eur:
410.9
usd:
392.32
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
A magyar-szerb határszakaszon lévő ideiglenes biztonsági határzár Röszke közelében 2023. július 18-án. Ezen a napon Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára és Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója a röszkei közúti határátkelőhelynél tartott sajtótájékoztatót.
Nyitókép: MTI/Rosta Tibor

Migrációkutató: már erőszakos, tálib embercsempészek fenyegetnek a déli határnál

A szerb hatóságok továbbra sem ismerik el a tálibok jelenlétét a szerb–magyar határon, a Migrációkutató Intézet kutatója szerint ez elsősorban a közeledő választásokkal magyarázható. Kmeczkó Sára szerint a helyzet jelenleg is kritikus, a déli határon ugyanis rendszeresek az erőszakos megnyilvánulások.

Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága még november elején oldotta fel azt a titkosszolgálati jelentést, mely szerint a szerb–magyar határszakaszon tevékenykedő embercsempész bandák között többen is közvetlen kapcsolatban állnak az afganisztáni tálib kormányzattal. Kmeczkó Sára, a Migrációkutató Intézet kutatója az InfoRádióban elmondta, hogy a helyzet változatlan, az erőszakos összecsapások nem csillapodnak.

"Afganisztánban már több mint 40 éve tart szüntelen háború, polgárháborús körülmények között nőtt fel több generáció" – mondta a kutató. Szerinte ezzel magyarázható, hogy például a marokkói embercsempészbandákkal összehasonlítva az afgánokra pontosan ez a háttér miatt jellemzőbbek a különböző erőszakos cselekmények. Mint mondta,

körükben az erőszak alkalmazása a mindennapi életben felmerülő különböző problémák orvoslására elfogadott eszköznek számít.

A szerb hatóságok ugyanakkor csak a halálos áldozatokat követelő fegyveres összecsapásokkal szemben intézkednek – hangsúlyozta a kutató. Kmeczkó Sára szerint ennek elsődleges oka, hogy hamarosan parlamenti választások lesznek Szerbiában, a politikai vezetés pedig nem akar tudomást venni a problémáról. Mint mondta, az utóbbi időszakban számos olyan eseményre került sor, amelyben különböző embercsempészbandák között törtek ki harcok, melyek emberéleteket is követeltek. Hozzátette, a szerb félnek nem érdeke annak az elismerése, hogy az országa területén a tálibok, illetve a tálibokhoz köthető különböző szélsőséges mozgalmak tagjai tevékenykednek, tekintettel a közelgő választásokra.

A kutató hozzátette, a tálibok jelenléte valós terrorfenyegetést jelent a régióban. A lakosság biztonságát ezért csakis szigorú határellenőrzéssel és az embercsempészekkel szembeni erőteljes fellépéssel lehet megőrizni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×