Infostart.hu
eur:
365.44
usd:
314.79
bux:
149235.16
2026. szeptember 10. csütörtök Hunor, Nikolett
Shallow depth of field image taken of yellow law enforcement line with police car and lights in the background.
Nyitókép: carlballou/Getty Images

Egy vagyont fizettek az áttetsző állatokért, aztán jöttek a rendőrök

Összesen huszonhét embert tartóztattak le szerdán Franciaországban, Spanyolországban, Belgiumban és Lengyelországban, akik egy üvegangolnával kereskedő nemzetközi csempészhálózat tagjai voltak - jelentették be csütörtökön a nyomozók.

A francia és a spanyol csendőrség vezette akció során 1,5 tonna élő, fiatal angolnát foglaltak le. A halakat szabadon engedik.

Franciaországban egy angolnalárvákkal teli illegális halastavat fedeztek fel a hatóságok, míg Spanyolországban több tonna, fogyasztásra alkalmatlan, fagyasztott angolnát foglaltak le, amelyek sem egészségügyi ellenőrzésen nem estek át, sem a származási helyük nem volt feltüntetve.

Az európai angolna (Anguilla anguilla) a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listáján a kihalással fenyegetett fajok között szerepel, halászatát kvótákkal védik.

A fiatal korukban áttetsző testük miatt üvegangolnának hívott halakat aranyárban mérik az ázsiai feketepiacon.

A francia csendőrség becslése szerint 2021 és 2023 között csaknem négy tonna üvegangolnát csempésztek külföldre Franciaországból mintegy 1,18 millió eurós (438 millió forint) haszonnal. A spanyol csendőrség úgy tudja, hogy Spanyolországban 14 tonna üvegangolna és 31 tonna kifejlett angolna kerülhetett a csempészek markába 6,7 millió euró értékben.

Franciaországban mintegy 115 ügynök vett részt a 2021-ben indított nyomozásban, amelynek során kiderült, hogy halászok és kereskedelmi tisztségviselők is részt vettek a halászati kvótákkal védett faj illegális kifogásában.

A halak ázsiai közvetítőkön keresztül, európai repülőtereket használó utasok segítségével jutottak el a célországba. Párizs környékén és a belgiumi Antwerpenben is találtak illegális halastavakat.

A hatóságok egy lengyelországi vállalatnál is vizsgálódtak. A céget azzal gyanúsítják, hogy az Ázsiába irányuló csempészet fedőcége volt.

Az üvegangolnát 2010 óta tilos kivinni az Európai Unióból. A halak illegális kereskedelmének éves értéke a becslések szerint hárommilliárd euróra tehető. Az üvegangolna kilójáért 700-900 eurót fizetnek Franciaországban, miközben Ázsiában akár 5000 eurót is adnak érte.

Az európai angolna állománya hetvenöt százalékkal csökkent az elmúlt harminc évben, és ennek egyik oka a csempészet.

Címlapról ajánljuk
Kármán András: a hiteles gazdaságpolitika első feltétele az őszinteség

Kármán András: a hiteles gazdaságpolitika első feltétele az őszinteség

A kormány folytatja a költségvetés hiányának csökkentését, de nem a családok vagy a vállalkozások, illetve nem is az egészségügy, oktatás rovására, hanem a pazarló állam visszavágásából. A végső cél a bizalom helyreállítása – mondta Kármán András pénzügyminiszter a 64. Közgazdász-vándorgyűlést megnyitó beszédében csütörtökön Egerben. 2030-ra teljesítik az euró bevezetéséhez a maastrichti kritériumokat – mondta.

Magyar Péter „az egykori magyar koronázó városban”, Pozsonyban

A Visegrádi Négyek (V4) csütörtöki pozsonyi csúcstalálkozójának legfontosabb témái az illegális migráció elleni határozott küzdelem, az egyre emelkedő energiaárak elleni koordinált fellépés, valamint az Európai Unió következő hétéves költségvetése.
inforadio
ARÉNA
2026.09.10. csütörtök, 18:00
Koji László
az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége elnöke
Bod Péter Ákos: "Nemcsak a hiányt kell csökkenteni, hanem a teljes költségvetési keretet újra kell gondolni"

Bod Péter Ákos: "Nemcsak a hiányt kell csökkenteni, hanem a teljes költségvetési keretet újra kell gondolni"

A 64. Közgazdász-vándorgyűlésen Bod Péter Ákos, Szegő Iván Miklós és Molnár László elemezték a magyar foglalkoztatás helyzetét. Bod Péter Ákos szerint a gazdaság tartósan gyenge növekedési pályára ragadt, miközben újabb külső sokkokra – vámháborúkra és technológiai átrendeződésre – kellene felkészülni, és Magyarország túl keveset fordít humán tőkére és oktatásra. Szegő Iván Miklós a "száz új gyár" program mérlegét vizsgálva megállapította, hogy a nagy beruházások többsége külföldi, összeszerelő jellegű és alacsony hozzáadott értékű, miközben szűkös erőforrásokat – energiát, vizet, munkaerőt – használ fel. A GKI vezető kutatója, Molnár László pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a vállalatok tömeges elbocsátás helyett csendes alkalmazkodással – munkaidő-csökkentéssel, béremelések halasztásával – próbálnak túlélni, miközben a bérek tartósan a termelékenység felett nőnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×