eur:
388.58
usd:
361.43
bux:
68900.51
2024. május 8. szerda Mihály
Kunduz, 2014. április 5.Voksolásra váró afgán nők sorakoznak az észak-afganisztáni Kunduz egyik szavazóhelyisége előtt 2014. április 5-én, az afgán elnökválasztás napján. (MTI/EPA/Násszir Vakif)
Nyitókép: (MTI/EPA/Násszir Vakif)

Wagner Péter: az afgán nők nagy része nem érzi magát jogfosztottnak, mert megszokta a helyzetét

Ennél sokkal súlyosabb gondok vannak a társadalomban; ezeket sorolta az InfoRádióban a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.

Wagner Péter szerint már az is igazi csoda, hogy eddig szépségszalonok működhettek a tálibok vezette Afganisztánban. Ugyanis egyszer már – a tálibok korábbi uralma, 1996 és 2001 között – bezárták az összes ilyen létesítményt. A szakértő azonban azt is elmondta, hogy ilyen helyekre csak nagyon kevés afgán nő járhatott, hiszen a falvakban, kisvárosokban ez a szolgáltatás gyakorlatilag elérhetetlen.

"Ez a fajta luxus inkább a városi középosztálynak jut, míg a nők 75-80 százaléka teljesen kimarad ebből. Ezért a szalonok bezárása nem is fogja megrázni az afgán társadalom tömegeit" – vélekedett a kutató. Sokkal inkább az a jelentősége ennek a jelképes intézkedésnek szerinte, hogy tovább szűkíti az afgán nők amúgy sem túl terebélyes szabadságjogait. "A korlátozás egy folyamat része, amelynek célja, hogy erősödjön a társadalomban a nemek szétválasztása" – mondta Wagner Péter.

A Magyar Külügyi Intézet munkatársa azonban ennél sokkal fontosabbnak nevezte, hogy az afgán nőket már eddig is megfosztották egy sor olyan lehetőségtől, amely a társadalmi felemelkedésüket szolgálta volna. Ilyen például az, hogy nem tanulhatnak,

legfeljebb az általános iskola első hat osztályát járhatják ki, de se gimnáziumba, se egyetemre nem mehetnek

– mondta. Ezt a tálibok azzal indokolják, hogy a legtöbb helyen nincsenek meg a körülmények a fiúk és a lányok szigorú elkülönítéséhez.

A másik probléma az – folytatta Wagner Péter –, hogy az afgán nők nem is vállalhatnak munkát, csak a háztartásban dolgozhatnak, bár ezekkel a korlátozásokkal még a tálib vezetők közül sem mindenki ért egyet; de azon kívül, hogy elmondják a véleményüket, mást nem tesznek, nem akarnak szembeszállni a legfőbb vezetőjükkel.

"Afganisztánban egyébként a nők nagy többsége egyáltalán nem érzi magát jogfosztottnak, mert már évszázadok óta így él" – közölte Wagner Péter. Vidéken, a legtöbb helyen még akkor is burkában, vagyis az egész testet és az arcot eltakaró lepelben jártak, amikor az még nem volt kötelező.

A szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy az afgán társadalom még nem jutott el a fejlődésnek arra fokára, ahová a világ többi része.

"Ez hagyományosan az iszlám világ legkonzervatívabb országa"

– emlékeztetett Wagner Péter. Bár a tálib hatalom megdöntését követően, 2001-től megindult bizonyos modernizálódás, de az nem volt igazán mélyreható. A falvakban alig lehetett érezni bármit is a változásokból. "Így, amikor a tálibok visszavették a hatalmat, nem is hoztak a korábbiakhoz képest nagy változást a vidék életében" – hangsúlyozta. "A városokban viszont élt egy szűk elit, amelynek tagjai korábban már jártak külföldön, iskolázott, művelt, nyelveket beszélő nők, akik igényelték, hogy odahaza is eljárhassanak moziba, kávézókba vagy éppen szépségszalonokba. Nagy részük a tálib rezsim újbóli megjelenésével ismét elhagyta az országot" – mondta a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.

Akik maradtak, azok nyilván megpróbálnak ragaszkodni a jogaikhoz, és ezért még néha tüntetnek is. "De olyan kevesen vannak már, hogy jó, ha egy ilyen megmozdulásra pár százan összejönnek. Márpedig ez nem sok egy több milliós nagyvárosban" – mondta Wagner Péter.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.09. csütörtök, 18:00
Resperger István ezredes
a Magyar Agrár-és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×