Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 18. vasárnap Piroska
T-55-ös tankok útban Ukrajna felé. Forrás:Twitter/Haber Anadolu
Nyitókép: Forrás:Twitter/Haber Anadolu

Már muzeális fegyverekkel is harcolnak az oroszok Ukrajnában – itt a lista

Ezek a fegyverek sokszor öregebbek, mint azok a katonák, akik harcolni próbálnak velük.

A papák hadserege címmel veszi sorra az Oryx független hírportál, hogy milyen haditechnikai őskövületek jelennek meg újabban az oroszok oldalán. A cikk szerzői a közösségi médiából, illetve más nyilvános forrásokból összegyűjtött információk alapján arra következtetnek, hogy az oroszoknak már egyáltalán nem könnyű pótolniuk a háborúban elveszett, viszonylag korszerű haditechnikát.

A kilőtt T-72B3-as vagy pláne a T-80BVM harckocsik helyett nem tudnak újabbakat gyártani olyan mennyiségben, mint ahogy arra a harctereken szükség lenne. Moszkvában persze már erre is van magyarázat: túl hosszú idő lenne új tankokat előállítani, ezért inkább a tartalékban lévő régieket újítják fel. Ez az állítás azonban a legtöbb esetben csak annyit jelent, hogy olajat cserélnek a motorban és esetleg lefestik a túl rozsdás alkatrészeket.

Orosz tankok, köztük T-55-ös is, útban Ukrajna felé. Forrás:Twitter/Civil Defense
Orosz tankok, köztük T-55-ös is, útban Ukrajna felé. Forrás:Twitter/Civil Defense

A korszerűnek számító tankok helyét egyre inkább a múlt század ötvenes-hatvanas éveinek harckocsijai veszik át. Már az is döbbenetes volt, amikor megjelentek az ukrán fronton az első T-62-esek, most viszont már az ezek elődjének számító T-55-ösökkel akarják pótolni a veszteséget.

A laikusok számára persze minden tank egyforma: hernyótalpa van, meg ágyúja.

Ám a harckocsik valódi értékét a páncélzat ellenállóképessége mellett az ágyú hatásos lőtávolsága, a kilőtt gránátok páncélátütő képessége, mindenekelőtt pedig a felderítő és tűzvezető műszerek minősége határozza meg. Egy ütközetben az a tank van előnyben, amelynek személyzete előbb deríti fel az ellenséget és ágyúja messzebbről képes átütni a másik tank páncélját. Nagyon nem mindegy tehát, hogy mennyire korszerű tankok küzdenek egymás ellen.

Orosz T-55-ös harckocsik útban az ukrajnai frontra:

Főleg, hogy miközben az oroszok egyfajta haditechnikai időutazást rendeznek, az ukránokhoz mind több modern nyugati fegyver érkezik: német Leopard 2, amerikai M1 Abrams, brit Challenger 2 tankok, német Marder és svéd CV90-es lövészpáncélosok. Bár már ezeknél is vannak korszerűbb harcjárművek, de azért még így is bőven felülmúlják a raktárak mélyéről előbányászott muzeális orosz páncélosokat.

Persze sok lúd disznót győz(het), de nem az ukrajnai hadszíntéren.

A jól felkészített személyzettel, megfelelő gyalogsági és tüzérségi támogatással harcoló ukrán páncélosokkal szemben az orosz mennyiségi fölény sem lehet eredményes. Főleg azért nem, mert a háború eddigi ütközetei azt bizonyították: az oroszok igencsak elavult harcmodorban küzdenek. Merev, rendkívül hierarchikus parancsnoki rendszerük szinte semmilyen teret nem hagy az alacsonyabb szintű vezetők kezdeményezéseinek, ezért sok esetben nem is tudnak időben reagálni a gyorsan változó hadszíntéri helyzetre. A rettenetes áldozatokkal járó tömegrohamaik pedig a modern fegyverekkel szemben már nem sokat érnek.

Egy brit Challanger és egy orosz T-55-ös tank Irakban. Forrás:Twitter/Ukrainian Front
Egy brit Challenger 2 harckocsi és egy orosz T-55-ös tank Irakban. Forrás:Twitter/Ukrainian Front

Ám nemcsak harckocsikban van mind nagyobb hiány az orosz oldalon. Egy ideje már látni olyan katonákat is, akik M1891 Moszin-Nagant puskával indulnak harcba. Ezt a fegyvert még 1891-ben rendszeresítették a cár hadseregében. Az első világháborúban és az azt követő oroszországi polgárháborúban még meghatározó kézifegyvernek számított, viszont a második világháborúra már végérvényesen elavult, és 1942-től szinte csak a másodvonalbeli alakulatoknál használták. A háború után azonban végleg "nyugdíjazták" a Moszin-Nagant puskát. Nyilván óriási szükség lehet Ukrajnában, ha újból elő kellett venni a több mint 130 éves fegyvert.

Az Oryx arról is beszámol, hogy a fegyverek mellett

a katonák felszerelésében is jelentős visszalépés tapasztalható.

A frissen frontra küldött egységek némelyikét még a második világháborúból származó rohamsisakokkal látták el, a ma már elengedhetetlen repeszvédő mellénynek pedig nyomát sem látni rajtuk.

