A 38 éves motoros rendőr ellen egy héttel ezelőtt szándékos emberölés miatt indult eljárás, s aznap előzetes letartóztatásba helyezték. Ügyvédje, Laurent-Franck Liénard fellebbezést nyújtott be az illetékes versailles-i fellebbviteli bíróságon, amely csütörtökön elutasította a kérelmet.

"Teljesen reménytelen számára a helyzet. Rémálom a hír számára, reménykedik, folytatja a harcot, de lesz-e hozzá energiája?" - mondta az ügyvéd a BFM hírtelevízióban.

A versailles-i ügyészség közzétette az eddigi vizsgálat eredményét, amelyre a fellebbviteli bíróság alapozta a döntését. Ebben időrendben követhetők az események, a szabálytalanul közlekedő gépkocsiban ült két fiatalkorú utas és a járművet igazoltató két rendőr egymásnak ellentmondó vallomásai, valamint az igazoltatásról készült mobiltelefonos felvételen hallható párbeszéd leirata.

A francia belügyminisztérium tájékoztatása szerint csütörtökre virradóra nem voltak sehol az országban nagyobb incidensek, húsz embert előállítottak gyújtogatás vagy gyújtogatási kísérlet miatt.

"Az első válasz a rend és a nyugalom, az egyetértés, és aztán jöhet a zavargások mélyreható okainak a feltárása" - mondta csütörtökön Emmanuel Macron államfő egy vidéki látogatásán.

Élisabeth Borne miniszterelnök arra hívta fel a figyelmet, hogy "a diagnózis időt igényel" annak megértésére, hogy mi váltotta ki az erőszakot.

"Nem szabad elhamarkodottan előhúzni a kliséket, és hamis válaszokat adni" - fogalmazott a kormányfő, miután a jobboldali képviselők a "bevándorlás problémáját" okolják a zavargásokért.

Gérald Darmanin belügyminiszter szenátusi meghallgatásán szerda este egyértelműen elutasította a rendbontások okának identitási érzelmezését. Becslései szerint 8 és 12 ezer közé tehető a rendbontók száma, s arra kérte a szenátorokat, hogy "ne tegyék egy kosárba" az érintett negyedek lakóit.

"Nem lehet kijelenteni azt, hogy ezeknek a negyedeknek a több százezer lakója fellázadt a köztársaság ellen" - fogalmazott. Arra is emlékezetett, hogy az előállítottak több mint 90 százaléka francia állampolgár.

Jacqueline Eustache-Brinio, a jobbközép Köztársaságiak szenátora rákérdezett arra, hogy az előállított tizenévesek közülük hányan lehetnek bevándorló származásúak.

"A legtöbb letartóztatott francia, rendben. De ez ma már semmit nem jelent. Hogyan franciák ezek? " - kérdezte a szenátor. Pártja szenátusi frakciójának elnöke, Bruno Retailleau ezzel egyidőben a France Info hírrádióban úgy fogalmazott: "tény, hogy franciákról van szó, akik identitásukban franciák, de sajnos a második és a harmadik generációban az etnikai gyökerek irányában egyfajta regresszió van jelen".

"A csak identitási magyarázat nekem tévesnek tűnik" - válaszolt a belügyminiszter. Elmondta, hogy a letartóztatottak nevei alapján arra lehet következtetni, hogy "vannak köztük olyanok, akik bevándorló származásúak lehetnek, de sok Kevin és Matteo is van köztük". Elmondta azt is, hogy a köztársasági elnök felkérte a belügyi és az igazságügyi tárcát, hogy készítsenek "szociológiai tanulmányt arról, hogy kik az előállított emberek".

Gérald Darmanin a szociális helyzet kizárólagos okolását is elutasította.

"Ez sértés lenne azon szerényen élő családokkal szemben, akik dolgoznak és tiszteletben tarják a rendet" - mondta.

"Miután magam is bevándorló származású vagyok, és szerény családból származom, azt mondhatom, hogy mindenkinek megvan az egyéni szabadsága és akarata saját boldogulásához, és az államnak az a dolga, hogy ezt az akaratot támogassa" - hangsúlyozta az anyagi ágon algériai származású belügyminiszter. "Nem vagyok naiv, csak azt akarom mondani, hogy nem akarom a dolgokat összekeverni, de mindig is elutasítottam azt a felfogást, amely szerint az emberek lényegileg előre meghatározottak, mert különben nem értenénk meg, hogyan szolgálhatnak olyan sokan közülük a francia hadsereg és a rendőrség kötelékében" - mondta Darmanin.