Infostart.hu
eur:
363.39
usd:
324.01
bux:
145471.12
2026. október 16. péntek Gál
Leopard 2A6 harckocsi manőverezik a német hadsereg 203-as harckocsizó-zászlóaljának bázisán, az augustdorfi Rommel tábornagy laktanyában Boris Pistorius német védelmi miniszter látogatása alatt, 2023. február 1-jén. A kormány döntése szerint Németország 14 Leopard 2A6 tankot szállít az orosz támadás ellen védekező Ukrajnának, ezért a közelmúltban kinevezett Pistoriusnak bemutatják a típus képességeit.
Nyitókép: MTI/EPA/Friedemann Vogel

Elakadtak az Ukrajnának beígért harckocsik, de nem a tavaszi sártengerben

Az Egyesült Államok, Kanada, Spanyolország, Svédország és Finnország még csak tervezi a fegyverek leszállítását.

A TASZSZ orosz állami hírportál a szállítást vállaló országok hivatalos kimutatásaira hivatkozva arról számolt be, hogy Ukrajna április 1-jéig csupán 57 harckocsit kapott a nyugati országoktól a megígért 293 darab helyett – szúrta ki a vg.hu.

Németország január 25-én 14 Leopard 2 harckocsit küldött el Ukrajnába, majd február 24-én további négy darabot. Berlin a Leopard 1-es tankokból 178 darab átadását hagyta jóvá, ezeket Dániával és Hollandiával közösen tervezi leszállítani. Németország a tervek szerint 2024 első negyedévének végére több mint 100 tankot adna az ukránoknak.

A vállalásokat részben teljesítette már Norvégia és Portugália is. Az előbbi nyolc, az utóbbi három tankkal járult hozzá az ukrán védekezéshez. Lengyelország számít még az egyik legnagyobb támogatónak 14 Leopard 2-es harckocsival, amit idén márciusban oda is adott Kijevnek. Az Egyesült Királyság 14 Challenger 2-es tankot küldött a háborúba.

Állítólag Franciaország is küldött AMX-10 RC tankokat Kijevnek, de ezek számáról nincs adat. Az USA, Kanada, Spanyolország, Svédország és Finnország, bár ígéretet tett fegyverek szállítására, egyelőre egyetlen tankot sem küldött el.

Címlapról ajánljuk
Csizmazia Gábor: már Joe Biden sem engedte az orosz olajfinomítók elleni ukrán támadásokat

Csizmazia Gábor: már Joe Biden sem engedte az orosz olajfinomítók elleni ukrán támadásokat

Az amerikai energiapiac alakulását közvetlen és közvetett tényezők is befolyásolják, Donald Trump pedig elsősorban az utóbbiakra próbálhat hatni – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa. Csizmazia Gábor arról is beszélt, hogy az utóbbi időszakban ukrán források a Starlink-rendszer hozzáférésének korlátozására panaszkodtak bizonyos katonai alkalmazások esetében.

„Kemény és érzelmes vita” Brüsszelben – Magyar Péter már állást foglalt

Egyértelműnek nevezte Magyar Péter miniszterelnök Brüsszelben pénteken, hogy mára a szigorú, határozott és hatékony határvédelem és az illegális migránsok azonnali visszaküldése a követendő példa az európai országok többségében.
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Nem akarnak dolgozni Brüsszelben és ez teszi tönkre őket

Nem akarnak dolgozni Brüsszelben és ez teszi tönkre őket

Franciaország után Belgium lehet az euróövezet következő gyenge pontja, ahol a német államkötvényekhez mért hozamfelár 13 éves csúcsra emelkedett. Az ország költségvetési hiánya a GDP 5,2 százaléka, ami a legmagasabb az eurózónában, az államadósság pedig már a GDP 108 százalékát teszi ki. A gond gyökere a magas állami költés és az alacsony foglalkoztatás, miközben a lejáró olcsó hitelek helyére egyre drágábbak kerülnek, így a kamatkiadások a következő évtizedben a duplájukra nőhetnek. Bart De Wever miniszterelnök ötpárti koalíciója hetek óta nem tud megegyezni a jövő évi költségvetésről, pedig a tárgyalt csomag is kevés lenne. Belgium 1995-ben egyszer már kilábalt egy még súlyosabb adóssághelyzetből, ma azonban hiányzik az akkori gyors növekedés, a csökkenő kamatteher és a külső kényszer.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×