Ebben az Ukrajnában készült videóban olyan orosz katonák láthatók, akiket M1891 Moszin-Nagant puskával és a második világháborúból maradt rohamsisakkal szereltek fel:

Ugyanakkor a fegyvermatuzsálemek mellett egészen elképesztő "fejlesztésekről" is érkeznek hírek. Például a haditengerészetnél használt légvédelmi géppuskákat applikálnak olyan lánctalpas járművek tetejére, amelyeket eredetileg vontatásra vagy tüzérségi megfigyelésre terveztek. Nyilván mondani se kell, hogy mind a géppuskák, mind pedig a járművek a múlt század ötvenes éveiben szolgáltak a szovjet haderőben.

MT-LB többcélú könnyű páncélozott vontató járművek hajófedélzeti fegyverekkel. Forrás:Twitter/Patrick Senft
MT-LB többcélú könnyű páncélozott vontató járművek hajófedélzeti fegyverekkel. Forrás:Twitter/Patrick Senft

Néhány nemrégiben reaktivált orosz fegyver rendszeresítésének ideje:

Harckocsik:

  • T-54-3 [1951]
  • T-54B [1959]
  • T-62 [1967]
  • T-64A [1967]

Páncélozott harcjárművek:

  • BRDM-2 [1962]
  • BTR-50 [1954]
  • BTR-60PB [1966]

Lövészpáncélosok:

  • BMP-1 [1966]
  • Vontatott tüzérség:
  • 122mm D-30 [1960]
  • 152mm D-1 [1943]
  • 152mm D-20 [1953]

Rakéta sorozatvetők:

  • 122mm BM-21 Grad [1963]

Légvédelmi ágyúk:

  • 23mm ZU-23-2 [1960]
  • ZSU-23-4 Shilka [1965]

Haditengerészeti fegyverek, amiket járművekre barkácsoltak:

  • 12.7mm DhSK [1938]
  • 12.7mm 2M-1 [1947]
  • 14.5mm 2M-7 [1947]
  • 25mm 2M-3 [1953]

Teherautók, terepjárók:

  • GAZ-51 [1946]
  • GAZ-66 [1964]
  • ZiL-131 [1964]
  • Ural-375D [1964]
  • MAZ TZ-500 [1965]
  • UAZ-452 [1965]
  • LuAZ-969 [1966]
  • KrAZ-255B [1967]
  • Gyalogsági fegyverek:
  • Mosin-Nagant puska [1891]
  • Maxim géppuska [1910]

Egyéb katonai felszerelések:

  • SzS-68 rohamsisak [1968]
  • MPL-50 gyalogsági ásó [1878]

Címlapról ajánljuk
Saját mobilja van egyre több óvodásnak, tiktokozik a gyerekek háromnegyede – a magyar valóság számokban

Saját mobilja van egyre több óvodásnak, tiktokozik a gyerekek háromnegyede – a magyar valóság számokban

Egyre több óvodás gyermeknek van saját telefonja, a gyermekek 7 százaléka pedig már 4–6 évesen mobilhasználó – derült ki az NMHH reprezentatív kutatásából, amelyet 2 ezer szülő és 2 ezer 7 és 16 év közötti gyermek megkérdezésével végeztek el. A felmérés rámutat arra is, hogy a gyerekek szabadidejük egyre nagyobb részét töltik digitális platformokon, a szülők egyre passzívabbak, a mesterséges intelligenciának pedig mindenki jobban hisz a kelleténél.

Kiss Róbert Richard a magyar idegenforgalomról: osztrák mintára kellene változtatni

Bécset és Budapest más környékbeli konkurensét nagyobb számban keresik fel azok a gazdagabb turisták, akik kikapcsolódásuk során megvásárolnak olyan termékeket, amelyeket egy átlagos turista nem tud vagy nem akar kifizetni – mondta az InfoRádióban a turisztikai szakújságíró, aki szerint Budapestnek az osztrák főváros lehet a követendő példa. Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség elnöke pedig arról számolt be, hogy hazánk tavaly duplaannyi vendéget fogadott, mint amennyien az országban élnek.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Von der Leyen: a bizonytalanság korában az EU–Mercosur megállapodás erősíti Európát

Von der Leyen: a bizonytalanság korában az EU–Mercosur megállapodás erősíti Európát

Több mint negyedszázados tárgyalássorozat végére tett pontot az Európai Unió és a Mercosur, amikor aláírták azt a partnerségi megállapodást, amely a világ egyik legnagyobb, közel 700 millió embert felölelő gazdasági térségét hozhatja létre. Az egyezség egy olyan időszakban született meg, amikor a globális kereskedelmet egyre inkább vámháborúk, korlátozások és geopolitikai széttöredezés jellemzi, és éppen ezért politikai értelemben is világos állásfoglalás a nyitottság és az együttműködés mellett. A megállapodás többmilliárd eurónyi vám eltörlésével, a piacok megnyitásával és a jogi kiszámíthatóság erősítésével érdemi növekedési és beruházási lökést adhat mindkét kontinensnek, különösen az exportáló vállalatok és a kis- és középvállalkozások számára. Stratégiai szinten Európa ellátásbiztonságát is erősíti a kritikus nyersanyagokhoz való hozzáférés révén, miközben Latin-Amerikának technológiát, tőkét és magasabb hozzáadott értékű termelési lehetőségeket kínál. A jövő héten az Európai Parlamentben induló vita már nem csupán egy kereskedelmi egyezményről, hanem arról szól majd, hogy az EU és partnerei milyen szerepet kívánnak betölteni egy fragmentálódó világgazdaságban. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének vendégcikke a Portfolio-n.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×