A 74 oldalas tanulmány szerint Nagy-Britanniában továbbra is az iszlamista hátterű terrorizmus jelenti az elsődleges terrorfenyegetést: a 2018 óta elkövetett hazai terrortámadások 67 százalékát ilyen indíttatással hajtották végre.

A brit belső elhárítás (MI5) által vizsgált, terrorizmushoz kötődő ügyek háromnegyedét iszlamista indíttatású fenyegetések teszik ki, és a terrorizmussal összefüggő bűncselekmények vádjával őrizetben lévők 64 százalékát ilyen jellegű terrorcselekmények miatt tartják fogva - áll a brit belügyminisztérium által összeállított éves jelentésben.

A tanulmány szerint a nagy-britanniai iszlamista terrorizmuson belül egyre kevésbé tapasztalható, hogy a gyanúsítottak kifejezetten valamelyik nemzetközi terrorszervezet ideológiájához kötődnének. Az al-Kaida és az Iszlám Állam viszonylagos hanyatlása érzékelhető, emellett jelenleg nincsenek olyan tömeges befolyást gyakorló egyének, akik e csoportokhoz köthetők.

A második legfőbb terrorveszélyt a helyzetértékelés szerint

a szélsőséges jobboldali terrorizmus jelenti: a 2018 óta elkövetett támadások 22 százalékát az ilyen indíttatású terrorcselekmények teszik ki,

az MI5 által vizsgált terrorcselekmények negyede a radikális jobboldalhoz köthető, és a terrorizmushoz kapcsolódó bűncselekmények miatt fogva tartottak 28 százaléka tartozik ehhez a politikai irányzathoz.

A brit belügyminisztérium jelentése szerint a Scotland Yard terrorelhárító szolgálata az idei év eddigi szakaszában hozzávetőleg 800 terrorfenyegetési ügyet vizsgált, és 2022 egészében 169 embert vettek őrizetbe Nagy-Britanniában terrorgyanús tevékenység címén.

Az MI5 és a rendőrség 2017 és 2023 júliusa között 39, a tervezés előrehaladott szakaszában járó terrortámadási tervet hiúsított meg - áll a brit belügyminisztérium kedden bemutatott éves helyzetértékelésében.

A jelentés szerint

az Iszlám Állam nevű dzsihadista terrorszervezet jelentette fenyegetés nem múlt el ugyan,

de a brit és a szövetséges fegyveres erők által kifejtett folyamatos nyomás megfosztotta a csoportot a tevékenységéhez szükséges tértől és fizikai infrastruktúrájától, amelyet a szervezet még ereje csúcsának időszakában birtokolt. A brit királyi légierő (RAF) 2018 óta 130-nál több légitámadást intézett az Iszlám Állam ellen Szíriában és Irakban - hangsúlyozza a brit belügyminisztérium jelentése.

A tanulmány szerint azonban az Iszlám Állam és az al-Kaida egyaránt átalakult és alkalmazkodott az új helyzethez, és - jóllehet rengeteg embert és hatalmas területeket vesztettek - a Nyugattal és a Nyugat külföldi érdekeltségeivel szemben általuk támasztott fenyegetés szinte bizonyosan ismét erősödésnek indult a 12-24 hónappal ezelőtti mélypontról.

A brit kormány jelentése szerint az al-Kaida valószínűleg igyekszik a maga előnyére kihasználni azt is, hogy a nyugati erők kivonultak Afganisztánból, és várhatóan elsődleges céljaként tűzi ki, hogy Afganisztánt ismét működési területévé tegye.