Infostart.hu
eur:
353.83
usd:
310.78
bux:
139790.13
2026. június 27. szombat László
Egy férfi telefonál egy ukrán dróntámadásban megrongálódott épületben, Moszkvában 2023. július 30-án. A támadás során egy ember megsebesült, két épületben keletkezett kár.
Nyitókép: MTI/EPA/Jurij Kocsetkov

Úgy tűnik, az orosz légvédelem újból nem remekelt

Moszkva újból dróncsapásra ébred, pedig az orosz fővárost a világ egyik legerősebb légelhárítása védelmezi. Ezért is meglepő, hogy mégis sikerült az ukrán drónok támadása.

Több légvédelmi rakétarendszer is a drónok útvonalában települt. A Twitteren megjelent információ szerint az ukrán pilóta nélküli gépeket már a határ átlépése után le kellett volna vadászniuk az orosz légoltalmi egységeknek.

A Putyin elnök számára annyira fontos Krím-félszigetre és az azt Oroszországgal összekötő híd védelmére több, nagy gyakorlatú, a legjobb eszközökkel felszerelt egységet vezényeltek. Főleg Pancir-Sz2 rendszerekről van szó, amelyek a legújabb fejlesztések közé tartoznak. Ez a berendezés kerekes, illetve lánctalpas járművekre vagy akár hajókra is telepíthető, vagy egy konténerben, a védendő objektum mellé is lerakható. Saját felderítő rendszerrel rendelkezik, és többféle fegyvert is bevethet.

Rakétákkal és gépágyúkkal, valamint önálló felderítő és tűzvezető eszközökkel ellátott orosz, Pancir-Sz2 légvédelmi rendszer, kerekes járműre szerelt változata. Forrás: Wikipédia
Rakétákkal és gépágyúkkal, valamint önálló felderítő és tűzvezető eszközökkel ellátott orosz, Pancir-Sz2 légvédelmi rendszer, kerekes járműre szerelt változata. Forrás: Wikipédia

A célokat már kétszáz kilométer távolságból bemérheti és egyszerre többel is képes harcolni. Rakétákkal 18-20 kilométeres távolságig tud támadni, míg a közelebbi fenyegetéseket a legfeljebb 4 kilométeres hatótávolságú gépágyúival tudja elpusztítani. Ilyen rendszerekkel felszerelt légvédelmi egységekből legalább négy állomásozik az orosz fővárostól egészen az ukrán határig. Moszkva környékén pedig további négy ilyen egység is található.

Az alábbi térképen a zöld körök a rövid és közepes hatósugarú Pancir-Sz2 rendszerek működési körzeteit mutatják, míg a pirosak a nagy távolságban is harcolni képes rakétákét.

Az orosz főváros körül, illetve az attól az ukrán határig települt légvédelmi rendszerek hatókörzetei. Piros: Sz-300/400, zöld: Pancir-Sz2. Forrás: Twitter/Evergreen Intel
Az orosz főváros körül, illetve az attól az ukrán határig települt légvédelmi rendszerek hatókörzetei. Piros: Sz-300/400, zöld: Pancir-Sz2. Forrás: Twitter/Evergreen Intel

Moszkvát a Pancir-Sz2-k mellett Sz-400-as nagy hatótávolságú rakétarendszerek is oltalmazzák. Ezek közül két zászlóalj települési helye ismert, egy harmadik jelenlétére pedig közvetett bizonyítékok vannak. Fegyverzetük ugyancsak az orosz hadiipar csúcsterméke. Az SZ–400 Triumf (NATO-kódja: SA–21 Growler, korábban SZ–300PMU–3) légvédelmi rakétarendszert az 1990-es években fejlesztettek ki Oroszországban az Almaz tervezőirodában. A fegyver az SZ–300-as továbbfejlesztett változata és először 2007-ben jelent meg az orosz arzenálban. Azóta több fejlesztésen, korszerűsítésen is átesett már.

