eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Recep Tayyip Erdogan török elnök beszél a járási elöljárók részére rendezett tanácskozáson az ankarai államfői palotában 2019. október 24-én. Erdogan ismét azzal fenyegette meg az Európai Uniót, hogy amikor eljön az ideje, országa megnyitja a kapukat a menekültek előtt Nyugat felé. A török hadsereg október 9-én offenzívát indított az Észak-Szíriában harcoló kurd milíciák ellen.
Nyitókép: MTI/AP/Elnöki sajtószolgálat

A németországi törökök egyértelműen letették a voksukat

A hivatalban lévő török államfő ezúttal is jobban szerepelt a németországi törökök körében, mint saját hazájában.

Recep Tayyip Erdogan 49,51 százalékkal nyerte meg a vasárnapi államfőválasztás első fordulóját, de az abszolút többség hiányában május 28-án második fordulót kell tartani. A nem hivatalos végeredmény szerint Kemal Kilicdaroglu fő ellenzéki jelölt a szavazatok 44,88 százalékát szerezte meg. Az elemzők többsége a hivatalban lévő elnök győzelmét jósolja a második fordulóban is, de az ellenzéki meglepetés teljességgel nem zárható ki. Egy ilyen meglepetés azonban aligha a Németországban élő, másfél milliós, egyben legnagyobb számú külföldi török közösségen múlik. Körükben ugyanis Erdogan "földcsuszamlásszerű" győzelmet aratott.

A CNN Türk hírügynökség adatai szerint az elnök Németországban a voksok 65,4 százalékát szerezte meg, míg riválisa, Kemal Kilicdaroglu mindössze a voksok 32,61 százalékához jutott. A külföldön élő mintegy hárommillió török 2014 óta szavazhat. Pontosan azóta, hogy Erdogan a tizenegy évig tartó miniszterelnöki tisztségről az államfői posztra váltott.

A legutóbbi, 2018-ban tartott elnökválasztáson a németországi törökök 64.8 százaléka szavazott Erdoganra, aki akkor a szavazatok összesen 52,6 százalékkal nyert.

Sőt öt évvel ezelőtt az ipari Ruhr-vidék török szavazói körében az Erdogan-tábor támogatottsága 70-75 százalékos volt.

A német tartományok közül a legtöbb török szavazó – szám szerint több mint 500 ezer – pedig a Ruhr-vidéki Észak-Rajna-Vesztfália tartományban él.

A hivatalban lévő államfő sikeres szereplése némileg ellentmond az előzetes felméréseknek a németországi törökök körében is. A választások előtti közvélemény-kutatások ugyanis arról tanúskodtak, hogy a magas törökországi infláció, a gyenge lábakon álló gazdaság és a februári, pusztító erejű, 57 ezer ember halálát okozó földrengés megtépázta tekintélyét a németországi törökök szavazók táborában is.

Egyes felmérések szerint a németországi törökök jóval nagyobb számban járultak az urnák elé, mint a legutóbbi választásokon. Az esseni Német Tanulmányok Központja Intézet szerint a növekedés 19 százalékos volt.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×