Infostart.hu
eur:
363.29
usd:
323.23
bux:
145471.12
2026. október 17. szombat Hedvig
Joe Biden amerikai elnök felszólal az ENSZ Közgyűlés 76. ülésszakán a világszervezet New York-i székházában 2021. szeptember 21-én.
Nyitókép: MTI/EPA/AFP/Timothy A. Clary

ENSZ Közgyűlés: legyen béke, az oroszok vonuljanak ki!

A tagállamok háromnegyedének támogatásával határozat született.

Az ENSZ Közgyűlése a tagállamok háromnegyedének támogatásával elfogadta az ukrajnai békét sürgető határozatot csütörtökön kétnapos vita után, Oroszország elutasította, India és Kína tartózkodott.

A határozatot 141 ország képviselője szavazta meg az ENSZ Közgyűlésének rendkívüli ülésének zárásaként.

A szavazáson 32 állam tartózkodott, Kína és India mellett többi között Pakisztán, Afrika és Közép-Ázsia országainak túlnyomó része.

A határozatot 7 ország utasította el, Oroszország mellett Fehéroroszország, Észak-Korea, Szíria, Mali, Eritrea és Nicaragua.

A dokumentum felszólítja a konfliktusban érintetteket és nemzetközi közösséget, hogy törekedjenek a békére. A megfogalmazás szerint a határozat megerősíti az elkötelezettséget Ukrajna szuverenitása, függetlensége, valamint területe épsége iránt, nemzetközileg elismert határai alapján. A határozat egyben felszólítja Oroszországot, hogy azonnal, teljes mértékben és feltétel nélkül vonja ki katonai erőit Ukrajna nemzetközileg elismert területéről.

A rendkívüli ülés szerdai megnyitásakor Antonio Guterres, az ENSZ főtitkára úgy fogalmazott, hogy "ez az invázió egy támadás a közös lelkiismeret ellen is", az évfordulót pedig gyászos mérföldkőnek nevezte Ukrajna és a nemzetközi közösség számára.

A vita egyik hozzászólójaként a német külügyminiszter kijelentette, hogy

létezik egy béketerv, amely az ENSZ alapokmánya.

Annalena Baerbock úgy fogalmazott, hogy az ENSZ alapokmánya minden államra egyaránt érvényes, ezért a békéhez vezető út is világos; "Oroszországnak vissza kell vonnia csapatait Ukrajnából, le kell állítania a bombázásokat és vissza kell térnie az ENSZ alapdokumentumához".

Kína ENSZ-nagykövetének helyettese a vitában hangsúlyozta, hogy a béketárgyalásnak kellene a nemzetközi közösség prioritásának lennie, és sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az eredeti egyeztetések megrekedtek Kijev és Moszkva között.

Dél-Afrika ENSZ nagykövete azt kérdezte, hogy vajon az ilyen határozatok tényleg elsősorban a harcok leállítását célozzák-e, vagy inkább Oroszország elítélését helyezik a középpontba.

A határozat jogilag nem kötelező erejű.

Az ENSZ Közgyűlése tavaly két hasonló dokumentumot fogadott el hasonló támogatás mellett.

A nemmel szavazó tagállamok száma ezúttal kettővel növekedett, miután Mali és Eritrea korábbi tartózkodását feladva elutasította a javaslatot.

A határozati javaslatot Ukrajna fogalmazta meg, az előterjesztők közlése szerint szövetségeseivel szorosan együttműködve.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump tetszésén múlik, hogy segíti-e egyáltalán Ukrajnát – szakértő a Starlink lassításának hátteréről

Donald Trump tetszésén múlik, hogy segíti-e egyáltalán Ukrajnát – szakértő a Starlink lassításának hátteréről

Egybehangzó beszámolók szerint kedden minden előzetes figyelmeztetés nélkül Elon Musk űripari cége, a SpaceX korlátozni kezdte a Starlink működését Ukrajna számára, ami komolyan csökkentette a hadsereg képességeit. És bár a legújabb híradások szerint a szolgáltatás már helyreállt az ukrán hadseregnél, a korlátozás komoly kérdéseket vetett fel. Somkuti Bálint hadtörténész, biztonságpolitikai szakértő a részletekről is beszélt az InfoRádióban.

Magyar Péter értékelte a csúcsot: „volt minden, vétófenyegetés, kiabálás” – de elégedett

Elégedettségét fejezte ki Magyar Péter miniszterelnök pénteken Brüsszelben, mert – a közösségi oldalán megosztott videóüzenete szerint – az uniós csúcstalálkozó két napja alatt „minden, a hazánk szempontjából fontos ügyben sikert értünk el”, minden fontos kérdésben győzött a magyar érdek.
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Bejelzett a félelemindex, nagyon beütötték az amerikai tőzsdéket

Bejelzett a félelemindex, nagyon beütötték az amerikai tőzsdéket

Visszatértek a vevők az ázsiai tőzsdékre a csütörtöki technológiai eladási hullám után, újra emelkedtek a chipgyártók részvényei. A dél-koreai Kospi 3,3 százalékot emelkedett az előző napi közel 8 százalékos zuhanás után, a japán Nikkei 1,7 százalékot erősödött. A vártnál magasabb amerikai infláció és az erős fogyasztás miatt a befektetők arra számítanak, hogy jöhet az újabb Fed szigorítás, a figyelem az októberi kamatemelés helyett egyre inkább decemberre terelődik. Az európai kereskedésnek támaszt adott az ázsiai felpattanás, enyhe pluszban álltak meg a tőzsdék, köztük a BUX is. Indonézia kimaradt a javuló hangulatból, a jakartai tőzsde több mint 11 százalékot zuhant az MSCI által javasolt piaci átsorolás hírére. Az Egyesült Államokban viszont újra itt az AI- és chip-para, ami lerántotta az indexeket a kereskedésben, egyre aggasztóbbak a CDS-felárak, ami miatt már a félelemindex is bejelzett. Nap végére még az olajárak is kilőttek az ukrajnai és közel-keleti konfliktusok eszkalálódásai miatt. Hasonló témákkal is foglalkozunk a Portfolio Investment Day konferenciánkon október 21-én. Jön az év egyik legnagyobb befektetési eseménye, ahol profi szakértők mondják el, mibe érdemes most befektetni. Regisztráció itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×