A Gázai övezetben fogva tartott 130 izraeli túsz szabadon engedésének feltételeiről tárgyalt Párizsban William Burns, az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója David Barneával, az izraeli külföldi hírszerző szolgálat, a Moszad vezetőjével, valamint Muhammad bin Abdul Rahman asz-Száni katari miniszterelnökkel és Abbász Kamellel, az egyiptomi hírszerzés vezetőjével. Az egyik lehetséges forgatókönyv szerint a Hamász elengedné a foglyok egy részét, amiért cserébe Izrael két hónapra felfüggesztené katonai hadműveletét Gázában.

A tervek szerint először harminc napra rendelnének el fegyverszünetet, ami alatt nőket, idős embereket és sebesülteket engedne szabadon a terrorszervezet. Ezzel párhuzamosan tárgyalásokat folytatnának a felek egy második fázisról, amikor a túszként tartott férfiakat, illetve katonákat adnák át újabb egy hónapos hosszabbításért cserébe. A The New York Times értesülése szerint a párizsi találkozó résztvevői ezen a héten folytatják az egyeztetéseket.

Kis-Benedek József az InfoRádióban elmondta: az izraeli vezetők továbbra sem ülnek le tárgyalni a Hamásszal, ezért van szükség közvetítőkre, akik a szemben álló felek érdekeit igyekeznek érvényesíteni. A biztonságpolitikai szakértő úgy véli, a Hamász feltételezhetően nem engedi el az összes túszt, akik

az „egyetlen biztos adut” jelentik a szervezet kezében, ezt pedig most még valószínűleg „nem akarja kiadni” a mozgalom katonai vezetése.

Hozzátette: jelen pillanatban nem lehet megmondani, miben tudnak majd közös nevezőre jutni a tárgyaló felek.

Továbbra sem lehet tudni, hol bújtathatják a túszokat

A szakértő arról is beszélt, hogy a Hamász várhatóan könnyebben belemegy az idősek és a nők szabadon engedésébe, valamint valószínűleg nem akadályozza meg a halottak átadását sem. A fogságban lévő katonák viszont a lehetséges alkuk legfőbb érintettjei, így róluk vélhetően nem mond le egyik napról a másikra a terrorszervezet, vagy ha meg is teszi, annak biztosan „megkéri az árát”.

Kis-Benedek József megjegyezte: óriási nyomás nehezedik a helyi társadalom részéről a másik félre, az izraeli kormányra annak érdekében, hogy visszaszerezzék a túszokat. Honfitársakról, családtagokról van szó, és az izraeli emberek jelentős része elégedetlen a Netanjahu-kabinet fellépéseivel, nagyobb határozottságot várnának el a vezetéstől.

A túszok tartózkodási helyéről, pontos számáról csak feltételezéseket, becsléseket lehet hallani, konkrétumokat nem lehet tudni, ugyanis az a Hamász érdeke, hogy titokban maradjon a hollétük. Az elemző felhívta a figyelmet, hogy az izraeli hatóságok tájékoztatása szerint

még nem sikerült feltárni a helyi alagutak körülbelül 60 százalékát, ami jelentős mértékben gátolja a túszok előkerítését.

Ráadásul a foglyokat nemcsak alagutakban bújtatják, hanem egyes értesülések szerint közülük sokakat olyan családoknál helyezhettek el, amelyek lojálisak a Hamász felé.

Mindkét fél érdeke a megállapodás, ezért folytatódnak a héten is közvetítőkön keresztül a tárgyalások. Kis-Benedek József szerint az egyeztetéseken fontos szereplő Egyiptom és Katar, ugyanis „megfelelően tudják kezelni” a Hamászt, amellyel állandó kapcsolatban vannak. Az elemző kiemelte, hogy a Hamász politikai szárnyának vezetője, Iszmail Hanije Katarban él, ahol egyébként irodája is van a terrorszervezetnek. Köztudott az is, hogy Katar a Hamász különféle közel-keleti tevékenységeinek egyik fő finanszírozója, ami ugyancsak lényeges és befolyásoló körülmény a mostani tárgyalásokon.

Tűzszünet lehet, béke nem

Kis-Benedek József szerint valamilyen kompromisszumos megállapodás lehet a szemben álló felek célja, de a megegyezés még messze van. Úgy gondolja, ha létrejönne a fegyvernyugvás, azzal időt nyerhetne a Hamász, amely

fegyverkezésre, a további harcokra való felkészülésre használná a lehetséges tűzszünetet, illetve azt sem lehet kizárni, hogy a palesztin mozgalom bizonyos katonái elmenekülnének.

A szakértő szerint az elmúlt időszak történései egyértelművé tették, hogy a Hamász nem akarja feladni az Izrael ellen folytatott harcát, sőt olyan hírek is napvilágot láttak a napokban, amelyek szerint a terrorszervezet katonai szárnya a Gázai övezet északi részén, illetve Gáza városában elkezdte az újjászerveződést. Az elemző közölte: ezek a fejlemények is azt támasztják alá, hogy a Hamász stratégiai céljai változatlanok, Izrael „elpusztítására” törekednek, ami miatt „meg lehet érteni a másik oldalt is” a reakciókat illetően.

„Belátható időn belül nem lesz vége ennek a folyamatnak. Nagy barátság nem lesz,

valamilyen kompromisszum fog születni, de nagy kérdés, hogy azt meddig tartják be a felek”

– fogalmazott a biztonságpolitikai szakértő, aki emlékeztetett, hogy Izrael és a palesztinok között korábban is létrejöttek bizonyos megállapodások, de idővel valamelyik oldal mindig „felrúgta” ezeket az ideiglenes egyezségeket.

Kis-Benedek József végül elmondta: a Hamász a következő időszakban vélhetően erőt akar gyűjteni, ugyanis nagyon komoly veszteségeik vannak, nemcsak sok katonájuk vesztette életét, hanem folyamatosan fogynak a haditechnikai eszközeik is, igaz ezeket valószínűleg – külső segítséggel – tudják majd pótolni, hiszen eddig sem okozott gondot nekik az utánpótlás beszerzése.