Normál körülmények között a Humboldt-áramlat hideg vizet szállít a Csendes Óceán déli részéről északra, a trópusokra, ahol Peru partjainál fokozatosan a felszín közelében emelkedik. A passzátszelek hatására ez a hideg víz az egyenlítő mentén nyugat felé kezd áramlani, ahol a nap lassan felmelegíti.

Az El Niño a klimatológiai jelenség éveiben azonban a hideg víz áramlása gyengül, vagy teljesen eltűnik, mivel a Csendes Óceán középső és keleti részén a víz olyan meleg lesz mit a óceán nyugati részén. A folyamat az év második felében jelentkezik, majd őszre erősödik, és leginkább Dél-Amerikában, Afrikában és Ausztráliában érezteti a hatását az időjárásban.

A Klímapolitikai Intézet vezető kutatója, Kovács Erik az InfoRádiónak elmondta: június és szeptember elejéig extrém szárazság, legyengült monszun figyelhető meg a Dekkán-félszigeten, ami India területe, aztán decembertől februárig az átlagnál melegebb és jóval szárazabb az idő Közép- illetve Dél-Afrikában, viszont csapadékosabb az idő a kontinens keleti részein. Júniustól augusztusig szárazság és forróság tombol közép Amerikában és heves viharok vannak Óceánia valamint a Csendes Óceán középső régióiban - folytatta a klímakutató.

Arról is beszélt, hogy ezzel egyidőben Ausztrália időjárása - az anticiklonok miatt - az átlagnál hűvösebb és szárazabb,

sőt gyakran nagyon súlyos aszály alakul ki. Délkelet Ázsiában pedig egyszerre jelentkezik a rendkívüli meleg és a nagy szárazság, de ugyanígy ezt megfigyelhetjük Afrika egyes részein.

Az El Niño tovább súlyosbítja annak a 18 országnak a helyzetét, ahol már most is élelmiszerválság van figyelmeztet az ENSZ Világélelmezési programja és Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete. Jelentésük alapján beavatkozás nélkül komoly éhínség várható Afganisztánban, Haitin, Nigériában, a Száhel övezetben, Szomáliában, Dél Szudánban, Szudánban és Jemenben. A szakértő szerint ha az El Niño hatása hosszan fennáll akkor Európában is éreztetheti hatását.

Amennyiben extrém El Niño hatás van - hangsúlyozta Kovács Erik -, akkor Közép-Európában a csapadék ellátottság normális, de

a mediterrán térségben a nyarak az átlagnál felhősebbek, míg a Brit-szigeteknél és a Németalföldön jóval kevesebb eső hullik mint általában.

A Klímapolitikai Intézet vezető kutatója elmondta még, hogy Magyarország időjárására közvetlenül jelentősen nem hat az El Niño, de hozzájárul a még intenzívebb globális hőmérséklet emelkedéshez, aminek eredményeképp az idei és a jövő esztendő is a Föld legmelegebb ötéves periódusába tartozik majd.