Az Európai Parlamentben szerdán bemutatandó, a magyarországi jogállamisággal kapcsolatos jelentés szerzői aggodalmukat hangoztatták az Európai Unió Tanácsának jövő júliusban kezdődő soros magyar elnökségével kapcsolatban. Emellett úgy vélekedtek, hogy az ukrajnai konfliktus valószínűleg nem fog lezárulni a 2024 második felében esedékes magyar EU-elnökség alatt.

Gwendoline Delbos-Corfield (nyitóképünkön) francia zöldpárti uniós parlamenti képviselő elmondta: véleménye szerint a legutolsó, ősszel megszavazott állásfoglalásuk óta nem történt Magyarországon előrelépés a jogállamiság terén, sőt áprilisban a magyar parlament megszavazta a panaszokról és közérdekű bejelentésekről szóló törvényt, "ami lehetővé tenné az olyan polgárok elleni feljelentést, akik nem értenek egyet a kormány narratívájával vagy az alkotmánnyal". Mint mondta, "ezt a jogszabályt, amint a gyermekvédelmi törvénynek nevezett LMBTI-ellenes törvény bevezetését is a putyini törvények inspirálták".

Hozzátette, hogy

a panasztörvény egy részét visszavonta a magyar parlament, azonban ez volt a kiindulópontja annak az ötletnek, hogy legyen egy Magyarországgal kapcsolatos új EP-határozat.

Delbos-Corfield aggodalmát fejezte ki amiatt a folyamatban lévő jogalkotás miatt, "amely megfosztaná a tanárokat a sztrájkjogtól, és ellenőrzés alá vonná őket és a diákokat". Hangsúlyozta: mivel Magyarországon a helyzet nem javul többek között az igazságszolgáltatás terén sem, az Európai Bizottságnak fent kell tartania a Magyarországnak szánt uniós források befagyasztását.

Magyarország uniós elnökségével kapcsolatban elmondta, sok aggályt vet fel az, hogy Magyarország elnöklése az új európai parlamenti és európai bizottsági mandátum megkezdésével esik egybe.

"Ez lesz az a soros elnökség, amely alatt az EP a biztosi meghallgatásokat fogja végezni, és elkezdjük megtervezni, mi legyen az Európai Unió útja a következő öt évben. És azt sem szabad elfelejtenünk, hogy ez az az elnökség, amely alatt valószínűleg az ukrajnai konfliktus nem fog lezárulni. Ebben a témában erős hangokat hallunk Magyarországról. Vajon kit fog meghívni ez az elnökség, és milyen hivatalos missziókat indít majd az EU nevében?" - magyarázta.

Elmondása szerint arról is értesültek, hogy a Tanácsban néhányan valóban nagyon aggódnak a magyar elnökség miatt, ami szerinte nagyon jó hír, mert most már nem lehet félretenni a témát.

"Most már nekünk kell kitalálni, hogy mit tehetünk az ügyben, mivel az uniós szerződések vonatkozó részei nem adnak túl sok támpontot.

Még az általam megkérdezett szakértők sem nagyon tudják, hogy mit lehet tenni. Tehát ezt nekünk kell majd kitalálni, ahogy azt tettük a 7-es cikkely szerinti eljárásokkal kapcsolatban is az első naptól kezdve"

- hangsúlyozta.

Isabel Wiseler-Lima néppárti EP-képviselő arról beszélt, hogy a soros elnökség hat hónapja alatt Magyarország lesz az EU arca, ami aggodalomra ad okot az Orbán Viktor által tett nyilatkozatok fényében. Mint mondta, Magyarországon nem történt előrelépés például a kampányfinanszírozás átláthatósága, a média függetlensége, az egyenlő bánásmód és az adatvédelem terén. Enyhén pozitív változások történtek a bírói függetlenséggel, valamint a korrupció és a befolyási összeférhetetlenség elleni küzdelemmel kapcsolatban.

"Mi nem mondjuk meg, hogy mit kellene tennie a Tanácsnak, de arra kértük, hogy találjon megfelelő megoldást az Európai Unió és alapvető értékeinek védelmére" - húzta alá.

