eur:
411.68
usd:
395.29
bux:
79551.8
2024. november 24. vasárnap Emma
Paschal Donohoe, az Eurócsoport elnöke, Kaja Kallas észt miniszterelnök, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (b) és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, valamint Xavier Bettel belga kormányfő (b-j) az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozójának második napi ülésén 2023. október 27-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Megosztottak az EU-csúcsra érkező vezetők a szlovák és a magyar nyilatkozatok miatt

Eltökélt szándékunk megerősíteni és emlékeztetni arra, hogy az Ukrajnának nyújtott támogatásunk lankadatlan, és addig tart, ameddig csak szükséges - hangsúlyozta Charles Michel, az Európai Tanács elnöke pénteken az uniós tagállamok vezetőinek brüsszeli csúcstalálkozójára érkezve.

Mint mondta, a csúcstalálkozó második napján a vezetők többek között arról tárgyalnak majd, hogyan lehet Ukrajnát fenntarthatóan támogatni.

Az Európai Tanács vezetője elhárította az unión belüli nézeteltérésekkel kapcsolatos aggodalmakat, és úgy nyilatkozott: "széles körű támogatás sorakozott fel Ukrajna mellett, ami rendkívül fontos, mert mindannyian tudjuk, hogy az ukránok a jövőjükért, a földjükért és a mi értékeinkért és elveinkért is harcolnak".

Hangsúlyozta, hogy a tagállami vezetőket tömörítő tanácsban a döntések egyhangúlag születnek, a csúcstalálkozó pedig "a kollektív intelligencia egyfajta gyakorlása, ami teret ad az érvelésnek és egymás meggyőzésének."

"A legvégén mindig egységben maradunk, tegnap például a közel-keleti helyzettel kapcsolatban, és ma is biztos vagyok benne, hogy sikerül konszenzust elérnünk" - hangoztatta.

Ezt kéne tenni a pénzekért

Kaja Kallas észt miniszterelnök a találkozóra érkezve adott nyilatkozatában reményét fejezte ki, hogy Magyarország és Szlovákia jóváhagyja a tervezett 50 milliárd eurós ukrajnai segélycsomagot, de figyelmeztetett, hogy még messze van az uniós pénzügyi keret felülvizsgálatáról szóló megállapodás.

Xavier Bettel leköszönő luxemburgi kormányfő nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy

"Magyarországnak - annak érdekében, hogy feloldja a saját befagyasztott uniós forrásainak zárolását - nem lenne szabad gáncsolnia az Ukrajnának nyújtandó új pénzügyi támogatásról szóló döntéshozatalt".

"Magyarországnak nem lenne szabad azt mondania: ha pénzt szántok Ukrajnának, akkor mi is pénzt akarunk. Nem lehetünk Orbán Viktor túszai, és meggyőződésem, hogy pozitív megoldást fogunk találni" - mondta Bettel.

A luxemburgi vezető bírálta továbbá a magyar miniszterelnök személyes találkozóját is Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. "Ezzel (Orbán) kigúnyolta az összes ukránt és a harcoló katonákat, akik életüket vesztik az orosz támadásokban" - fogalmazott.

Címlapról ajánljuk

Demkó Attila: az orosz–ukrán háború legvéresebb szakasza következik

A lehetséges tárgyalások előtt várható a háború legrosszabb szakasza – mondta az InfoRádióban a biztonságpolitikai szakértő, miután Ukrajna nyugati rakétákat lőtt ki Oroszországra, az pedig minden korábbinál keményebb válaszlépésekkel fenyegetőzik, sőt egyet már végre is hajtott Dnyipro városával szemben.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Nagy Márton
nemzetgazdasági miniszter
Ki tudják-e gazdálkodni a cégek a béremelést? Megszólaltak a munkáltatók

Ki tudják-e gazdálkodni a cégek a béremelést? Megszólaltak a munkáltatók

A 3 éves bérmegállapodást egyszerre tartja ambiciózusnak és a munkavállalók szempontjából kompenzációnak a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége. A munkaadói oldal kigazdálkodhatónak tartja 2025-re az egyszámjegyű minimálbér- és garantált bérminimumemelést, de azt azért jelezték, hogy főleg a kisebb vállalkozásoknál igencsak sok cég szűnt meg az elmúlt 2 évben. Szerintük egyértelműen a kisebb vállalatok voltak ennek az időszaknak a vesztesei. A munkaadói oldalon úgy látják, hogy a magyar piac elsősorban a termelékenység növelésével tudná jobban megtartani a munkaerőt, nem pedig a jelentős minimálbéremeléssel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×