Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 12. vasárnap Dalma, Izabella
Recep Tayyip Erdogan török elnök beszél a járási elöljárók részére rendezett tanácskozáson az ankarai államfői palotában 2019. október 24-én. Erdogan ismét azzal fenyegette meg az Európai Uniót, hogy amikor eljön az ideje, országa megnyitja a kapukat a menekültek előtt Nyugat felé. A török hadsereg október 9-én offenzívát indított az Észak-Szíriában harcoló kurd milíciák ellen.
Nyitókép: MTI/AP/Elnöki sajtószolgálat

A németországi törökök egyértelműen letették a voksukat

A hivatalban lévő török államfő ezúttal is jobban szerepelt a németországi törökök körében, mint saját hazájában.

Recep Tayyip Erdogan 49,51 százalékkal nyerte meg a vasárnapi államfőválasztás első fordulóját, de az abszolút többség hiányában május 28-án második fordulót kell tartani. A nem hivatalos végeredmény szerint Kemal Kilicdaroglu fő ellenzéki jelölt a szavazatok 44,88 százalékát szerezte meg. Az elemzők többsége a hivatalban lévő elnök győzelmét jósolja a második fordulóban is, de az ellenzéki meglepetés teljességgel nem zárható ki. Egy ilyen meglepetés azonban aligha a Németországban élő, másfél milliós, egyben legnagyobb számú külföldi török közösségen múlik. Körükben ugyanis Erdogan "földcsuszamlásszerű" győzelmet aratott.

A CNN Türk hírügynökség adatai szerint az elnök Németországban a voksok 65,4 százalékát szerezte meg, míg riválisa, Kemal Kilicdaroglu mindössze a voksok 32,61 százalékához jutott. A külföldön élő mintegy hárommillió török 2014 óta szavazhat. Pontosan azóta, hogy Erdogan a tizenegy évig tartó miniszterelnöki tisztségről az államfői posztra váltott.

A legutóbbi, 2018-ban tartott elnökválasztáson a németországi törökök 64.8 százaléka szavazott Erdoganra, aki akkor a szavazatok összesen 52,6 százalékkal nyert.

Sőt öt évvel ezelőtt az ipari Ruhr-vidék török szavazói körében az Erdogan-tábor támogatottsága 70-75 százalékos volt.

A német tartományok közül a legtöbb török szavazó – szám szerint több mint 500 ezer – pedig a Ruhr-vidéki Észak-Rajna-Vesztfália tartományban él.

A hivatalban lévő államfő sikeres szereplése némileg ellentmond az előzetes felméréseknek a németországi törökök körében is. A választások előtti közvélemény-kutatások ugyanis arról tanúskodtak, hogy a magas törökországi infláció, a gyenge lábakon álló gazdaság és a februári, pusztító erejű, 57 ezer ember halálát okozó földrengés megtépázta tekintélyét a németországi törökök szavazók táborában is.

Egyes felmérések szerint a németországi törökök jóval nagyobb számban járultak az urnák elé, mint a legutóbbi választásokon. Az esseni Német Tanulmányok Központja Intézet szerint a növekedés 19 százalékos volt.

Címlapról ajánljuk

„Elértük a vendégek teherviselő képességének határát” – drágább, de egyben gyengébb is az idei strandszezon

A munkabérek és az energiaárak emelkedését érvényesíteni kellett a strandjegyek árában, ez a fő oka annak, hogy átlagosan 10 százalékkal drágultak a belépők – mondta az InfoRádióban a Magyar Fürdőszövetség főtitkára. Balogh Zoltán kitért arra is, hogy a víz- és csatornadíjak év közben emelkedtek, ami korábban nem volt jellemző, az üzemeltetőknek viszont ezt is figyelembe kell venniük az árak meghatározásánál.
Zelenszkij leváltja a miniszterelnököt, kiszivárgott egy hatalmas megrendelés - Háborús híreink vasárnap

Zelenszkij leváltja a miniszterelnököt, kiszivárgott egy hatalmas megrendelés - Háborús híreink vasárnap

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap bejelentette, hogy Julija Szviridenko miniszterelnök leváltását javasolja, a kormány átalakítását pedig a parlamenttel közösen hajtják végre. Az átszervezés részeként kiemelt cél az Egyesült Államokkal, az Európai Unióval és a szomszédos országokkal – köztük Magyarországgal és Lengyelországgal – való kapcsolatok megerősítése. Eközben egy, az ügyet ismerő forrás szerint Németország 50 ezer támadódrón beszerzését finanszírozza Ukrajna számára, ami az egyik legnagyobb ismert nyugati kormányzati drónmegrendelés Kijev részére.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×