Infostart.hu
eur:
363.49
usd:
318.41
bux:
144289.27
2026. július 22. szerda Magdolna
Ukrán önjáró tüzérségi jármű tüzet nyit a donyecki régióban lévő Bahmut település közelében húzódó frontvonalon 2023. március 5-én. Bahmutot az ukrán védelmi erők tartják ellenőrzésük alatt, míg az orosz egységek erőiket a környező települések irányában történő támadó műveletek végrehajtására összpontosítják.
Nyitókép: MTI/AP/Libkos

Resperger István elárulta, miért erősen kétséges a nagy ukrán ellenoffenzíva

A már négy hónapja védekezésre kényszerülő ukrán erők a „nagyon közeli jövőben” ellentámadást fognak indítani az orosz csapatok ellen – közölte az ukrán szárazföldi erők parancsnoka minap. Resperger István ezredest, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katonai Nemzetbiztonsági Tanszékének vezetőjét kérdeztük.

Jelenleg az oroszok nagyságrendileg 260-280 ezer fővel vannak jelen a teljes hadszíntéren, míg az ukrán oldalon mintegy 400 ezer katona és csaknem 300 ezer tartalékos lehet. Resperger István szerint Bahmut és környéke keleti részét az offenzív erők már hatalmukba kerítették, és bár az ukránok két-három hidat felrobbantottak, a Wagner-zsoldosok lassan araszolva, de folyamatosan haladnak a városközpont felé, igaz, nagy veszteségeket elszenvedve. Az erőviszonyokat tekintve közel 30-40 ezer zsoldos és a széleken 10-12 ezer reguláris katona próbálja körbezárni a városban megmaradt 8-10 ezer ukrán harcost.

Mögöttük több lépcsőben további ukrán alakulatok is találhatók, amelyek kisebb ellentámadásokat hajtanak végre; legutóbb március 19-én, a város északi részén – pár tíz harckocsival, páncélozott harcjárművel –, illetve a déli szárnyon, az Ivanivske nevű falu irányából, hogy a városból kivezető utakat mentesítsék, hogy az oroszok ne tudják teljesen körbezárni Bahmutot. Az ezredes szerint ez meglehetősen nehézkes, mert sok zsoldost veszítenek ugyan, a tüzérségi fölény 5 az 1-hez az oroszok javára billen még az ukrán jelentések szerint is. Igaz, jelentős mértékben, a napi 30 ezer lövésből 10 ezerre csökkent az oroszok tüzérségi képessége – jegyezte meg.

Ami az ukránok által emlegetett nagy ellenoffenzívát illeti, Resperger István úgy fogalmazott, hogy

már a terep miatt is kétséges, de ez nyilván nem zárja ki egy ellenlökés megindítását, hogy stabilizálják a helyzetet.

Az ellentámadás ellen szól az is, hogy egyelőre csak korlátozottan érkezett meg az országba az ehhez szükséges nyugati technológia. A amerikai M1 Abrams, a brit Challenger 2 és a német Leopard 2 harckocsikra még a kiképzések sem fejeződtek be teljesen – mutatott rá az ezredes. A terepviszonyokkal kapcsolatban emlékeztetett, amellett, hogy az időjárás miatti sártengerben a nagy páncélozott eszközök elakadhatnak, mindként oldal előszeretettel aknásít, valamint tüzérséggel támad minden olyan területet, ahol a másik harcjárművekkel tör előre. A harcokra tehát legfeljebb Bahmutban van lehetőség, aminek a friss katonai jelentések szerint 63 százalékát az oroszok, körülbelül 16-18 százalékát az ukránok uralják, a maradék 20 százalék pedig egy semleges zóna a tűzvonalban.

Sajtóhírek szerint az oroszok már muzeális fegyvereket, T–54/55 tankokat is alkalmaznak, illetve terveznek bevetni Ukrajnában. Resperger István ezzel kapcsolatban többek között arra is emlékeztetett, hogy jelentések alapján ezernél is több harckocsit veszíthettek eddig az oroszok, miközben nagy szükségük van, főleg a manőverezéshez, harckocsikra. Bár az említett típusokat a második világháború után, 1948-ban rendszeresítettek egy 100 mm-es harckocsiágyúval, két 7,62 mm-es géppuskával és egy 12,7 mm-es légvédelmi géppuskával felszerelve, vagyis harckocsiértékük nagyon kicsi, a személyzetnek adhat némi védelmet – jegyezte meg az ezredes.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem katonai nemzetbiztonsági tanszékének vezetője egyetértett azzal, hogy az orosz fegyverellátásra a nyugati szankciók is negatív hatással lehetnek, bár mint mondta, mindig vannak harmadik utas országok – mondjuk Kazahsztán –, amelyeken keresztül enyhíteni tudják az alkatrészhiányt. Például mosógépekből kiszerelt chipekkel – tette hozzá Resperger István, aki szerint a gyártóképesség csökkent le, hiszen nagyon sok precíziós fegyvert, közel 4500-at már elhasznált Oroszország, és csak 40-60, esetleg 80 gyártására képesek havonta.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
2051-ig titkosították a nemzetbiztonsági bizottság ülését, Szijjártó Pétert is meghallgatnák

2051-ig titkosították a nemzetbiztonsági bizottság ülését, Szijjártó Pétert is meghallgatnák

Szijjártó Péter volt külgazdasági és külügyminisztert is is meghallgatná az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának ülésén a Tisza Párt, hogy konkrét kérdéseket tehessenek fel neki az új pozíciójával kapcsolatban – mondta Czakó Czirbus Pál, a bizottság kormánypárti tagja a testület szerdai, zárt ülése után.

Karácsony Gergely: kész az M3-as metró hosszabbítási terve

Az ország legnagyobb forgalmú közlekedési vonala, a 3-as metró Káposztásmegyerig történő meghosszabbítására vonatkozó tervek készen állnak – közölte Karácsony Gergely főpolgármester, reagálva Magyar Péter kormányfő és Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter közös sajtótájékoztatóján elhangzottakra.
inforadio
ARÉNA
2026.07.22. szerda, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Pozitív hozamok, nagy szórás: vegyes félévet zártak a magyar befektetési alapok

Pozitív hozamok, nagy szórás: vegyes félévet zártak a magyar befektetési alapok

Első ránézésre jól teljesítettek a hazai befektetési alapok, hiszen a legtöbb kategóriában pozitív hozamokat láthattak a befektetők. A részletek azonban árnyaltabb képet mutatnak: nagy különbségek alakultak ki az egyes alapok között, és sok esetben a lakossági állampapírokhoz képest alig látszik érdemi befektetői többletérték. Süle-Szigeti Bulcsú, a Portfolio Pénzügy rovatának elemzője a Checklist hétfői adásában (a 13. perctől) elmondta, hogy a részvényalapok és az abszolút hozamú alapok között akadtak kiugró teljesítmények, miközben a kötvényalapokból már láthatóan kifelé mozdulnak a befektetők.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×