Diplomáciai offenzívába indult Recep Tayyip Erdogan török elnök Egeresi Zoltán Törökország-kutató, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa szerint. "Augusztusban Magyarországra látogatott, azóta több helyen is megfordult, a héten eljutott Szocsiba, ahol Vlagyimir Putyinnal találkozott, és még szeptember folyamán az Egyesült Államokba is el fog látogatni. A héten, ha nem is ő, de a külügyminisztere tárgyalt a görög külügyminiszterrel, ami szintén egy magasabb szintű találkozó előkészítése volt, a török választások után pár hónappal, a nyári szünet elteltével, a kormány felállása után" – részletezte.

Hogy a külpolitikai irány marad-e a minisztercsere után, arról azt mondta, teljesen azért nem újult meg a vezetés sem, mert a nemzetbiztonsági szolgálatok vezetője kapta meg a tárcát, mondhatni, "hűséges, régi motoros" jön, ami legfeljebb stílusváltást hoz.

"Részben azért sem lesz nagy változás, mert az utóbbi hónapokban nem történt olyan geopolitikai változás Törökország körül, ami új stratégia kidolgozását tenné szükségessé. A másik, hogy mivel nincs igazi változás, Törökország továbbra is megpróbál egyensúlyozni a különböző hatalmi blokkok között. Ami változhat, hogy ez

az egyensúlyozás sokkal látványosabb lehet, mivel sokkal nagyobb a szembenállás Kelet és Nyugat között.

Ezzel együtt nagyon megnőtt a mozgástér a különböző hatalmi pólusok között, felértékelődött az ország szerepe, nagyon úgy tűnik, ezt az elnök igyekszik maximálisan ki is használni" – részletezte Egeresi Zoltán.

Törökország "Afrika bajnoka" is lehet

A szakértő arról is beszélt, hogy szerinte nincs veszve a fekete-tengeri gabonaszállítási alku; az egyezmény újraélesztése Törökországnak elemi érdeke, és az orosz elnök is tett ajánlatot.

"Az oroszok azért nem újították fel a gabonaszerződést – legalábbis arra hivatkoztak –, mert a nyugati szankciók akadályozzák az ő gabona- és műtrágya-kereskedelmüket, ez viszont nem igaz, mivel erre nincs nyugati szankció. Viszont azáltal, hogy az orosz bankok le vannak választva a SWIFT-rendszerről és nem nagyon van biztosítótársaság, amely biztosítaná a hajóikat, igencsak megnehezült a kereskedés, Vlagyimir Putyin márpedig azt szeretné, hogy sikerüljön a Nyugattal szemben gazdasági sikereket elérni, ehhez viszont Törökország nem elég nagy, nem eléggé fontos szereplő" – ecsetelte.

Szerinte

az oroszok rájöttek arra, hogy ha a "gázfegyver" kevésbé működik, lehet a gabonakártyával problémákat generálni mind az EU-n belül,

mind a Nyugat felé azáltal, hogy az afrikai és közel-keleti országokban szintén gondot okoz inflációs téren a gabonaszállítmányok leállása.

"Különböző becslések vannak, nagyjából egy százalék körüli emelkedést jelent, ha ez az egyezmény nem kötődik meg újra, de akár magasabb is lehet a szám, több tényező is befolyásolja, a mezőgazdaság már csak ilyen" – mutatott rá.

Törökország szerepe speciális, nem csak azért, mert bő egy évvel ezelőtt ezt az egyezményt némi ENSZ-segítséggel sikerült összeboronálnia, de az ukrán gabona jelentős része Törökországba megy; bő 30 millió tonna gabona 10-15 százaléka, ami nem mellékes a török infláció letöréséért folytatott harcban sem.

"Az infláció csökkenőben van, már nem 80, bár még mindig magas, 40 százalékos, itt tehát megjelenik a török érdek. Arról nem beszélve, ha Erdogan elérne egy ilyen diplomáciai áttörést, akkor az afrikai szövetségesek felé lehetne mondani, hogy Törökország odafigyel a fejlődő államokra, és az afrikai országok bajnokaként képes ilyen fontos kérdésekben is megállapodásra jutni. Ezt próbálta Putyin orosz elnök úgy kezelni, hogy megkaphatnának az afrikai országok egymillió tonna gabonát, Törökországban dolgoznák fel, katari pénzzel finanszíroznák a projektet, így tehát még egy országnak jelenthetne »soft-power« lehetőséget" – ecsetelte Egeresi Zoltán az InfoRádió Aréna című műsorában. Szerinte egyébként Katar "gyümölcsöző éveken van túl", ezért ezt a forrást "ki tudja izzadni magából".