eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Olaf Scholz német kancellár a parlament üléstermében Mihail Gorbacsov egykori szovjet államfőről tartott megemlékezésen a Bundestag őszi ülésszakának kezdetén, 2022. szeptember 7-én Berlinben. A Nobel-békedíjas néhai politikus augusztus 30-án, 91 éves korában hunyt el egy moszkvai kórházban.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Meghátrált a német kormány: szigorítás jön a menekültpolitikában

A hétvégi bajorországi és hesseni tartományi választási kudarc a jelek szerint fontos döntésre kényszerítette a koalíciós pártokat.

A tartományi választásokon a három kormánypárt egyaránt leszerepelt, különösen Olaf Scholz kancellár pártja, a szociáldemokrata SPD. A választási kudarc után még lesújtóbban hatott számára az a felmérés, amely szerint a németek többsége előre hozott választásokat, azaz új kormányt akar. A fő indok a Scholz-kabinet általánosan elítélt, túlzottan liberálisnak tartott menekültpolitikája.

A választások óta három nap telt el, és a kormány máris visszakozott. Olaf Scholz kancellár maga jelentette be, hogy a menekültek, illetve migránsok befogadásával, illetve a már ott lévők foglalkoztatásával kapcsolatban

a kormány változtatásokat tervez, amelyek egyértelműen szigorításokra utalnak.

Scholz ugyanakkor még egy további lépést tett az általa remélt országos konszenzus irányába. Péntek estére ugyanis egyeztetés céljából a kancellári hivatalba invitálta a tartományi miniszterelnököket, valamint a legerősebb ellenzéki párt, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnökét. Az általa az elmúlt hetekben a gazdasággal kapcsolatban előszeretettel említett Németország-paktum (Deutschlandpakt) kifejezéssel élve hangsúlyozta, hogy a menekültpolitika terén is konszenzuson alapuló egyezségre van szükség.

Kiszivárgott értesülések szerint a három kormánypárt első számú politikusai, azaz Scholz kancellár mellett Robert Habeck zöld párti alkancellár, gazdasági miniszter, valamint a szabad demokrata Christian Lindner tervezete előirányozza az elutasított menedékkérők gyorsabb kitoloncolását. A tervezet része az is, hogy növelni kell az úgynevezett biztonságos országok számát. Azaz az eddiginél több országgal kell előzetes megállapodást kötni arról, hogy "fenntartás nélkül" visszafogadja a kitoloncolásra ítélt menedékkérőket.

A hárompárti egyezség ugyanakkor tartalmazza azt is, hogy fel kell gyorsítani az ideiglenes tartózkodási engedéllyel, a befogadás kedvező kilátásaival rendelkező menekültek munkaerő-paci integrálódását. Külön érdekesség, hogy számos tartományi önkormányzat, illetve település a hét elején sürgette, hogy az egyre nagyobb terhet jelentő menekülteket közhasznú munkára is be lehessen vetni.

Scholz javaslata a címzettek részéről kedvező visszhangot váltott ki.

Friedich Merz, a CDU elnöke jelezte, hogy részt vesz a péntek estére tervezett tanácskozáson.

A tartományi kormányfők szintén, olyannyira, hogy a nap folyamán Frankfurtban előzetes egyeztetést tartanak.

A ZDF televízió szerint képviseletükben a hesseni kereszténydemokrata miniszterelnök, Boris Rhein, valamint Stephan Weil, Alsó-Szászország szociáldemokrata kormányfő utazik Berlinbe. Boris Rhein ugyanakkor előzetesen hangsúlyozta annak szükségességét, hogy az egyeztetésen a menekültválság kezelésének, illetve az illegális migráció korlátozásának valamennyi kérdését napirendre tűzzék.

A menekültek befogadása az elmúlt hónapokban egyre nagyobb elégedetlenséget váltott ki Németországban. A tartományok, a helyi önkormányzatok sorra jelezték, hogy a terhelhetőség határig jutottak, és nem képesek a menekültek ellátására, illetve elszállásolására. A kormánytól nagyobb pénzügyi támogatást követeltek, és hangsúlyozták a bevándorlás szigorú szabályozását és ellenőrzését. Állást foglaltak amellett is, hogy fel kell gyorsítani az elutasított menedékkérők kitoloncolását.

Elemzők szerint a menekültválság kormányzati kezelése a fő oka annak is, hogy rohamosan növekszik a bevándorlást ellenző, radikális jobboldalinak tartott ellenzéki Alternatíva Németországnak (AfD) párt országos támogatottsága. Az ellenzék vezető erejének számító CDU/CSU konzervatív pártszövetség után az AfD Németország immár második legnépszerűbb pártja.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×