Kalas Vivien szerint a jelenleg ismert adatok alapján nem lesz meg a kormányzó többség Bulgáriában, vagy legfeljebb nagyon nehézkesen. Annál is inkább, mert a legutóbbi – hajnali, választási bizottsághoz befutott – részeredmények szerint megfordult az állás, és már a Bojko Boriszov vezette Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) és a Demokratikus Erők Szövetsége (SzDSz) blokkja áll az élen, de továbbra is nagyon kicsi a két tömb közötti különbség, miközben a szavazatok csaknem 30 százaléka még nincs feldolgozva – tette hozzá a kutató, aki szerint szerda–csütörtök magasságában várható a hivatalos végeredmény kihirdetéssel.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézet munkatársa elmondása alapján a választás egyik legfontosabb kérdése a korrupció elleni harc volt, miután Bulgáriát hagyományosan az Európai Unió egyik legkorruptabb állami közé szokták sorolni. Ennek megfelelően a Folytatjuk a Változást és a Demokratikus Bulgária választási szövetsége a korrupció elleni küzdelmet, illetve egy igazságügyi reformot tűzött a kampánya zászlajára. De hasonlóan fontos téma volt az orosz–ukrán háborúhoz való viszony: tudvalevő, a bolgár társadalom inkább oroszbarát, de semmiképp nem oroszellenes, miközben a két legnagyobb párt, a Boriszov vezette GERB, illetve a már említett választási koalíció Európa-párti politikát folytat, így akár a fegyverszállítást is támogatnák Ukrajnának.

Kalas Vivien elmondása szerint Bulgáriában immáron két éve belső politikai válságról beszélhetünk, aminek nyomán már el kellett halasztaniuk a jövő évre tervezett euróbevezetést, de új jegybankelnököt sem tudtak választani, valamint a schengeni övezethez való csatlakozásuk is meghiúsult Ausztria és Hollandia decemberi vétója miatt. Ezek elsősorban a jogállamisági vitákra, vagy épp a külső határ ellenőrzésének elégtelenségére vezethetők vissza. Emlékeztetett: sorozatosan előre hozott választásokat tartanak – a mostani összességében már az ötödik két év alatt –, ezért

nemzeti érdeke lenne Bulgáriának, hogy sikerüljön megállapodni egy stabil kormányban, ami kivezeti az országot ebből a patthelyzetből, válaszokat találva a kihívásokra.

A kutató szerint pillanatnyilag két fogatókönyv látszik lehetségesnek, amennyiben a pártok meg tudnak állapodni egymással. Egy két- vagy hárompárti koalícióra mindenképp szükség lehet a mostani eredmények alapján.

Az egyik lehetőség, hogy a Boriszov pártja és a Folytatjuk a Változást–Demokratikus Bulgária választási szövetség lép egymással koalícióra. Bár kölcsönösen úgy nyilatkoztak, hogy nyitottak erre, de csak abban az esetben, ha a pártelnökök nem lesznek a kormány tagjai, ami azért nehezen elképzelhető – jegyezte meg a szakértő.

Egy másik lehetséges forgatókönyv – kiváltképp, ha a GERB nyeri ismét a választást –, hogy Bojko Boriszov a Bolgár Szocialista Párttal és a főként és a török kisebbség által támogatott Mozgalom a Jogokért és Szabadságért párttal (DPSz) fog szövetségre lépni. Ennek esetében viszont konfliktust okozhat a jövőben az oroszokhoz, illetve a háborúhoz való viszony, tekintve, hogy a szocialisták inkább az oroszbarát irányvonalat képviselik, nem úgy, mint a másik két politikai erő.