Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál
Turkey confirms opposition to NATO membership for Sweden.
Nyitókép: Leestat/Getty Images

Lezárulhatott az alku, küszöbön a svéd NATO-csatlakozás török támogatása

Akár heteken belül megkaphatja Svédország a törökök támogatását a NATO-csatlakozáshoz. Az InfoRádió által megkérdezett Törökország-szakértő szerint a háttérben zajló hadiipari tárgyalások is hamarosan véget érnek.

Törökország heteken belül ratifikálhatja Svédország NATO-csatlakozását, erről Tobias Billström svéd külügyminiszter beszélt szerdán Brüsszelben a NATO-tagországok külügyminisztereinek tanácskozására érkezve, miután kétoldalú tárgyalásokat folytatott török kollégájával, Hakan Fidannal. A skandináv külügyi vezető szerint ugyanakkor a török külügyminiszter nem jelezte a csatlakozás végleges jóváhagyásának pontos dátumát.

"A törökök támogatása mögött konkrét érdekek vannak" – mondta az InfoRádióban Tarik Demirkan Törökország-szakértő. A Türkinfó főszerkesztője ismertette, hogy Törökország vadászgépeket vásárolna az Egyesült Államoktól, viszont a legújabb generációs F-35-ösöket nem kaphatja meg, holott a gyártásban is érdekelt volt. Kompromisszumként az új vadászgépek helyett 25 új F-16-ost, illetve a 80, már Törökország tulajdonában lévő F-16-os felújításához szükséges anyagokat kértek, de erre sem kaptak pozitív visszajelzést. A múlt héten jelentette be Törökország, hogy Eurofightereket venne, amely gépek német-angol-spanyol-olasz kooperációban készülnek.

Ebbe a négyből három ország bele is egyezett, ám a németek nem, ugyanis a törökök szíriai beavatkozása óta embargót alkalmaznak a hadiipari termékekben.

Tarik Demirkan szerint valóban egyre közelebb kerülnek a törökök a svéd NATO-csatlakozás megszavazásához. Mint kifejtette, valószínűleg teljesülni fognak a felek kívánságai, Törökország, ha nem is az F-35-ösöket vagy az F-16-osokat, de Eurofightereket vásárolhat az alku részeként. Úgy véli, nagyon közel van a megoldás, és Svédország NATO-csatlakozását heteken belül jóváhagyják.

Svédország Finnországgal együtt tavaly májusban, Oroszország Ukrajna elleni agresszióját követően kérte felvételét a NATO-ba. Törökország a svéd csatlakozás jóváhagyásáért cserébe határozottabb fellépést kért Stockholmtól a terrorizmus elleni harc területén. Elvárja például a Törökország által terrorszervezetnek minősített Kurdisztáni Munkáspárt Svédországban élő, feltételezett tagjainak kiadatását.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Egyes országokban a gazdaság motorja nem a gyárakban vagy az irodákban működik, hanem mélyen a föld alatt. Olaj, gáz vagy ritkafémek termelik meg a GDP jelentős részét, gyakran anélkül, hogy széles társadalmi teljesítmény állna mögöttük. Ez alapjaiban torzítja az országok közötti összehasonlítást. De mit jelent ez egy olyan ország számára, mint Magyarország, ahol ilyen kincsek nincsenek?

Milliárdos felújítás – válaszolt a Kúria Magyar Péter szavaira és kérdésére

A miniszterelnök a budai Várban lévő kormányzati épületek szombati bejárásán beszélt arról, hogy mit terveznek a még felújítás alatt álló épületekkel és kérdéseket tett fel Varga Zs. András Kúria-elnöknek.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Jelenleg a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre merev és laza. Merev, mert 2012 óta főszabályként tilos az általános nyugdíjkorhatár elérése előtt nyugdíjba vonulni. Laza, mert 2011 óta azok a nők, akik az általános (másképp: irányadó) korhatár alatt összegyűjtöttek 40 éves jogviszonyt (nagy részben szolgálati idő, de például a felsőoktatási évek nem számítanak), levonás nélkül nyugdíjba vonulhatnak. A laza korhatár olyan népszerű, hogy legtöbben a merevséget is a lazaság kiterjesztésével oldanák. Holott ismert és más országokban bevált a rugalmas (másképp: változó) korhatár rendszere: az általános korhatár elérése előtt 2–3 évvel, akár 20 évnyi szolgálati idővel, előrehozott nyugdíjjal nyugdíjba lehet menni, csak le kell nyelni az előrehozott időszakért az évi 4–6 százalékos máluszt. A cikk első felében összehasonlítom a két rendszert, majd egy elméleti átmenetet mutatok be a merev/laza és a rugalmas korhatár között. Végül gyakorlati javaslatot teszek egy hatéves átmenetre a merev/laza rendszerből a rugalmasra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×