata ilyen hosszú távú egyezményeket kötni.

Címlapról ajánljuk
Kaiser Ferenc: Oroszország már spájzolja a legkorszerűbb fegyvereket, nem Ukrajnában veti be

Kaiser Ferenc: Oroszország már spájzolja a legkorszerűbb fegyvereket, nem Ukrajnában veti be

Mark Rutte NATO-főtitkár szerint Oroszország öt éven belül képessé válhat arra, hogy támadást indítson a NATO ellen, ezért a nyugati szövetség vezetői várhatóan a június végi, hágai csúcstalálkozójukon megállapodnak abban, hogy GDP-jük 5 százalékára emelik katonai kiadásaikat, hogy féken tarthassák ezt a fenyegetést. Az InfoRádióban Kaiser Ferenc biztonság- és védelempolitikai szakértő reagált a NATO terveire.

Orbán Viktor: Izrael, Irán és az újabb brüsszeli hülyeség

"A közel-keleti háború teljesen új helyzetet teremtett, Magyarország ezért hivatalosan kezdeményezi, hogy az új helyzetre tekintettel Brüsszel vegye le a napirendről az orosz energiahordozók végleges kivezetésére vonatkozó javaslatát, és haladéktalanul készítsen hatástanulmányt a közel-keleti háború következményeiről és a veszély elhárításának összeurópai módozatairól" - írta Orbán Viktor a Facebook-oldalán.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.06.16. hétfő, 18:00
Ugrósdy Márton
a Miniszterelnöki Kabinetiroda helyettes államtitkára
Magyar magánegészségügy: üzlet, de másképp

Magyar magánegészségügy: üzlet, de másképp

Az állami egészségügyből egyre jobban kiszoruló tömegek egyre inkább a magánegészségügyben találnak valós alternatívát. A privát szektor bővülése ugyanis 2024-ben sem állt meg, a legnagyobb intézmények árbevétele átlagosan 18%-kal növekedett tavaly - derül ki a Portfolio átfogó körképéből, melynek keretében a legnagyobb 30 magánegészségügyi szolgáltató tavalyi beszámolóját vizsgálta meg. A hálapénz magánosodása, vagy inkább "magánosítása" tehát aktívan zajlik Magyarországon, ez a kereslet pedig húzza magával a teljes szektort és a nagyívú fejlesztéseket. A nyereségesség tekintetében viszont teljesen szétszakadt a mezőny, de ezeket a szempontokat cikksorozatunk második részében elemezzük.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×