Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
A magyar-szerb határszakaszon lévő ideiglenes biztonsági határzár Röszke közelében 2023. július 18-án. Ezen a napon Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára és Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója a röszkei közúti határátkelőhelynél tartott sajtótájékoztatót.
Nyitókép: MTI/Rosta Tibor

Migrációkutató: már erőszakos, tálib embercsempészek fenyegetnek a déli határnál

A szerb hatóságok továbbra sem ismerik el a tálibok jelenlétét a szerb–magyar határon, a Migrációkutató Intézet kutatója szerint ez elsősorban a közeledő választásokkal magyarázható. Kmeczkó Sára szerint a helyzet jelenleg is kritikus, a déli határon ugyanis rendszeresek az erőszakos megnyilvánulások.

Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága még november elején oldotta fel azt a titkosszolgálati jelentést, mely szerint a szerb–magyar határszakaszon tevékenykedő embercsempész bandák között többen is közvetlen kapcsolatban állnak az afganisztáni tálib kormányzattal. Kmeczkó Sára, a Migrációkutató Intézet kutatója az InfoRádióban elmondta, hogy a helyzet változatlan, az erőszakos összecsapások nem csillapodnak.

"Afganisztánban már több mint 40 éve tart szüntelen háború, polgárháborús körülmények között nőtt fel több generáció" – mondta a kutató. Szerinte ezzel magyarázható, hogy például a marokkói embercsempészbandákkal összehasonlítva az afgánokra pontosan ez a háttér miatt jellemzőbbek a különböző erőszakos cselekmények. Mint mondta,

körükben az erőszak alkalmazása a mindennapi életben felmerülő különböző problémák orvoslására elfogadott eszköznek számít.

A szerb hatóságok ugyanakkor csak a halálos áldozatokat követelő fegyveres összecsapásokkal szemben intézkednek – hangsúlyozta a kutató. Kmeczkó Sára szerint ennek elsődleges oka, hogy hamarosan parlamenti választások lesznek Szerbiában, a politikai vezetés pedig nem akar tudomást venni a problémáról. Mint mondta, az utóbbi időszakban számos olyan eseményre került sor, amelyben különböző embercsempészbandák között törtek ki harcok, melyek emberéleteket is követeltek. Hozzátette, a szerb félnek nem érdeke annak az elismerése, hogy az országa területén a tálibok, illetve a tálibokhoz köthető különböző szélsőséges mozgalmak tagjai tevékenykednek, tekintettel a közelgő választásokra.

A kutató hozzátette, a tálibok jelenléte valós terrorfenyegetést jelent a régióban. A lakosság biztonságát ezért csakis szigorú határellenőrzéssel és az embercsempészekkel szembeni erőteljes fellépéssel lehet megőrizni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×