eur:
392.27
usd:
366.85
bux:
67039.3
2024. április 28. vasárnap Valéria
Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter a Háború és béke – a biztonság aspektusai a családok szemszögéből című szakmai panelbeszélgetésen az V. Budapesti Demográfiai Csúcs első napján a Szépművészeti Múzeumban 2023. szeptember 14-én.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Ezért küld katonákat Magyarország Csádba

Annak ellenére, hogy Csád a világ egyik legszegényebb országa, több mint másfélmillió nemzetközi és belföldi menekültnek ad otthont. Az országra ható regionális konfliktusok (pl. szudáni válság, nigériai dzsihádizmus) miatt Csád szociális ellátórendszere az összeomlás szélén áll. A magyar kormány által bejelentett komplex humanitárius és katonai misszió a száheli ország stabilitását hivatott előmozdítani, továbbá – a problémák lokális orvoslása révén – elősegítené a helyben maradást.

A közép-afrikai ország kulcsfontosságú Európa szempontjából, hiszen a stabilitás egyik utolsó védőbástyájaként lehet rá tekinteni a Száhelben: az elmúlt időszakban számos fegyveres konfliktus és katonai hatalomátvétel zajlott le a nyugat- és közép-afrikai régióban, amelyek miatt több millió embernek kellett elhagynia otthonát. Az egészségügyi, orvosi, mezőgazdasági és vízügyi együttműködés többszázezer személy életminőségét javíthatja – ez egyrészt elejét veheti a tömeges elvándorlásnak, másrészt Magyarország Afrika-stratégiájának egyik zászlóshajó-kezdeményezése lehet.

A magyar katonai segítség indokoltságát jelzi, hogy a közép-afrikai ország történelmének egyik legkritikusabb humanitárius válságán megy keresztül - áll a Migrációkutató Intézet elemzésében.

A szudáni konfliktus kirobbanása miatt eddig 487 000 ember érkezett Csádba.

A humanitárius helyzetet súlyosbítja, hogy a szudáni harcokat megelőzőleg közel 580 000 nemzetközi védelemre jogosult és további 400 000 belső menekült tartózkodott az állam területén, így jelenleg több mint másfélmillió menekült ellátásáról kell gondoskodnia. A tömeges bevándorlás egyik legérzékletesebb példája Adré városa, amelynek lakosságszáma megnégyszereződött a szudáni érkezők miatt. Másik következmény, hogy több csádi városban az élelmiszerárak annyira megemelkedtek, hogy az újonnan érkezők többsége nem engedheti meg magának, hogy élelmiszert vásároljon.

A Száhel-övezet instabilitását és a konfliktusok regionalizálódását igazolják továbbá a Boko Haram dzsihádista szervezethez kötődő véres atrocitások; a nigériai, nigeri, kameruni halászok, farmerek és pásztorok közötti erőszakos összetűzések, valamint a Közép-afrikai Köztársaságot feldúló, 2013-ban kezdődött események. Csádban jelenleg 7,6 millióan szorulnak humanitárius segítségre. Az országban a szegénység és a kiszolgáltatottság mindenütt jelen van, a lakosság 42,3%-a él a nemzeti szegénységi küszöb alatt. Az infláció a 2022-es 5,8%-ról 13,2%-ra ugrott 2023-ban, az élelmiszer-infláció pedig várhatóan eléri a 13,9%-ot év végére.

Jól látható, hogy egy olyan komplex humanitárius válságspirálba sodródott Csád, amelyet önmaga, egyedül vélhetően nem tud megoldani. A magyar szerepvállalás enyhítheti a helyi szociális és katonai szektorra nehezedő terhet, másrészt a problémák lokális orvoslásának köszönhetően az elvándorlást is megelőzheti.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.29. hétfő, 18:00
Csányi Sándor
az OTP Bank elnök-vezérigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. április 27. 20:28
×
×
×
×