Infostart.hu
eur:
384.38
usd:
330.23
bux:
123872.29
2026. március 4. szerda Kázmér
Recep Tayyip Erdogan török elnök beszél a járási elöljárók részére rendezett tanácskozáson az ankarai államfői palotában 2019. október 24-én. Erdogan ismét azzal fenyegette meg az Európai Uniót, hogy amikor eljön az ideje, országa megnyitja a kapukat a menekültek előtt Nyugat felé. A török hadsereg október 9-én offenzívát indított az Észak-Szíriában harcoló kurd milíciák ellen.
Nyitókép: MTI/AP/Elnöki sajtószolgálat

A németországi törökök egyértelműen letették a voksukat

A hivatalban lévő török államfő ezúttal is jobban szerepelt a németországi törökök körében, mint saját hazájában.

Recep Tayyip Erdogan 49,51 százalékkal nyerte meg a vasárnapi államfőválasztás első fordulóját, de az abszolút többség hiányában május 28-án második fordulót kell tartani. A nem hivatalos végeredmény szerint Kemal Kilicdaroglu fő ellenzéki jelölt a szavazatok 44,88 százalékát szerezte meg. Az elemzők többsége a hivatalban lévő elnök győzelmét jósolja a második fordulóban is, de az ellenzéki meglepetés teljességgel nem zárható ki. Egy ilyen meglepetés azonban aligha a Németországban élő, másfél milliós, egyben legnagyobb számú külföldi török közösségen múlik. Körükben ugyanis Erdogan "földcsuszamlásszerű" győzelmet aratott.

A CNN Türk hírügynökség adatai szerint az elnök Németországban a voksok 65,4 százalékát szerezte meg, míg riválisa, Kemal Kilicdaroglu mindössze a voksok 32,61 százalékához jutott. A külföldön élő mintegy hárommillió török 2014 óta szavazhat. Pontosan azóta, hogy Erdogan a tizenegy évig tartó miniszterelnöki tisztségről az államfői posztra váltott.

A legutóbbi, 2018-ban tartott elnökválasztáson a németországi törökök 64.8 százaléka szavazott Erdoganra, aki akkor a szavazatok összesen 52,6 százalékkal nyert.

Sőt öt évvel ezelőtt az ipari Ruhr-vidék török szavazói körében az Erdogan-tábor támogatottsága 70-75 százalékos volt.

A német tartományok közül a legtöbb török szavazó – szám szerint több mint 500 ezer – pedig a Ruhr-vidéki Észak-Rajna-Vesztfália tartományban él.

A hivatalban lévő államfő sikeres szereplése némileg ellentmond az előzetes felméréseknek a németországi törökök körében is. A választások előtti közvélemény-kutatások ugyanis arról tanúskodtak, hogy a magas törökországi infláció, a gyenge lábakon álló gazdaság és a februári, pusztító erejű, 57 ezer ember halálát okozó földrengés megtépázta tekintélyét a németországi törökök szavazók táborában is.

Egyes felmérések szerint a németországi törökök jóval nagyobb számban járultak az urnák elé, mint a legutóbbi választásokon. Az esseni Német Tanulmányok Központja Intézet szerint a növekedés 19 százalékos volt.

Címlapról ajánljuk
Rendszerváltás Iránban? – Szakértő: a külső támadás „elhalasztja a haragot”, szervezkedni pedig tilos

Rendszerváltás Iránban? – Szakértő: a külső támadás „elhalasztja a haragot”, szervezkedni pedig tilos

Nehéz megítélni, hogy végbemehet-e a rendszerváltozás Iránban. Az elszegényedés tömeges, de szervezkedni tilos. Az elmúlt évtizedekben számtalan nagy tüntetés volt az országban, most az év elején főleg a gazdasági problémák miatt vonultak az utcára a tüntetők – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában N. Rózsa Erzsébet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, Közel-Kelet-szakértő.

Szijjártó Péter Moszkvában: Vlagyimir Putyin jóváhagyta két kényszersorozott magyar fogoly elengedését

Szijjártó Péter bejelentette: garanciát kaptunk arra, hogy változatlan áron megvan a Magyarországra szánt orosz kőolaj és földgáz a nemzetközi energiapiaci válság ellenére is. „Az orosz–magyar kapcsolatok stabilak, és pozitív irányba fejlődnek, ideértve az energiapolitikai kérdéseket is, a szénhidrogéneket és zászlóshajó-projektünket, a paksi atomerőművet” – mondta Vlagyimir Putyin.
NATO-tagállamra lőttek ki ballisztikus rakétát, tengeralattjáró-támadás az Indiai-óceánon, Teherán magyarázkodik – Híreink az iráni háborúról szerdán

NATO-tagállamra lőttek ki ballisztikus rakétát, tengeralattjáró-támadás az Indiai-óceánon, Teherán magyarázkodik – Híreink az iráni háborúról szerdán

Ötödik napja tart és egyre csak szélesedik Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma a két országban összesen túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az Egyesült Államok szerdán Srí Lanka partjainál tengeralattjáróval süllyesztett el egy iráni hadihajót, legalább 80-an meghaltak. Irán a NATO-tagállam Törökországra lőtt ki ballisztikus rakétát, melyet semlegesítettek. Közben kiderült: a néhai Ali Hámenei ajatollah fia, Modzstaba Hámenei az elsőszámú esélyes, hogy legfőbb vezetőnek válasszák Iránban. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Este Irán magyarázkodni kezdett a régió olajállamainak megtámadása miatt - Katarral közvetlenül is beszéltek. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×