eur:
411.73
usd:
395.32
bux:
79551.8
2024. november 22. péntek Cecília
Olaf Scholz német kancellár az Európai Unió kétnapos brüsszeli csúcstalálkozójának nyitó ülésére érkezik 2023. március 23-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Véres összecsapások Berlinben: a tiltás sem állította meg a palesztinbarát tüntetőket

A tiltás ellenére Berlinben és az ország több más városában folytatódtak a Hamászt támogató tüntetések. A fővárosi Postdamer Platzon a tüntetés szétoszlatására több mint 800 rendőrt vetettek be, közülük 24 sebesüléseket szenvedett. A rendőri egységek 155 személyt vettek őrizetbe.

A helyszínen kívánja kifejezni Németország szolidaritását Izraellel a német kancellár. Sajtóértesülések szerint Olaf Scholz már kedden Izraelbe utazik, ahol Benjamin Netanjahu kormányfővel folytat tárgyalásokat. Közvetlenül a tervezett kancellári vizit előtt a német külügyminiszter tett látogatást Izraelben. Annalena Baerbock igyekezett információkat szerezni a Hamász által fogva tartott nyolc német túsz sorsa felől is.

Scholz korábban hangsúlyozta, hogy Németország igyekszik minden diplomácia lehetőséget kihasználni a Hamász fegyveresei által Izraelből elhurcolt emberek kiszabadítására, így szorosan egyeztet Egyiptommal, Törökországgal, Katarral és Jordániával. Ennek jegyében a napokban hivatalában fogadta Tamím bin Hamad Ál Száni katari emírt, és kedd délelőtt pedig ugyancsak Berlinben II. Abdullah jordán uralkodóval találkozik.

A Bild című lap információi szerint

Izrael után a kancellár ugyancsak villámlátogatást tesz Egyiptomban, majd szerdán tér vissza Berlinbe.

Kormányforrások szerint a Netanjahuval folytatott telefonbeszélgetés után Scholz már előzetesen szolidaritásáról biztosította a Hamász által megtámadott ország kormányfőjét, és Németország támogatását ígérte.

A kancellár ugyanakkor óvta a Hezbollah libanoni terrorszervezetet, valamint Iránt attól, hogy támadást indítson Izrael ellen.

Német források szerint csaknem kétszáz túsz van a Hamász fogságában, köztük nyolc német, illetve kettős német–izraeli állampolgár. Sorsukról egyelőre nincs semmilyen értesülés.

A ZDF televíziónak nyilatkozva Annalena Baerbock elmondta: mind az izraeli, mind egyiptomi tárgyalópartnereit kérte arra, hogy segítsék a német túszok kiszabadulását.

A Hamász terrorszervezett múlt hét végi brutális terrortámadása, illetve az erre adott Izraeli válasz egyre inkább érezteti hatását több európai országban, köztük Németországban. Scholz kancellár a múlt héten bejelentette, hogy Németországban "tevékenységi tilalom" alá helyezik a Hamász szélsőséges szervezetet az Izrael elleni támadás miatt. A tervezett belügyminisztériumi rendelet értelmében büntetendő a Hamász bármiféle, akár jelképes támogatása.

A tiltás ellenére Berlinben és az ország több más városában a hét végén is folytatódtak a Hamászt támogató tüntetések.

A hatóságok megerősített rendőri egységeket vezényeltek ki a többnyire Németországban élő palesztinokból álló tüntetők ellen. A legnagyobb ilyen, előzetesen betiltott megmozdulásra Berlin szívében, a Postdamer Platzon került sor.

Barbara Slowik, a berlini rendőrség vezetője hétfőn a Bundestagban tájékoztatott arról, hogy a tüntetés szétoszlatására több mint 800 rendőrt vetettek be, közülük 24 sebesüléseket szenvedett. A rendőri egységek 155 személyt vettek őrizetbe, 80 tüntető ellen indul büntetőjogi eljárás. Slowik szavai szerint a többszáz tüntető "eddig nem ismert dinamikával és gyorsasággal" özönlött a térre.

A Bundestagban a berlini rendőrség vezetője tájékoztattatott arról is, hogy 400 főt vezényeltek ki a Berlinben található izraeli, illetve zsidó intézmények védelmére. A rendőrség jelenleg nem rendelkezik semmifajta olyan információval, amelyek szerint támadás készülne a szóban forgó intézmények ellen – jelentette ki.

Címlapról ajánljuk
Demkó Attila: az orosz–ukrán háború legvéresebb szakasza következik

Demkó Attila: az orosz–ukrán háború legvéresebb szakasza következik

A lehetséges tárgyalások előtt várható a háború legrosszabb szakasza – mondta az InfoRádióban a biztonságpolitikai szakértő, miután Ukrajna nyugati rakétákat lőtt ki Oroszországra, az pedig minden korábbinál keményebb válaszlépésekkel fenyegetőzik, sőt egyet már végre is hajtott Dnyipro városával szemben.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Bár csütörtök reggel még arról szólak a jelentések, hogy Oroszország - a történelem során először - interkontinentális ballisztikus rakétával (ICBM) támadta meg Ukrajnát, mostanra az amerikai forgatókönyv vált valószínűbbé: Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy egy Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakétával támadták Ukrajnát. Az is kiderült, hogy a rakéta indítása előtt harminc perccel Moszkva értesítette Washingtont, bár erre a lépésre a nemzetközi egyezmények szerint (melyekből egyébként a Kreml kilépett) csak ICBM-ek esetén lett volna szükség. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×