Infostart.hu
eur:
354.47
usd:
301.07
bux:
134545.2
2026. május 8. péntek Mihály
Nyitókép: Pixabay

Nagy titok övez csaknem két és fél millió embert a szomszédunkban

Romániában a lakosság több mint 13 százalékának (2 millió 485 ezer embernek) nem ismerik a nemzetiségét – derült ki a tavalyi népszámlálás pénteken közzétett végeredményéből.

Az országos statisztikai intézet (INS) szerint Románia állandó lakossága a 2021. december elsejei állapotokat tükröző népszámlálás idején 19 053 815 volt, ebből

1 002 151 (5,23 százalék) vallotta magát magyarnak.

A romániai cenzuson alig több mint 16,5 millió lakos nemzetiségét jegyezték fel: ehhez a számhoz képest a magyarság részaránya 6,05 százalék, csaknem fél százalékponttal kisebb, mint a tíz éve regisztrált 6,5 százalék.

Abszolút értékben az összeírt romániai magyarok száma egy évtized alatt 225 ezerrel csökkent.

A magyarság két megyében alkot többséget: Hargita megyében a lakosság 79,5 százalékát, Kovászna megyében pedig 66,7 százalékát teszik ki a magyarok. Jelentős magyar nemzetiségű lakossággal rendelkezik még Maros (31,8 százalék), Szatmár (28,3 százalék), Bihar (20,4 százalék) és Szilágy (19,1 százalék) megye.

Abszolút értékben Hargita megyében írták össze a legtöbb (232 157) magyar nemzetiségű lakost. A (feljegyzett) magyar nemzetiségű lakosság sorrendjében Maros (165 014), Kovászna (133 444), Bihar (112 387), Szatmár (93 491), Kolozs (78 455) és Szilágy megye (40 554) következik a sorban.

A települések szintjén ezúttal is Marosváráshelyen írták össze a legtöbb (40 604) magyart, akik a megyeszékhely lakosságának csaknem 35 százalékát teszik ki. A romániai népszámlálások történetében először regisztráltak több (34 678) magyart Sepsiszentgyörgyön, mint Kolozsváron (33 603): míg a székelyföldi városban a magyarok hivatalosan 69,2 százalékos arányt képviselnek, Erdély fővárosában a magyar lakosság aránya 11,7 százalékra csökkent.

Nagyváradon 33 340 magyart írtak össze, ők a város 18,2 százalékát teszik ki, míg Szatmárnémetiben 28 152 magyart regisztráltak, ők a partiumi város 30,8 százalékát képviselik.

Romániában továbbra is a magyarság képezi a legnagyobb nemzeti kisebbségi közösséget. A második legnépesebb közösséget a romák alkotják, akik az összlakosság 3 (az ismert nemzetiségű lakosság 3,4) százalékát teszik ki.

Az anyanyelv tekintetében még hiányosabbak a tavalyi romániai népszámlálás adatai: több mint két és fél millió lakos esetében nem áll rendelkezésre ez az információ.

Mégis a magyar nemzetiségűeknél valamivel több, 1 038 806 lakosról (az összlakosság 5,45 százaléka) jegyezték fel, hogy magyar az anyanyelve.

A romániai lakosság csaknem 14 százalékának (2,66 millió embernek) ismeretlen a felekezeti hovatartozása. Az ismert felekezetűek közül 14 millió román ortodox, 742 ezer római katolikus, 495 ezer református, 404 ezer pünkösdi, 115 ezer görög katolikus, 103 ezer baptista.

Az ismert nemzetiségű és vallású romániai magyar lakosság 45 százaléka református, 40 százaléka római katolikus, 4,6 százaléka unitárius, 1,9 százaléka ortodox, 1,3 százaléka görög katolikus, 1,1 százaléka baptista, 1 százaléka evangélikus vallású.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: kultúraváltás történik Magyarországon, meg kell értenünk a fiatalokat

Orbán Viktor: kultúraváltás történik Magyarországon, meg kell értenünk a fiatalokat

Pityinger Lászlónak (Dopeman) adott interjút Orbán Viktor miniszterelnök az utolsó teljes hivatali napján, mielőtt megszűnik a megbízatása azzal, hogy az országgyűlési választáson győztes Tisza Párt elnöke leteszi a miniszterelnöki esküt szombaton. Elmondta egyebek között, hogy milyen kulcsfontosságú hibát vétett a kampánystábjuk, mennyire veszítettek a választásokon a fiataloknál és hogyan kell ezután viszonyulni hozzájuk, hogy mi az a 16-17 dolog, amit mindenképpen megvédenek, illetve hogy milyen feladatot vállalt a következő egy évre.

Magyar Péter bejelentette, ki lesz az igazságügyi miniszter Melléthei-Barna Márton helyett

A Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánját, Görög Mártát kérte fel igazságügyi miniszternek Magyar Péter a jelöltségtől visszalépő sógora helyett,
inforadio
ARÉNA
2026.05.11. hétfő, 18:00
Lakatos Júlia a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója
Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatója
Totálisan összeomlott Moszkva tűzszünete, Ukrajna megtalálta az oroszok gyenge pontját – Híreink az orosz-ukrán háborúról pénteken

Totálisan összeomlott Moszkva tűzszünete, Ukrajna megtalálta az oroszok gyenge pontját – Híreink az orosz-ukrán háborúról pénteken

Oroszország május 8. és 10. között tűzszünetet hirdetett, a második világháborús győzelem 81. évfordulója miatt – jelentette az orosz TASzSz hírügynökség a Reuters beszámolója szerint. Az ukrán elnök máris élesen bírálta a lépést. A Ria Novosztyi számolt be az orosz védelmi minisztérium közleményéről, amiben az egyoldalúan kihirdetett tűzszünet összeomlására adott válaszreakciókról beszélnek. Ukrán drónok május 7-én éjjel egy katonai logisztikai létesítményt támadtak meg a Moszkvai területen található Naro-Fominszkban. A Telegramon megjelent információk szerint a Nara termelési és logisztikai komplexumot érte találat. Ez a létesítmény az orosz védelmi minisztérium ellátóbázisaként és elosztóközpontjaként működik. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×