Thijs Reuten holland munkáspárti EP-képviselő szerint a Tanácsnak be kell látnia, hogy "Magyarország már nem demokrácia".

"A Tanácsnak fel kell fognia annak a komolyságát, hogy hiába hajt végre reformokat Magyarország az uniós források feloldásának érdekében, ez csupán minimális erőfeszítés a részükről, ami bármikor vissza is fordítható" - fogalmazott. Felhívta a figyelmet arra, hogy "Orbán Viktor miniszterelnök káros hatást gyakorol az uniós külpolitikára", fontos, Ukrajna támogatásával kapcsolatos döntéseket vétóz meg, ami árt az EU hitelességének, és véleménye szerint a helyzet csak romlana, ha Magyarország lenne a Tanács elnöke.

Továbbá szerinte fennáll annak a veszélye, hogy "Orbán Viktor saját politikáját "beleerőltetné" az uniós elnökségbe, ami egyértelműen nem egy elnökséget betöltő ország feladata".

"Úgy gondolom tehát, hogy már túl vagyunk a figyelmeztetés pillanatán, sürgetjük a Tanácsot, hogy cselekedjen" - húzta alá.

Sophie in 't Veld holland liberális EP-képviselő amiatt fejezte ki aggályait, hogy az Európai Bizottság tárgyal Magyarországgal a felfüggesztett uniós forrásokról.

"Johannes Hahn költségvetési biztos elfelejti, hogy itt nem költségvetési feltételrendszerről, hanem jogállamisági feltételrendszerről van szó. Ezért akartuk, hogy a szerdán megszavazandó állásfoglalás emlékeztetőül szolgáljon számára, de időközben felmerült a magyar elnökség problémája is" - jelentette ki. Mint mondta, erről egyértelműen a Tanácsnak kell döntenie, "de kemény beszélgetést kellene folytatniuk a magyar miniszterelnökkel, és meggyőzni arról, hogy hagyja ki az elnökséget."

Véleménye szerint amennyiben mégis sor kerül a magyar elnökségre, annak folyamán az Európai Parlamentnek előtérbe kellene helyeznie azokat a szereplőket, akiket Magyarországon elhallgattatnak.

Malin Björk svéd baloldali EP-képviselő szerint gyengíti az EU-t, ha elnökségét "egy jogállamisági szempontból elszigetelt ország", Magyarország vezeti. "Úgy gondolom, anélkül, hogy Magyarország őszintén a demokratizálódás és a jogállamiság útjára lép, nem tarthatják meg az EU elnökségét, mert ez mindannyiunkra és a Magyarországon élő emberekre nézve is hátrányos lesz" - hangsúlyozta.

Kovács Attila: szintet lép zsarolásban az EP

Az Alapjogokért Központ szerint az európai baloldalnak, liberálisoknak "a Soros-szervezetekkel karöltve" nem érdekük, hogy 2024-ben az Európa Unió Tanácsának (ET) soros elnökeként Magyarország üljön az asztalfőn és katalizátora legyen az európai politikának.

Kovács Attila, a jogi elemzőintézet európai uniós kutatási igazgatója szerdán Budapesten, sajtótájékoztatón közölte: délután az Európai Parlamentben (EP) vitát rendeznek a magyarországi jogállamisági helyzetről és annak alkalmából arról, hogy az EP el kívánja venni Magyarországtól a soros elnökség jogát. Mindezt Kovács Attila az EP "zsarolásának szintlépéseként" értékelte, kijelentve: elsőként politikai-jogi, majd pénzügyi, végül háborús zsarolás érte Magyarországot.

A "zsarolójelentés" okának nevezte a kutatási igazgató, hogy Magyarország nem szállít fegyvereket az ukrajnai háborúba, és a béke pártján áll. Magyarázata szerint "a háborúpárti európai és magyar baloldal" azért támadja Magyarországot, mert nem hajlandó belépni a háborúba, egyúttal a szerinte növekvő intenzitású brüsszeli támadásokat a jövő évi EP-választási kampány részeként értékelte.