Az orosz Sz.-400
Az orosz Sz.-400 "Triumf" (NATO-kódja: SA–21 Growler) légvédelmi rakétarendszer indítójárműve egy díszszemlén. Forrás: Wikipédia

Négyfajta rakétával a teljes légvédelmi spektrumot lefedi. A „rendkívül nagy hatótávolságú” 40N6 (400 km), „nagy hatótávolságú” 48N6 (250 km), „közepes hatóválságú” 9M96E2 (120 km), illetve a „rövid hatóválságú” 9M96E (40 km) rakéták egy ütegen belül is alkalmazhatók. A hatékony légvédelmet nagyon fejlett lokátorok és tűzvezető rendszerek segítik. Legalábbis elméletben, mert az ukrajnai háború eddigi tapasztalatai azt mutatják, hogy az elsősorban repülőgépek, valamint ballisztikus rakéták ellen tervezett eszközökön kifognak a lassan és alacsonyan szálló kis méretű drónok.

A Moszkvát közvetlenül védő légvédelmi rendszerek valószínű elhelyezkedése. A három nagyobb az Sz-400-ast, míg a négy kisebb a Pancir Sz-2-t jelöli. A bal alsó sarokban lévő ábra pedig egy nagy hatótávolságú, lokátoros egység valószínű helyét jelöli. Forrás: Twitter/John Ridge
A Moszkvát közvetlenül védő légvédelmi rendszerek valószínű elhelyezkedése. A három nagyobb az Sz-400-ast, míg a négy kisebb a Pancir Sz-2-t jelöli. A bal alsó sarokban lévő ábra pedig egy nagy hatótávolságú, lokátoros egység valószínű helyét jelöli. Forrás: Twitter/John Ridge

Látszólag tehát az orosz fővárost sok és igen korszerű fegyverrel védik. Ellenben ahogy azt az egyik ukrán hadmérnök nemrég a CNN amerikai hírtelevíziónak nyilatkozta, az oroszok más eszközök elleni harcra készültek eddig. A drónhadviselés - legyen szó repülő, vagy tengeri járművekről - teljesen új helyzetet teremtett a számukra is.

Nyugati megfigyelők emlékeztetnek rá, hogy nem ez az első eset, amikor kudarcot vallott az orosz légvédelem. 1987 május 28-án egy Mathias Rust nevű német fiatalember szállt le a moszkvai Vörös tér közelében Cessna sportgépével. A 19 éves pilóta Helsinkiből indulva háborítatlanul végig repült az akkori Szovjetunió legjobban ellenőrzött területei felett, majd a Kreml szomszédságában landolt. Tettéért a szovjet hatóságok börtönbüntetésre ítélték, de alig másfél évvel később szabadon engedték és hazatérhetett. Repülőgépét 2010-ben állították ki a berlini Deutsches Technikmuseum-ban. Rust repülését követően fejek hullottak a szovjet hadseregben. Most több, az interneten posztoló hadiblogger is hasonló tisztogatásokat sürget a moszkvai katonai vezetéstől.

Címlapról ajánljuk

Ennyi mindent jelent a mostani harmadfokú hőségriasztás – részletek

Szombattól harmadfokúra emelte a hőségriasztást az ország egész területén az országos tisztifőorvos, a hőhullám egy szintén rendkívül meleg időszakot folytat, a tartós hőség komoly egészségügyi kockázatot jelent az idősek, a kisgyermekek, a várandósok, a krónikus betegek, valamint a szabadban dolgozók számára – közölte kormány a kormany.hu oldalon szombaton délelőtt.
inforadio
ARÉNA
2026.06.29. hétfő, 18:00
Kovács Károly
a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke
Tisza-kormány: zajlik a kormányülés, Magyar Peter máris jelentkezett

Tisza-kormány: zajlik a kormányülés, Magyar Peter máris jelentkezett

Újabb szakaszába lépett a Tisza-kormány államigazgatási átalakítása: a Magyar Közlönyben egyszerre 83 személyi változást hirdettek ki a minisztériumok helyettes államtitkári szintjén, miközben hét új főispán is kinevezést kapott, és nagyköveti, valamint közmédiai vezetői cserék is körvonalazódtak. A pénteki napot emellett az uniós források felszabadítását célzó törvény aláírása, gazdasági bejelentések, költségvetési tervek és több jelentős politikai döntés is meghatározta. Háromnapos, informális kihelyezett kormányülést tart a Tisza-kormány Pilisszentkereszten, az eseményről érkező hírekről folyamatosan beszámolunk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×