A részletekről Imre Júlia kérdezte Csicsmann Lászlót, a Corvinus Egyetem tanárát. Csicsmann László Közel-Kelet szakértőt, a Corvinus Egyetem tanárát hallották.

Félbeszakadtak Egyiptomban az újabb tűzszünetről szóló tárgyalások, amikor a BBC nyomán megjelent a Hamász nyilatkozata, amely újabb túszok szabadon engedését a háború teljes befejezéséhez kötötte. A Corvinus Egyetem tanára szerint a fenyegetés nem véletlen. Csicsmann László úgy véli, stratégiai szempontból egyetlen fegyver maradt a Hamász kezében, és ez a túszok esetleges szabadon engedésének kérdése.

Izraeli információk szerint a Gázába hurcolt túszok közül 20-an életüket vesztették, 110-en lehetnek életben, az ő kiszabadításuk miatt már október 7-től kezdve óriási nyomás nehezedik a Netanjahu-kormányzatra.

"Egyszerre kell megfelelnie ugyanis a társadalom nagy részének, amelyik egyértelműen prioritásnak tartja a túszok élve való elengedését - a tűzszünet érdekében rendszeresek például a tüntetések is az izraeli városokban -, ugyanakkor a másik oldalon azt is látni kell, hogy az izraeli kormányban vannak olyan tagok, akik kifejezetten elleneznek mindenféle túsztárgyalást. Ők úgy látják, hogy az elrettentő képesség helyreállításához tovább kell vinni a hadműveleteket, amelyek erősségét karácsony előtt fokozni kezdte Izrael" - fejtette ki Csicsmann László.

A hírek szerint megsemmisítették az izraeli védelmi erők a Hamász gázai főhadiszállásának számító alagúthálózatot. A Corvinus Egyetem tanára úgy véli, az ilyen bejelentések elsősorban retorikai fogások, de az kétségtelen, hogy az izraeli hadsereg jelentős mértékben halad előre. A gázai lakosság 90 százaléka elhagyta az otthonát, az ingatlanok 60 százaléka megsemmisült.

"Szerintem sokkal inkább az a nagy kérdés, hogy ha rendezték a túszkérdést és véget ér a katonai hadművelet, akkor ki veszi kezébe a Gázai övezet politikai irányítását és ki szavatolja a biztonságot. Erről kevesebbet hallani akár izraeli körökben is" - mondta.

Az ENSZ folyamatosan figyelmeztet, hogy a Gázai jövezetben szinte az egész lakosság éhezik. Ezzel kapcsolatban a szakértő kifejtette: hetek óta vitáznak az ENSZ-ben egy újabb határozatról, amely éppen azt erősítené meg, hogy a humanitárius segítség eljusson a Gázai övezetbe, azonban rendre elhalasztják az erről való szavazást. Egyes források szerint az Egyesült Államok támogatja a határozat elfogadását, de különféle okok miatt mégsem került sor a megszavazására.

"Olyan részletekről vitáznak, hogy biztosítani kell-e az egész Gázai övezet területén a segélyek eljuttatását, vagy csak a rendelkezésre álló lehetséges útvonalakon. A határozat elfogadása nyilván egyfajta nyomásgyakorlás Izrael államra, és alapvetően az Egyesült Államok nyomására sokat változott is a szövegtervezet, amelyet egyelőre nem fogadtak el" - mondta Csicsmann László.

Felidézte: az ENSZ szerint csak 10 százaléka jut el a Gázai övezetbe annak az élelmiszer-mennyiségnek, amelyre szükség lenne. Jelenleg a területen nincs olyan kórház, amely teljes funkcióban működne, vagyis napról napra nehezebb a helyzet, a bejutó segélyszállítmányok nem elegendőek. Kiemelte még, hogy a palesztin lakosság nagy része a hét hete tartó izraeli katonai művelet miatt elmenekült a lakhelyéről, ezért csak nagyjából 200 ezer ember lakik a saját otthonában, és a többség kvázi belső menekült az övezeten belül.