Infostart.hu
eur:
387.97
usd:
334.75
bux:
120688.04
2026. március 3. kedd Kornélia
Panneau indiquant la sortie de la Grande Bretagne de lUnion EuropĂŠenne
Nyitókép: Richard Villalon/Getty Images

Megdöbbentő számok a brexitről

A szerdán ismertetett legfrissebb felmérés szerint a britek 70 százaléka szerint káros hatást gyakorolt a brit gazdaságra Nagy-Britannia kilépése az Európai Unióból.

Az Ipsos közvéleménykutató csoport az Evening Standard című londoni napilap megbízásából 1003 ember bevonásával elvégzett, a brit EU-tagság megszűnésének negyedik évfordulóján közzétett reprezentatív vizsgálatában kimutatta, hogy a brit választók 57 százaléka általánosságban, a gazdasági hatásokon túl is kudarcnak minősíti a Brexitet, és mindössze 13 százalék nevezte sikeresnek a brexitfolyamatot.

Nagy-Britannia 2020. január 31-én távozott az Európai Unióból, miután a brit EU-tagságról 2016 nyarán megtartott népszavazáson a kilépésre voksolók kerültek szűk, 51,89 százalékos többségbe.

Az uniós tagság megszűnése utáni 11 hónapos átmeneti időszak lejártával Nagy-Britannia az EU egységes belső piacáról és vámuniójából is kilépett. A konzervatív párti brit kormány ugyanis nem kívánta teljesíteni azokat a feltételeket - mindenekelőtt az EU-állampolgárok szabad nagy-britanniai letelepedésének és munkavállalásának jogát -, amelyek e két integrációs szerveződéshez elválaszthatatlanul kötődnek.

Az Ipsos szerdán ismertetett évfordulós felmérése szerint

különösen a fiatal, 35 év alatti korosztály tartja sikertelennek a brexitet: ebben a korcsoportban a válaszadók 70 százaléka minősítette kudarcnak a brit EU-tagság megszűnése óta lezajlott folyamatokat.

Az átlagon belül, minden korosztályt egybevetve a londoniak 67 százaléka, országosan az egyetemi végzettségűek 73 százaléka nyilvánított negatív véleményt a brexitről.

Az utóbbi időszakban más reprezentatív felmérések is azt jelezték, hogy a britek jelentős többsége most már kedvezőtlenül ítéli meg a brexit hatásait.

A UK in a Changing Europe (Az Egyesült Királyság a változó Európában) nevű, elsősorban az Európai Unió és az Egyesült Királyság gazdasági-kereskedelmi kapcsolatrendszerének kutatására szakosodott londoni elemzőház és a Public First nevű közpolitikai kutatócsoport nemrégiben ismertetett közös vizsgálata szerint

a britek 52 százaléka úgy tartja, hogy a brexit rosszul vagy nagyon rosszul végződött, és mindössze 9 százalék mondta azt, hogy az ország jól vagy nagyon jól járt a kilépéssel.

A 4005 felnőtt brit állampolgár bevonásával elvégzett felmérésben a válaszadók 60 százaléka közvetlenül a brexitet okolta az elmúlt évek kiugró inflációjáért, az ezt kísérő megélhetési válságért és általában a brit gazdaság teljesítményének hanyatlásáért.

Azok közül, akik szerint a brexitnek rossz vagy nagyon rossz vége lett, 74 százalék jósolta azt, hogy a brit EU-tagság megszűnésének soha nem is lesznek kedvező eredményei.

Címlapról ajánljuk
Elemző: 700 forintos benzinár is jöhet az iráni háború miatt

Elemző: 700 forintos benzinár is jöhet az iráni háború miatt

Az iráni háborús helyzet hatására emelkedésnek indult a nyersolaj és a földgáz ára. Ha a konfliktus elhúzódik, akkor tartósan magas maradhat az árszint. Ez a tényező, valamint a forint gyengülése és a dollár erősödése azt okozhatja, hogy itthon jelentősen emelkedhetnek a következő hetekben az üzemanyagárak – mondta az InfoRádióban Mohos Kristóf, a Portfolio elemzője.

Ezt a levelet kapta Ursula von der Leyen Orbán Viktortól

A mai napon felszólítottam Ursula von der Leyent, hogy szerezzen érvényt az EU-Ukrajna társulási megállapodásnak, amely előírja a Magyarországnak járó olajszállítmányok továbbítását – írja közösségi Oldalán Orbán Viktor.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Trump hallani sem akar tárgyalásról, Amerika már a győzelemre készül, Irán mindennél durvább támadással fenyeget – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Trump hallani sem akar tárgyalásról, Amerika már a győzelemre készül, Irán mindennél durvább támadással fenyeget – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak - Trump elnök ma nyíltan visszautasította a tárgyalás lehetőségét. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Délután izraeli lapok arról írtak: Katar és Szaúd-Arábia hamarosan belépnek a háborúba, Izrael és az USA oldalán - Katar ezt később cáfolta. Este Donald Trump amerikai elnök bejelentette: "katonailag eléggé legyőzték" Iránt, szerinte Teherán hamarosan megadja magát. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×