eur:
411.24
usd:
392.65
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
A Fővárosi Állat- és Növénykert barnamedvéje (Ursus arctos) a hagyományos medveárnyék-észlelés napján, 2022. február 2-án. Hugi, a barnamedve végül meglátta az árnyékát, ez a néphagyomány szerint azt jelenti, hogy a tél még sokáig fog tartani.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Medveügy - Akárkitől nem tűr kioktatást Románia

Romániának nem a medvék szaporítása, hanem a faj természetes élőhelyén történő megvédése a célja, és nem fogad el tanácsot azoktól az államoktól, amelyek kiirtották ezt a fajt - mondta kedden Brassóban Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter, miután hétfőn hivatalában fogadta az Európai Parlament petíciós bizottságának (PETI) küldöttségét.

Az Agerpres hírügynökség által idézett tárcavezető üdvözölte, hogy "végre jött valaki Brüsszelből" a helyszínen tájékozódni a medvék helyzetréről. Mint mondta: felhívta a PETI küldöttségének figyelmét, hogy az Európában szigorúan védett fajnak számító medvét Romániában nem fenyegeti a kihalás veszélye, az állomány évről évre szaporodik, az együttélés pedig súlyos gondokat okoz az érintett közösségeknek. Rámutatott: a tetemes anyagi károk mellett az elmúlt 5-6 évben több mint 150 ember elleni támadás és 14 haláleset történt.

A bukaresti kormány környezetvédelmi minisztere szerint egy faj megvédésének nem a szaporítás a célja, hanem a faj korlátozott területen, természetes élőhelyén történő megvédése.

"Az óvoda, az iskola, a panelház második emelete, a panzió nem a medve természete élőhelye"

- jelentette ki Tánczos Barna.

Hozzátette: számos európai országban okoznak gondot a nagyragadozók, ezért szeptember végén szakmai találkozót szerveznek a kérdés uniós kezeléséről.

"Nem fogadhatunk el tanácsot olyan államoktól, amelyek száz éve kiirtották ezeket a fajokat, azoktól a barátainktól, akik évek óta nem hajlandók visszafogadni a (Románia által felajánlott) medvéket természetes élőhelyükre.

Franciaországban, Németországban, Ausztriában nincs már medve, pedig ennek a fajnak van ott természetes élőhelye"

- idézte az Agerpres a környezetvédelmi minisztert.

Romániában néhány hete bocsátották közvitára a medvetámadások megelőzéséről szóló, a civil szervezetek által élesen bírált miniszteri rendelet tervezetét, amely 426 példány megelőző kilövését engedélyezi. A tárca által korábban ismertetett felmérés szerint az országban 7500 és 8100 között lehet a vadon élő barnamedvék száma.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) közleménye szerint kedden a Székelyföldön - a Sepsiszentgyörgy melletti Sugásfürdőn - is szembesítették az EP petíciós bizottságának küldöttségét a medvetámadások okozta gondokkal. A tényfeltáró utat kezdeményező Vincze Loránt RMDSZ-es EP-képviselő a látogatás után tartott sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatón rámutatott: fontos, hogy képviselőtársai a terepen szembesülhettek azzal, milyen tragédiákhoz, veszteségekhez és károkhoz vezethet az a szemlélet, amely a medvék érdekeit az emberéletek elé helyezi.

Hozzátette: a Maros, Hargita, Kovászna és Brassó megyei tanácselnökök 2019-ben benyújtott petíciója óta eltelt időben, az RMDSZ kormányra kerülése óta a környezetvédelmi minisztérium megtette az első lépéseket a helyzet rendezése érdekében, de nagyon fontos, hogy Brüsszelben az Európai Parlament is támogassa ezeket az intézkedéseket.

Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke az Agerpres beszámolója szerint a sajtóértekezleten kijelentette: az Európai Unió barnamedve-állományának kétharmada Romániában, a romániai medvék kétharmada pedig a Kárpátok négy megyéjében, Hargitán, Kovásznán, Marosban és Brassóban él.

Rámutatott: a petíció előterjesztői azt kérték, hogy - a gyorsbeavatkozási kvóta mellett - Románia is térhessen vissza a 2016 előtti prevenciós kilövési kvóta gyakorlatához, ahogyan ez más jelentős medveállománnyal rendelkező uniós országokban, például Szlovéniában, Horvátországban, Svédországban vagy Finnországban működik, ahol

évente "a barnamedve-populáció 10-12 százalékának megfelelő intervenciós kvótát hagynak jóvá".

Május 15. és 18. között a PETI nyolc tagja tartózkodik Romániában, hogy kormánytisztviselőkkel, helyi lakosokkal, civil szervezetekkel és környezetvédelmi szakértőkkel tárgyaljon, illetve a helyszínen tájékozódjon két romániai petíció által felvetett kérdéskörről, a barnamedve populációról és az illegális fakitermelésről. A PETI küldöttsége szerdán a moldvai Suceava megyébe látogat.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×